ZETApress

hírportál

Energia hőszivattyúból

SzivattyúA nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége. A villamos fűtés (tiszta, környezetkímélő fűtés) mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még nem tekinthető energia-hatékony módszernek ? írta Komlós Ferenc okleveles gépészmérnök.

A legfejlettebb országokban pl. Japánban terjedő hőszivattyús fűtéstechnika ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a külső környezetből (levegőből, vízből vagy földből) beemelje, szivattyúzza hasznosítható hőmérsékletre. Energiahatékonyság-növelés kompresszoros hőszivattyús rendszerrel.

A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság, a globális CO2-kibocsátás és a helyi légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme. Magyarország napenergia, földenergia és hulladékhő potenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hatékonyan hozzájárulhatna hazánk ipari fejlődéséhez, nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez. Ez a rövid cikk a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos, időszerű témára koncentrál. A teljes tanulmány megjelent: Polgári Szemle (Gazdasági és társadalmi folyóirat) 11:(1-3) pp. 412-429. (2015).

2009-ben elindult a hazai fejlesztésen alapuló villamos hajtású ún. geotermikus hőszivattyúgyártás Békéscsabán. Hőszivattyúgyártásunk fejlődése egyben a kis- és középvállalkozások fejlődését támogató európai és magyar terveket is szolgálja! Rohamos fejlődés előtt áll ez az innovatív technológia, kitörési pont lehet, új és nagyszámú munkahelyeket hozhat létre, támogatása tehát jogos.

Előretörésünk egyik kulcsszava: a technológiai innováció. Az importált hőszivattyús technikát nem a magyarországi geotermikus adottságokra konstruálták és a fejlesztéseknél értelemszerűen nem vették figyelemben azt, hogy a magyarországi energiaviszonyok ? földgázellátottság ? mellett a hőszivattyúktól, az EU átlagától eltérően, nagyobb az elvárt energiahatékonyság érték nagysága, azonfelül eltérnek a különféle felhasználható energiák (áram/földgáz) árarányai. Az EU-ban forgalmazott villamos hőszivattyúk nagy része csak fűtési feladatra, legfeljebb 55 °C-ig használható. A magyar geotermikus hőszivattyú-család többcélú (fűtés, hűtés és hmv) és növelt hőmérsékletű (65 °C, pl. 65/59 °C-os fűtési hőlépcsővel) megoldása miatt a hőszivattyús rendszerek fajlagos beruházási költsége csökkenthető. Nagy hűtési hőigénynél az aktív hűtés 7/12 °C-os hőlépcsővel is biztosítható!

A villamos hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére, ill. a működésére bevezetett villamos energiát ? természeti közvetlen energiaforrás felhasználásával ? megtöbbszörözi, napjainkban már 3,0?7,0-szeresére. A villamos hajtású hőszivattyú a jövőbe tekintve is biztonságos megoldás, mert lehetővé teszi az épületek hatékony fűtését, hűtését és hmv-ellátását bármilyen forrásból származzék is a villamos energia.

A hőszivattyú-program támogatást nyújtana a lakosság egészségi állapotának a javítására, tehát segítheti a környezet és a társadalom fenntartható fejlődését. A kitűnő minőségű hőszivattyúk hazai gyártásával exportunk is növekedhet, hőszivattyú importunk pedig csökkenhet. A földgázimportot és a károsanyag-kibocsátást is csökkenteni tudjuk a megújulóenergia-felhasználás jelentős növelésével (Függetlenedés az energiafüggőségtől).

Szakmai műhelyekben ma már széles körben ismert az ún. Heller-terv 2005-től. Szakfolyóiratokban (pl. Elektrotechnika, Magyar Épületgépészet) és szakmai honlapokon közismert a következő elnevezéseken is: Heller László-terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés, Heller-program, Heller-projekt, Válasz a környezetvédelem és a munkanélküliség gondjaira. A projekt lényege, hogy hosszú távon a gázkonvektorokat, a kazánokat és gázbojlereket, valamint a villanybojlereket, továbbá az ún. energiafaló légkondikat váltsák fel a tömegigényeket kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú, és elsősorban geotermikus, hidro-termikus, lég-termikus és hulladék (pl. csurgalék-hévíz, távozó levegő) hőforrást hasznosító villamos hajtású hőszivattyúk. Ezeket Magyarországon kell gyártani, magyar munkaerővel kellene az adott helyszínekre betervezni, telepíteni, szervizelni, és a terméket, a szolgáltatást, valamint a technológiát exportálni elsősorban Közép- és Kelet-Európában.

Kitűnő műszaki tulajdonságú termékek alkalmazásával ? a hazai fejlesztésnek és gyártásnak köszönhetően ? kedvező áron tehetők energia-hatékonyabbá az épületeink. Az új és meglévő épületek hőszigetelésének és tömörségének fokozása már nemcsak a meleg-vízüzemű sugárzó fűtéseknél (padló-, fal- és mennyezetfűtés) és a fan-coil-nál, hanem a radiátoros központi fűtéseknél is lehetővé teszi a hőszivattyúk gazdaságos alkalmazását, amely mindenekelőtt a méretezési külső hőmérséklethez tartozó, 90°C-nál jóval kisebb fűtési előremenő hőmérsékletből adódik. Jelzem, hogy hazánkban néhány éve megjelentek a földgázmotoros- majd a földgázabszorpciós hőszivattyús rendszerek is. Alkalmazásából eredő földgázimport kiváltás megfelelő, terjedésüket még jobban szorgalmazni lehetne, ha ezen eszközöket hazánkban is előállítanánk.

A hőszivattyúk használata az épületgépészetben (fűtés?hmv?hűtés) egyre nagyobb szerepet kap például a
? meglévő állami és önkormányzati épületeknél;
? kórházak és társasházak energetikai felújításánál;
? kastélyok és műemléki épületek felújításánál;
? távfűtésnél;
? kertészeti növényházak hőszivattyús fűtésénél/hűtésénél;
? csurgalék-hévíz hasznosításánál;
? fürdőknél és uszodáknál;
? új és meglévő bérlakásoknál (szociális épületeknél);
? passzívházaknál;
? közel nulla energiaigényű épületeknél (EU-direktíva);
? az aktívházaknál (fejlődési irány);
? a fűtési és hűtési-igény magyarországi fejlődése (az igényes köz- és ipari épületekben általánossá vált a klimatizálás).

Hőszivattyúiparunk megteremtésével sikeresebbek lehetnénk Európában! Akkor örülnék igazán, ha országunk zászlóvivője lehetne a fentiekben bemutatott csúcstechnika világviszonylatú, szélesebb körű elterjesztésének. Napjainkban már cél lehet a magyar hőszivattyúk beépítése, amely kiváló műszaki paraméterrel rendelkezik és álladó fejlesztése biztosítja piaci versenyképességét!

A Védegylet az 1844. október 6-i pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabálya szerint a külföldi árukat ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. Ezt a alapszabályt napjainkra adaptálva műszaki előírásokkal lehet teljesíteni, amely patriótaszemléletet is jelent, illetve az EU nyelvezetén: endogén potenciált! Befejezésül Heller László gondolatával zárom cikkemet: Egy nagy találmány megvalósításának három fázisa van: először kinevetik, azután harcolnak ellene, majd pedig azt mondják, természetes, hogy ezt így kell csinálni! ? fejeződnek be Komlós Ferenc sorai.

Szóljon hozzá!