ZETApress

hírportál

Közlekedési évzáró

A stratégiai törekvések szerint a közlekedési infrastruktúrának a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben kell elősegítenie a versenyképesség fokozását ? tudtuk meg a mai sajtóreggelin a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Váci úti Székházában.

A kormány alapvető szándéka a közlekedésfejlesztési beruházásokkal, hogy azok segítsenek megalapozni az érintett térségek gazdasági fejlődését, tegyék vonzóvá a felzárkózó régiókat a munkahelyeket teremtő beruházók számára. 2010 óta mintegy 670 kilométernyi új útszakasz épült meg hozzávetőleg 1175 milliárd forint beruházási értékben. Magyarország Közép-Európában nem áll rosszul a gyorsforgalmi hálózat kiterjedtségében, de számos országrész, sok nagyváros mindmáig csak kétsávos főutakon közelíthető meg, időigényesebben és baleset-veszélyesebben.

A közúthálózat bővítése a következő években összesen mintegy 2500 milliárd forintos ráfordítással kap új lendületet, e keretösszeg több mint felét hazai költségvetési forrás fedezi. A tételes projektlista alapján a 2022-ig tartó időszakban közel ezer kilométernyi négysávos útszakasz (autópálya, autóút és emelt sebességű főút) kivitelezése, kisebb részben előkészítése történik meg. A tervek megvalósítása jó ütemben halad: a kormányhatározatban nevesített beruházások több mint 70 százaléka már legalább a közbeszereztetésig eljutott.

A következő években a kormány beköti a gyorsforgalmi hálózatba a megyei jogú városokat. A fejlesztési tervek mindenben megfelelnek a helyi igényeknek: a Modern Városok Programban létrejött megállapodásokban a 23 település kívánságlistáinak első helyén többnyire egy vagy több közúti beruházás szerepel. Belátható időn belül magas szintű közúti kapcsolatot kap Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Salgótarján, Sopron, Szolnok és Zalaegerszeg. A jelzett irányokban több szakaszon már zajló, másutt lendületes előkészítés alatt álló munkálatok eredményeként hét megyei jogú város több mint 400 ezer, legszűkebben értelmezett vonzáskörzetük mintegy 665 ezer lakójának közlekedési helyzete javul ugrásszerűen az előttünk álló időszakban ? mondta el Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.

Az elmúlt húsz évben létesült hat gyorsforgalmi határátlépési pont száma a tervek szerint a következő években akár meg is duplázódhat majd. A meglévő kapcsolatok szolgáltatási színvonala, közlekedésbiztonsági helyzete is javul: a többi között például az M15 és M70 autóutak négy-sávosításával, autópályává történő átépítésével. A ma 1430 kilométeres magyar gyorsforgalmi hálózat teljes hossza öt éven belül jócskán 2000 kilométer fölé nő. A hazai sztrádák az ország minden részében a nemzetközi hálózatba kapcsolódó, európai színvonalú hozzáférést biztosítanak majd az autósoknak, fuvarozóknak.

A kormányzat 2014 nyarától 2017 végéig 1763 milliárd forintnyi, a NIF Zrt. által megkötött kivitelezési szerződéses állományhoz biztosított forrást. Az állami beruházó által idén megindított kivitelezési közbeszerzési eljárások alapján az év végéig megkötendő szerződések tartalékkerettel növelt bruttó értéke megközelíti a 750 milliárd forintot. A NIF Zrt. 2017-ben indította útjára 83 sz. főút 2×2 sávra bővítését Győr és Pápa között, a komáromi Duna-híd megépítését, az M2 Budapest-Vác szakaszának kivitelezését, Eger gyorsforgalmi hálózatba kötését az M25 autóúttal, Kaposvárét az R67 gyorsúttal, az M4 autópálya M0 autóút (Üllő) és Cegléd közötti, valamint Berettyóújfalu ? Nagykereki, országhatár közötti szakaszainak építését, az M70 négysávossá bővítését.

Idén fejeződött be egyebek mellett a 471. sz. főút Hajdúsámson-megyehatár közötti szakaszának fejlesztése, az M35 folytatásának első üteme a 481. sz. főút kiépítésével új nyomvonalon, megépült az M85 Csorna elkerülő II. üteme, az M30 Tornyosnémeti?országhatár szakasza és a Nyíregyháza?Tokaj kerékpárút. 2018 első hónapjaiban elkészülnek a 21. sz. főút Heves I. ? Nógrád II-III. szakaszai és az 55 sz. főút burkolat megerősítése Mórahalom elkerülő és a megyehatár között. A jövő évben várható még a 47. sz. főút Hajdúsámson és Hódmezővásárhely elkerülői, a 8. sz. főút Várpalota elkerülő, a 813. sz. főút Győr keleti elkerülő III. ütem átadása is.

A közeljövőben tervezett a kivitelezés megkezdése a többi között az M44 Kondoros-Békéscsaba közötti, az M85 Csorna II. ? Sopron-kelet ? Fertőrákos csomópont közötti, az M4 Cegléd?Abony közötti szakaszain, az M25 autóút déli ütemén, az M8 Körmend ? Rábafüzes országhatár szakaszán, a 338. sz. főút Nyíregyháza nyugati elkerülőjén is.

A kormány nemcsak a közúthálózat folyamatos bővítéséről, hanem a meglévő utak állapotának javításáról is gondoskodik. A 2010 utáni időszakban az állami közútkezelő beruházásaiban közel 4000 kilométernyi útszakasz újult meg mintegy 245 milliárd forintból. A tavaly elindított Komplex útfelújítási program első évében 69 milliárd forint hazai forrás fedezte 562 kilométer főúti és mellékúti szakasz rekonstrukciójának költségeit.

A program 2017-2018-ban 100 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik: a tavasszal meginduló munkálatok során újabb közel 900 kilométer helyreállítása tervezett. Az útfelújításoknál is jól látható a hazai költségvetési források arányának növekedése, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban hasonló célokra rendelkezésre álló keretösszeg több mint 55 milliárd forint.

A felújításokban érintett térségek elérhetősége, közúti és az autóbuszos közösségi közlekedése javul, csökkennek az utazási idők és a korszerűsített hálózati elemek üzemeltetési költségei. A rendbe tett utak legalább középtávon, de igénybevételtől függően akár hosszabb ideig is szolgálják a biztonságos közlekedést ? mondta el Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója.

A felújítási programok mellett az utak karbantartására is emelt finanszírozás biztosított. 2017 volt az első év, amikor a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megemelt költségvetésének köszönhetően érezhetően nagyobb támogatási keretösszeggel láthatta el útüzemeltetési tevékenységét. Míg 2016-ban több mint 56 milliárd, addig 2017-ben már csaknem 73 milliárd forintos költségvetési keretből végezhették el a szakemberek az útfenntartáshoz kapcsolódó feladataikat. A megemelt keretösszeget idén elsősorban az üzemeltetési és fenntartási munkák volumenének növelésére fordíthatták, így például nagyságrendekkel nagyobb forrásból, csaknem hárommilliárd forintból végeztek burkolatjel festési és felújítási munkákat, ennek köszönhetően a tavalyi évhez képest csaknem ötször nagyobb felületen tudtak beavatkozni. Míg 2015-ben közel 185 ezer tonnányi aszfaltot használt fel a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kezelésébe tartozó utak burkolatának karbantartására, addig 2017-ben már 20 százalékkal nagyobb keret, több mint 222 ezer tonna állt rendelkezésükre, ezt kátyúzásra és finisheres nagy felületű javításokra használták fel.

A közúthálózat szolgáltatási színvonala a következő időszakban gyors ütemben közelít a jogos társadalmi elvárásokhoz, egyre inkább megfelel majd a gazdasági szereplők igényeinek. A kormány közúti beruházásokkal nyitja meg Magyarországot és felzárkózó térségeit a lehetséges beruházók, munkahelyeket teremtő vállalkozások, a helyi gazdaságot élénkítő, a családok életlehetőségeit, életminőségét javító fejlesztések előtt ? mondta el Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Szóljon hozzá!