Döntsön az új Parlament!
Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényt, mely a csoportos keresetindítás lehetőségének bevezetésére irányult.
Az államfő a törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, és erről levélben tájékoztatta Katona Bélát, az Országgyűlés elnökét.
A törvény szerint a csoportos keresetindításra ad lehetőséget. A köztársasági elnök szerint a törvény előkészítetlen, rendelkezései elnagyoltak és visszaélésre adnak lehetőséget. A törvényjavaslat átdolgozásának szükségességére a törvényjavaslat parlamenti vitája során az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára is felhívta a figyelmet.
A törvénnyel szemben a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, valamint számos országos gazdasági és kereskedelmi szövetség kifejezte aggályait. A köztársasági elnök kifogásolta emellett azt is, hogy egy ennyire új perjogi intézmény 30 nap elteltével hatályba lépne. Erre sem a bíróságok, sem az ügyvédi kar nincs felkészülve. Az államfő házelnöknek szóló levele, melyben érveit részletesen kifejti, megtalálható a KEH honlapján.
Dolgozzanak az alkotmánybírák is!
Sólyom László megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényt. Az Országgyűlés országgyűlési képviselők javaslatára módosította a szövetkezetekről szóló törvényt. A módosítás megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva a munkavállalók jogosultságait. A törvény visszamenőleges hatállyal, január elsején lépne hatályba.
Az államfő szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabályok visszamenőleges hatályú módosítása ellentétes a jogállamiság elvével, és ezért a törvény alkotmányellenes. A köztársasági elnök Alkotmánybíróságnak írt indítványa teljes terjedelmében a KEH honlapján olvasható ? tudtuk meg Sajtószolgálatuktól.
Büntethető a holokauszttagadás
Az államfő aláírta a holokauszttagadást büntető Btk-módosítást, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában.
Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg, mert a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására ? tudtuk meg főosztályvezetőjétől.
