ZETApress

hírportál

Kossuth téri tiltakozók

Szakmai szervezetek és önkormányzatok közös sajtótájékoztatót tartottak a Kossuth téren délelőtt, miközben a Parlament plenáris ülése a Böröcz László fideszes képviselő által május 11-én benyújtott törvénymódosítási javaslatot tárgyalta.

A 2011-es közvagyonra és az 1993-as lakásgazdálkodásra vonatkozó törvényeket módosító javaslat értelmében köteleznék az önkormányzatokat, hogy a tulajdonukban lévő lakásokat a piaci ár töredékéért adják el az ott lakóknak. A javaslat mélyülő szociális válsággal fenyeget.

A ma reggel sajtóhírként megjelent módosító tervezet – miszerint a törvény csak a fővárosi műemlék-épületekre vonatkozna – ugyanúgy felelőtlen és kiárusítaná a közvagyont. Ugyanakkor ez a módosítás leleplezi a törvényhozó eredeti szándékait is: mindenféle szakmai előkészítés és konzultáció nélkül, egy szűk csoport igényeire szabva alkottak meg egy olyan törvényt, amelynek széleskörű társadalmi hatásai generációk életét határoznák meg. A sajtótájékoztatón a szervezők sorra vették a sok sebből vérző törvényjavaslat veszélyeit, majd vitára hívták Böröcz László képviselőt.

Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetője szerint a haldokló bérlakásszektor és a szociális lakáspolitika kegyelemdöfése a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a kicsit több, mint 100 ezres bérlakásállomány 80%-ának áron aluli eladását, amivel gyakorlatilag megszüntetné a szektort. Ezt a közvagyont szeretnék megmenteni széleskörű civil összefogással. Önkormányzati ernyőszervezetek, kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek is kritizálták a javaslatot, a civilek tiltakozásához pedig már több külföldi lakhatási szervezet is csatlakozott: többek között az Európai Lakhatási Kutatóhálózat (ENHR), a Bérlők Nemzetközi Szakszervezete (IUT) és olyan ernyőszervezetek, mint a Housing Europe, a FEANTSA és a World Habitat.

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy eredeti formájában a javaslat eredménye egy még igazságtalanabb lakáshelyzet és mélyebb lakhatási válság lesz, hiszen teljesen véletlenszerűen, a nagyon sok különböző önkormányzati szabályozás mellett, átláthatatlan módon bérlakáshoz jutott emberek lakáshoz jutását segíti, nem pedig átgondolt szempontok szerint azokét, akiknek erre valóban szükségük van: pályakezdő fiatalok, diákok, állami gondozásban felnőttek, különböző okokból kiszolgáltatott emberek. A kormánypárt urizáló politikusainak a hobbijaira jóval többet költ a kormány, mint amennyit az önkormányzati bérlakásokra és a hajléktalanellátásra, csak döntés kérdése, hogy a társadalom érdekét szolgáló javaslatok szülessenek.

Gede Márton, A Város Mindenkié csoport aktivistája hajléktalanként az érintettek szemszögéből kiemelte, hogy csoportjuk célkitűzése a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalása. Hajléktalan léte kezdetén szobabérlők házában, az utcán, majd albérletben lakott, de nyugdíjazása után már nem tudta fizetni a bérleti díjat, jelenleg 50.000 forintból él, így ismét az utcára, majd szállóra került. Az itt lakókban közös, hogy úgy képzeljük, hátralévő életünket így töltjük el, tízfős szobákban, rendszabályok között. A szállóról, ahol Gede Márton lakik, két társuknak sikerült önkormányzati bérlakásba jutni. Néha, lefekvés után arról álmodozunk, talán nekünk is sikerülhet. Új törvény van születőben, honatyák, honanyák, ne szavazzátok meg, ne vegyétek el az álmainkat!

Gosztonyi Géza, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke azzal mutatott rá a műemlékvédelmi lakások kiárusításának abszurditására, hogy kiemelte, hogy a műemlék-épületekben található lakás ugyanúgy közvagyon, mint a Parlament, azt pedig senkinek nem jutna eszébe privatizálni. Körülbelül erről van szó, amikor a jelenlegi törvény az önkormányzati lakásokat akarja eladni, ezért a törvényjavaslat teljes visszavonása mellett szólalt fel, mert az a szociális védőháló utolsó darabkáit égeti fel. A hajléktalan emberek száma nőni fog a változtatás következtében. Tudjuk, hogy először lakhatást kell biztosítani a szociális munka megkezdése előtt. Az állami neveltek csoportja is kiemelten veszélyeztetett ebből a szempontból, és tudjuk, hogy hiába tiltja a törvény, nagyon sok gyerek kerül állami nevelésbe a lakhatás hiánya miatt.

Tóth Viktor pedagógus a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője az országos választmányuk közleményét ismertette. A szervezet szerint olyan állami intézkedésekre van szükség, amelyek mérséklik a szakszervezeti tagokra is nehezedő lakhatási szegénységet. A tervezett törvény és a ma reggel meglebegtetett változtatások sem segítik a pályakezdőket vagy azokat a kollégákat, akik egyedül nevelik gyermeküket. Ezért a PDSZ is úgy gondolja, hogy teljes egészében kell visszavonni ezt a javaslatot. A lakhatás költségei egyre nőttek az utóbbi években, a pedagógusok bérének rendezése pedig még várat magára. Olyan változtatásra van szükség, amely javít a dolgozók lakhatási viszonyain és a bérezésén is.

Vági Renátó jogász, az Utcajogász Egyesület álláspontját fejtette ki, amely szerint a törvénytervezet alapjogsértő. Az Alaptörvény alapvető jogként védi ugyanis a tulajdonhoz való jogot. Márpedig bármely alapvető jog csak más alapvető jog vagy alkotmányos érdek védelme érdekében korlátozható. Az önkormányzati lakásvagyon áron aluli, kötelező privatizációja nem közérdek, és nem is szolgálja a közös szükségletek kielégítését. Az államcélok tekintetében az Alaptörvény szerint Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatást mindenki számára biztosítsa. Százezer lakás elkótyavetyélése privilegizált kevesek számára viszont biztosan nem ennek a célnak a megvalósulását szolgálja.

Pikó András józsefvárosi polgármester szerint a javaslat nem egyszerűen dilettáns, nem egyszerűen marhaság, hanem bűn, amely mélyíti a lakhatási válságot, és amelynek különösen pusztító lesz a hatása Józsefvárosban. Ha a lakásokat a piaci ár töredékéért lehet megvenni, olyan emberek is bele fognak vágni ebbe, akiknek az is gondot okoz, hogy a szociális lakbért kifizessék. Onnan vesznek fel pármillió forint kölcsönt, ahonnan ígéretként kapják a megvett lakás haszonnal való továbbadásának lehetőségét. Ez a lakásmaffia lesz – a tagjai nem a szociális érzékenységükről ismertek. Ha a Lex Lakásmaffiát finomítják vagy átnevezik Lex Rákayvá vagy Lex Bayerré, az óriási politikai siker és megmutatja, hogy a civilek, a jobb és baloldali polgármesterek közös fellépése elérte a célját. De ez a módosítás még mindig rablás, ezért a javaslatot úgy ahogy van, vissza kell vonni. Az érintett polgármesterekkel tárgyalnia kell a kormánynak és el kell indítani egy államilag támogatott lakásprogramot.

Szóljon hozzá!