ZETApress

hírportál

Alkotmány 2/3-dal

Az összes képviselő kétharmadával fogadta el Magyarország új, 2012. január elsején hatályba lépő alaptörvényét ma délután az Országgyűlés. A képviselők 262 igen, 44 nem és 1 tartózkodással szavazták meg az új alaptörvényt 20 évvel a rendszerváltozás után.

A 307 jelenlévő képviselőből a Fidesz és a KDNP frakció mellett igennek voksolt a volt Jobbikos Pősze Lajos is. A Jobbik nemmel szavazott ugyanúgy, ahogy Szili Katalin is, míg Molnár Oszkár, a Fidesz korábbi képviselője tartózkodott. Az MSZP és az LMP tagjai hiányoztak az ülésteremből.

Az új Alkotmány a bírák életkorát is szabályozza. Az eddigi 70 év helyett a mindenkori nyugdíjkorhatárig ? most 62 éves korig, majd fokozatosan 65-ig ? ítélkezhetnek, s 30 év felett lehet őket kinevezni. Az ülnököknél a tól-ig határ 30-tól 70 éves korig tart, melyet nem változtattak meg. Kár pedig, mert most folyik újabb 4 évre a megválasztásuk, így talán korhatárukat a bírókéhoz lehetett volna igazítani.

S miért gondolom mindezt? Mert a jelenlegi gyakorlat szerint az ülnöki székben jobbára nyugdíj kiegészítésként nyugdíjasok ülnek. Tiszteletdíjuk a mindenkori bírói alapbér egynegyede, bruttó 80 ezer forint körüli összeg. Ez a pénz nagyjából a minimálbérnek megfelelő összeg, mely egy állástalannak is jól jönne, de a nyugdíjasok miatt nem tud bekerülni. Ha az ülnöki korhatárt is a bírókéhoz hasonlóan 62 évre leszállítanák, azok a nyugdíj előtt állók is pénzhez jutnának, akiket életkoruk miatt már nem alkalmaznak sehol. Azok a munkanélküliek pedig, akik a segélyhez évi 30 napig árokásást, vagy parkgondozást végeznek, helyette a bíróságon ítélkezhetnének.

A rendészeti dolgozók az elmúlt héten az előrehozott nyugdíjkorhatáruk megtartásáért tüntettek. Nem tetszik nekik, hogy nem mehetnek 25 évi szolgálat után már 40 évesen nyugdíjba, hanem nekik is 62-65 éves korukig kell a későbbiekben dolgozniuk. Talán ha sokuk nem dolgozna nyugdíj mellett is, nem akarnák őket a döntéshozók sem tovább dolgoztatni.

Új életpálya-modellt szeretne a szakszervezetük, mert úgy érzi, hogy rendőrként, bv-őrként, tűzoltóként 25 év alatt úgy elhasználódik a szervezetük, hogy nem dolgozhatnak ott tovább. Ebben egyetértek, de ezért még nem kell nyugdíjba menniük. Meg lehetni húzni 40 évnél a korhatárt, alatta rendőrök, bv-őrök és tűzoltók lennének, míg felette közterület-felügyelők, biztonsági őrök, személy-és vagyonőrök, tűz- és munkavédelmi előadók. Mivel ezekre a civil munkakörökre úgyis nyugdíjas testületi tagokat vesznek fel ? a civil pályáról jövők helyett mindig a volt egyenruhásra esik a választás ? legalább nem kellene mellébeszélni állásügyben a humán politikusoknak sem.

Mellébeszélés pedig mindig van. Túl sok volt a jelentkező ? mondják akkor is, ha senki más nem jelentkezik. Nem önt választottuk ? mondják akkor is, ha nem választottak ki senkit, aztán még napokig hirdetnek, s az újabb telefonos érdeklődéskor megint önéletrajzot kérnek. Ha a jelentkező ilyenkor közli, hogy egy előző napi értesítés szerint már betöltötték az állást, mindig kitalálnak valamit. Vajon miért nem lehet őszintén beszélni?

2 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Nyílt levél az elnöknek | ZETApress
  2. Ülnöki fiatalítást! | ZETApress

Szóljon hozzá!