Gazdasági Fórum a VOSZ Vállalkozók Napján
A magyar társadalomnak a legfontosabb gazdaságpolitikai és reformkérdésekben együttműködésre és politikai békekötésre van szüksége ahhoz, hogy a globalizáció és az Európai Unió által kikényszerített gazdasági elvárásoknak képesek legyünk megfelelni. Ez volt a Vállalkozók Országos Szövetségének Vállalkozók Napja című, egész napos rendezvényének Gazdasági Fórumán felszólaló előadók közös konklúziója. Ezt szorgalmazta Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke is.
A fórumon több ismert szakember fejtette ki véleményét arról, hogy az ezredforduló után milyen gazdaságpolitikai ellentmondásos helyzet alakult ki Magyarországon leginkább abból adódóan, hogy a mindenkori kormányok aktuális programjaikat nem egy országos gazdasági fejlesztési program szerint tervezik és valósítják meg, hanem a négyéves választási ciklusokhoz igazodnak.
Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója kiemelte még, hogy a legnagyobb veszteség a politikai huzavonában, hogy míg a 90-es évek kormányai elfogadták, hogy a vállalkozói autonómia legyen a piacgazdaság alapja és csökkenjen az állami szerep, ez 2000 után alapjában megváltozott és megerősödött a vállalkozók állami függése. Ezt kell ismét megtörni, amihez a politikai elit közös akarata szükséges.
Békesi László közgazdász szerint Magyarországnak jelen pillanatban az okoz legnagyobb gondot, hogy elodázhatatlan az alapvető reformokat egyidőben kell elindítania. A politikai elitnek vállalnia kell e lépéseket, és bár nagyon nehéz, de meg kell kísérelni megtalálni a helyes arányt a jövedelemtermelő-képesség és a közteherviselés között. Békesi szerint, az, hogy az államháztartás hiánya már a GDP 10 százalékát elérte tulajdonképpen az alapvető reformok elodázásának köszönhető, és mára az állam szerkezete, intézményi struktúrája egészen az adórendszerig elavult, betokosodott.
Alkalmazkodni kell a struktúraváltáshoz
Miközben Magyarországon alapvető strukturális átalakításokat kell elvégezni, környezetünkben jelentős változások zajlanak, amelyek a globalizáció és az EU egységesítésének köszönhetők. Emiatt még nagyobb a kihívás, hogy szakmai és politikai együttműködés alakuljon ki az alapvető kérdésekben. Erre Bod Péter Ákos közgazdász is figyelmeztetett, aki hozzátette, hogy miközben a magyar kis és középvállalkozóknak is arra kell rövidtávon felkészülniük, hogy itthoni versenyképességük gyengül, eközben a régiónk több országában jelentős gazdasági élénkülés van, aminek kihasználására alkalmat adnak a nyitott határok. Szerinte a politikai elit szemléletváltására is szükség van, de nem szabad elfelejtkezni a társadalom alulinformáltságának megváltoztatásáról sem.
Sárközy Tamás egyetemi tanár úgy vélte, hogy a rendszerváltás óta eltelt idő nem volt elégséges ahhoz, hogy letisztult és korszerű rendszerek alakuljanak ki, ám a vállalkozók azon igényét, mely szerint minőségi jogi szolgáltatást és minőségi állami szolgáltatást kapjanak, megvalósítható lenne.
A Vállalkozók Napja rendezvényen a vállalkozók Képzés és Szakképzés témában tartottak Fórumot, amelyen Magyar Bálint a Nemzeti Oktatásfejlesztési Intézet alelnöke és Mátyus Mihály a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője vett részt. Az jelenlegi képzési rendszer ? mind az iskolarendszerű, mind pedig a felnőttképzés – sem struktúrájában, sem létszámában, sem ?tananyagában, módszereiben? nem felel meg a piaci igényeknek. Az adófizetők pénzén munkanélkülieket képzünk ? mondta Sepsi Zsigmond a VOSZ képzési és oktatási szekciójának vezetője.
A rendszer átalakítása folyik, számos új jogszabály jelenik meg és ennek az átalakításnak a része, hogy a felnőttképzés pl. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium irányítása alá tartozik. A vállalkozói ismeretek tanításának legsikeresebb módja, ha a fiatalok lehetőséget kapjanak az oktatás keretében saját vállalkozások indítására és működtetésére ? húzta alá Szirmai Péter, a Corvinus Egyetem tanára – felszólalásában. Egy biztos, hogy mind alkalmazottnak, mind pedig vállalkozónak egyaránt kötelessége a tanulás, fejlődés, ismeretszerzés.
Tovább erősödött a legnagyobb magyar vállalkozói és munkáltatói szövetség a VOSZ
A Vállalkozók Napján a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. együttműködési megállapodást írt alá. Aláírói Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, Csicsáky Péter, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vezérigazgatója és Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Elnöke volt.
Erősíti a szolgáltató érdekképviseleti feladatkörét és a Széchenyi Kártyát igénylők egyablakos kiszolgálására törekszik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A szervezet 23 irodáján kívül jövő tavaszra több mint száz VOSZ-ponton lesz elérhető a Széchenyi Kártya ügyintézés, valamint a helyi vállalkozások számára pénzügyi-, jogi-, pályázati tanácsadás. A szövetség kis-és közepes méretű vállalkozások tényleges működési területére viszi ezeket a szolgáltatásokat, méghozzá a takarékszövetkezetek jóvoltából.
A Vállalkozók Napján írta alá a VOSZ, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel azt a megállapodást, amely alapján megkezdődhet a konkrét végrehajtást szolgáló közös munka. A hosszú távra szóló együttműködés mindhárom félre feladatokat ró. A szövetkezeti hitelintézeteknek ki kell alakítaniuk egy ügyintézői helyet a fiókokban, amely onnantól VOSZ-pontként üzemel, illetve biztosítaniuk kell a feladathoz egy munkatársat is. Az ott dolgozók továbbképzése, minősítése szövetségi feladat lesz. A takarékszövetkezetek ? autonomitásuk és OTSZ tagságuk megőrzése mellett ? a VOSZ teljes jogú tagjai lesznek, így belépésüket követően a legnagyobb magyar munkaadói szövetség (a VOSZ) ellátja a makroszintű, általános vállalkozói és munkaadói képviseletüket.
A takarékszövetkezetekkel való együttműködés szélesíti a VOSZ érdekérvényesítő tevékenységeinek lehetőségeit: a gazdasági háttér erősödésével, a gazdasági súly növekedésével az érdekképviselet hatékonysága is javulhat, a kiterjedt szövetkezeti fiókhálózat ? amely a VOSZ-pontoknak is otthont biztosít ? helyi érdekvédelmi-szellemi központként működhet.
