ZETApress

Az NVB az Alkotmány utcai Nemzeti Választási Irodában délután kisorsolta, hogy az április 3-ai parlamenti választáson az országos pártlisták milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az országos listákat ma 16 óráig lehetett bejelenteni. A határidőig hét pártlistát jelentettek be, továbbá a roma nemzetiség kivételével a többi 12 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított.

Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthatott, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Szükséges volt még a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább 1%-ajánlása. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért nem állíthattak nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra.

Az Nemzeti Választási Bizottságnak a listák bejelentésére nyitva álló határidő után kellett elvégeznie a listák sorsolását, de elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz. Ez akkor fordulhat elő, ha kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 71 egyéni jelöltje Budapesten és 14 megyében.

Az országos lista egységes lesz, míg az egyéni választókerületi szavazólapokon szereplő jelöltek sorrendjéről minden választókerületben külön sorsolást tartottak tegnap este. Mind a 106 egyéni választókerületben a testületek szabadon határozhattak a sorsolás módjáról, akár kalapból is kihúzhatták a jelöltek nevét. A sorsolások – ahogy a bizottságok ülései – nyilvánosak voltak, így azokon a médiamunkások mellett a jelöltek és azok képviselői is részt vehettek.

Azért tegnap 16 óra után kezdődtek a sorsolások, mert ekkor járt le a határideje annak, hogy a jelöltek leadják az íveken gyűjtött támogató ajánlásokat. Az 500 érvényes ajánlást összegyűjtők hivatalos jelöltté váltak és felkerültek az adott egyéni választókerületi szavazólapra. A választási eljárási törvény a jelöltek közötti esélyegyenlőség érvényesülése miatt írja elő a jelöltek szavazólapi sorrendjének kisorsolását, a jogszabály azonban nem határozza meg a sorsolás módját.

Ha több jelölt neve azonos lesz egy szavazólapon, a nevük után zárójelben fel kell tüntetni a születési évüket! Ha ezek is megegyeznek, a jelölteket a lakcímük szerinti település, ha az is azonos, akkor a foglalkozásuk feltüntetésével kell megkülönböztetni a szavazólapon!

A választási bizottságok a már nyilvántartásba vett és a határidőig bejelentett jelöltek sorrendjét sorolták ki. Ha a sorsolást követően valamely jelöltet mégsem veszik nyilvántartásba, akkor őt törlik a listáról, de a szavazólapon szereplő jelöltek egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelöltek neve mellett a jelölőszervezetek logóját is fel kell tüntetni egy 2×4 cm-es területen.

Az országos listák sajtó-nyilvános sorsolását a bizottság két tagja végezte el: Fábián Adrián egy urnából az országos listák nevét, Tóta Áronné egy másikból a jelölőszervezethez tartozó sorszámot húzta ki. A párt- és a nemzetiségi listák sorszámát – adminisztratív okok miatt – egy sorsolással húzták ki, de a pártlistákon természetesen nem szerepelnek majd az országos nemzetiségi önkormányzatok.

A kisorsolt – a nemzetiségi és a pártlistákat még együtt szerepeltető, valamint nem jogerős – sorrend: 1. DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd, 2. Országos Örmény Önkormányzat, 3. Magyarországi Románok Országos Önkormányzata, 4. Normális Élet Pártja, 5. Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 6. Országos Horvát Önkormányzat, 7. Megoldás Mozgalom, 8. Ukrán Országos Önkormányzat, 9. IMA – A Mi Pártunk, 10. Országos Ruszin Önkormányzat, 11. Országos Szlovák Önkormányzat, 12. Mi Hazánk Mozgalom, 13. Bolgár Országos Önkormányzat, 14. Országos Lengyel Önkormányzat, 15. Országos Szlovén Önkormányzat, 16. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, 17. Szerb Országos Önkormányzat, 18. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt, 19. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata.

Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5%-át nem érte el (5%-os küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a 10%-ot, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15%-ot nem érte el. A mandátumok kiosztásakor először az országos listáról a kedvezményes mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét, a korábbi választásokon már megismert legnagyobb átlag elve alapján.