ZETApress

hírportál

Alkotmányról a TF-en

Nemzeti elkötelezettségű alaptörvényt kell alkotni ? mondta tegnap Pozsgay Imre a Testnevelési Egyetemen. Szerinte olyan nemzeti elkötelezettségű alkotmányt kell alkotni, amely visszaállítja az ezerévesnél hosszabb magyar államiság kontinuitását.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által felkért, új alkotmány koncepciójának kidolgozásában segítő bizottságban részt vevő egyetemi tanár, a Németh-kormány egykori államminisztere erről vasárnap, a száz éve született Püski Sándor könyvkiadóra emlékező konferencián beszélt, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán.

Pozsgay Imre a több százas, jellemzően idősebb korosztályhoz tartozó hallgatóság előtt kijelentette, hogy Magyarországon húsz éve alkotmányozási kényszer van, mivel a néhány hetes tárgyalás után született jelenlegi alkotmány a magyar nemzetet, illetve állampolgárait és intézményeit sem tudta megvédeni a rá váró káros és pusztító hatásoktól, (…) a korrupciótól.

A korábban az MSZMP Központi Bizottságában helyet foglaló, majd az MSZP alapításában is részt vevő politikus az MDF súlyos hibájának nevezte, hogy 1989-ben az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások előtt feladta az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának követelését és elfogadta a liberális diktátumot.

Kiemelte: amennyiben Magyarország él az alkotmányozás lehetőségével, új korszak kezdődhet a magyarság történetében (…) igazi, méltó önarcképünk lesz a világban. Mint mondta, minden dolog lényege: annak története, ezért a magyar történetiséget akkor is helyre kell állítani, ha ezt Európa önmaga nem meri vállalni. Pozsgay Imre szerint az Európai Unió inkább karavánszerájhoz hasonlít, mint közösséghez, ezért tudomásul kell vennünk, hogy Európa nem biztos, hogy rokonszenvvel nézi törekvésünket.

Az egyetemi tanár szerint az új alkotmányban az államiságunk leghívebb kifejezőjeként szerepelnie kell a Szent Koronának, továbbá az új alaptörvénynek azt is ki kell mondania, hogy megállapításai keresztény alapokon nyugszanak. Pozsgay Imre úgy látja, utóbbiak nem bántanak meg senkit hitében, vagy meggyőződésében, de rádöbbentik az országot az önismeretre, arra, hogy mihez tartsa magát, ha múltjával akar szembesülni.

Pozsgay Imre aláhúzta továbbá, hogy az alkotmányban a magyar kultúrának, a magyar nyelvnek és a határon túli magyarságnak is meg kell jelennie. ? Vallom, hogy akik meg tudják szerezni a magyar állampolgárságot, azok teljes jogú állampolgárok legyenek ? jelentette ki, hatalmas tapsot kiváltva ezzel a közönség soraiból. Hozzátette: a trianoni trauma után 93 ezer négyzetkilométerre besuvasztott magyar államnak felelőssége van minden magyarért, és ezt az alkotmányban minden eddiginél határozottabban kell kifejezni.

Püski Sándorra emlékezve Pozsgay Imre megjegyezte, hogy elsőként 1982-ben az Egyesült Államokban találkozott a könyvkiadóval és feleségével, ez ? mint mondta ? az üdvösségem felé vezető utam egyik nagy állomását jelentette. Az alkotmányozással kapcsolatban hozzáfűzte, hogy amennyiben Püski Sándor köztünk lenne, azt kívánná, parancsolná: szerezzük vissza Magyarországot!

A konferencián szintén felszólaló Salamon Konrád történész a népi mozgalom és a harmadik út időszerűségéről beszélt. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora szerint nem véletlen, hogy a különböző bal- és jobboldali féligazságokat általános érvényűvé emelő XX. században újból és újból felvetődött a harmadik út gondolata.

Salamon Konrád szerint a bal- és jobboldali pártok közötti kis centrumpártok akkor tekinthetők valódi harmadik utas pártnak, ha egyszerre képviselik a baloldalról származó emberi és polgári szabadságjogokat, valamint a szociális igazságosság gondolatát, illetve a jobboldalról eredő nemzeti eszmények és hagyományok iránti tiszteletet, továbbá a szerves fejlődését eszményét ? tudatta az MSZP Sajtószolgálata.

Püski Sándor

A két évvel ezelőtt, 99. életévében elhunyt könyvkiadó, a Püski Kiadó alapítója 1911. február 4-én született. Tevékenységéért rangos elismerésekben részesült: 1990-ben Bethlen Gábor-, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-, 1996-ban Magyar Örökség- és Bocskai István-díjat, valamint Pro Urbe Budapest-kitüntetést kapott, 2001-ben az I. kerület díszpolgára lett, és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét nyerte el, 2003-ban az Év könyve-díjjal, 2004-ben pedig Magyar Művészetért elismeréssel jutalmazták. 2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott.

Szóljon hozzá!