Nyaral az Országgyűlés
A nyári rendkívüli ülésszakot a kiegyezés kísérlete jellemezte, tudtuk meg Szili Katalin házelnök asszonytól a tegnap délutáni idényzáró sajtótájékoztatón. Az új országgyűlés megalakulás óta eltelt időben 16 ülésnapot tartottak. Ez hasonló az elmúlt ciklusihoz, de jóval több, mint a rendszerváltás óta működő első három ciklus hasonló időszakában történthez.
A képviselők ezen idő alatt 21 törvényt alkottak és 25 országgyűlési határozatot hoztak. Négy ellenzéki javaslatot is tárgyaltak, melyből kettő elfogadásra került. A beadványokat három csoportra lehet osztani. Az elsőbe a kétharmados támogatást igénylő tervezetek tartoznak, melyeket az ellenzék támogatása nélkül nem sikerült elfogadtatni. Ilyen volt a helyi önkormányzatokról, az önkormányzati régiók megalakításáról és a kisebb létszámú Parlamentről szóló törvénytervezet.
A második csomagba az adótörvények, az államháztartási egyensúly megteremtésének lehetőségét biztosító jogszabályok magalkotását tehetjük. Feles törvény lévén ehhez nem kellett az ellenzék támogatása, s ők nem is akartak ebben osztozni a kormánykoalícióval. A harmadik csomagot, a közoktatási és a felsőoktatási törvényeket ugyancsak nélkülük fogadta el a Tisztelt Ház. A megfeszített törvényalkotó munka mellett ötven napirend előtti felszólalásra, 42 interpellációra, negyven kérdésre, valamint 58 azonnali kérdésre és válaszra is sor került.
Sikerült kiegészíteni a médiaképviseleteket, de nem sikerült új főügyészt választani. Jelöltjét már csak ősszel nevezi meg az államfő a szakmai szervezetekkel való tárgyalás után. Ezzel azt akarja elkerülni, hogy a politikusok szakmai indokokra hivatkozva utasítsák majd el a parlamenti titkos szavazáson.
Takarékosság a működésben is
Alapszabály volt a bizottságok megalakulásakor, hogy minden képviselő csak egy bizottsági tagságot vállalhatott, így a bizottságok létszámát a képviselők létszámához és a minisztériumok számához igazították. A korábbi 25 állandó- és 44 albizottság helyett az idén csak 18 állandó- és 19 albizottság alakult. Az elmúlt rövid időszakban 110 bizottsági ülést tartottak, melyeken a bizottsági tagok 93 százaléka megjelent. Rövidesen öt párti egyeztetés történik majd arról is, hogy a notórius távollévőket miként lehet szankcionálni.
Ugyancsak öt párti megbeszélésre kerül sor augusztus végén a Házszabályról szóló törvénytervezet megfogalmazásához. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás csak a képviselőkre vonatkozik, míg a törvény mindenkire nézve kötelező lenne.
A nyári szünet szeptember 18-án ér véget a rendes őszi ülésszak megnyitásával. A következő két hétben újabb ülésmentes időszak lesz, mivel az október elsejei önkormányzati választás előtti és utáni héten nem dolgozik a Ház. A Kormány már beterjesztette az őszi törvényalkotási programot. A 37 tervezetből októberben és novemberben 13-at, 13-at, míg decemberben a maradék 11-et szeretnék elfogadtatni.
Az Országgyűlés Hivatala rövid ismertetőt adott ki a májusi megalakulás óta eltelt időszakról, valamint egy háromszáz oldalas kislexikont a nemzetközi szervezetekről. Szeretnék vele ellátni az iskolákat is, hogy az emberek már diákként megismerhessék ezt a területet is. Amit Jancsi nem tanul meg, nem tudja azt János, tartja a népi bölcselet, így aztán ezeket az ismereteket sem árt mielőbb elsajátítani.
