ZETApress

hírportál

Az HEBC ezévi jelentése

Jakab Roland elnökA Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) ma délben hozta nyilvánosságra 17. éves jelentését Újbudán, az Ericsson R&D Centre Science Park B-épület földszinti Konferenciatermében. Az Erősebb Magyarországért egy erősebb Európában cím kifejezi azt az átfogó célt, amelyhez a tagok a javaslataikkal hozzá kívánnak járulni.

A jelentés a küszöbön álló új ipari forradalom szemszögéből vizsgál minden kérdést. A negyedik ipari forradalom a hálózatba kapcsolt eszközök milliárdjait, a robottechnológia előretörését, az intelligens gyártást, és az automatizálás új fokát vetíti előre. Az HEBC fontos kormányzati feladatnak tartja, hogy Magyarország időben felkészüljön a várható ipari és technológiai változásokra, és azok között legyen, akik előnyükre fordítják a pozitív hatásokat. Érdemes megvizsgálni a legfejlettebb ipari országok stratégiai céljait: ezek között bizonyosan szerepel az oktatási rendszerek fejlesztése, a nemzetközi innovációs potenciál kihasználása, hosszú távú, oktatásra és kutatásra alapozott együttműködés a partner országokkal, valamint felelősségvállalás a globális kihívások kezelésében.

Magyarország versenyképességét szolgálná, ha a technológia vívmányainak a felhasználásával jelentős elmozdulás történne a magas hozzáadott-értékteremtés irányába. Az ipari forradalom új munkahelyek létrejöttével jár, amelyek alapja a kutatás-fejlesztés és az innováció. A mobilitás, a széles-sáv és a felhő alapú megoldások digitális iparosítást indítanak el a világban, magasabb szintű és hatékonyabb működést tesznek lehetővé. Rendkívüli gyorsasággal nőnek a felhőeladások Európa szerte, de még nem alakult ki a gyakorlata, hogy az országok hogyan versenyezzenek ezekért a típusú beruházásokért. A támogatói és szabályozói környezet is most alakul. A tét komoly, óriási lehetőség előtt állnak Európa országai. Magyarországnak érdemes részt vállalnia a folyamatokban, hogy minél nagyobb arányban itt jöjjenek létre azok az új munkahelyek, amelyek az átrendeződéssel járnak.

Az új munkalehetőségek, újfajta tudást és képességeket, valamint folyamatos tanulást igényelnek. Alapfeltétel az oktatási rendszerek átalakítása és rugalmas alkalmazkodása. Sajnálatos, hogy Magyarországon a felsőoktatás költségvetési támogatása folyamatosan csökken. Az HEBC véleménye szerint, érdemes lenne a kormányzatnak elgondolkodnia azon ? hogy megfelelő célrendszer és teljesítménymutatók meghatározása mellett ? megduplázza a költségvetés oktatásra szánt keretét. Az eredmények nem fognak rövid távon jelentkezni, ezért politikai ciklusokon átívelő megközelítésre van szükség. Az HEBC szorgalmazza, hogy a vállalatok és az oktatási intézmények együttműködése kapjon további ösztönzést és támogatást a kormányzat részéről. Inkluzív módon, minden résztvevő bevonásával valósuljanak meg a legjobb megoldások, amelyek fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teszik az oktatás minden szintjét. A multinacionális vállalatok hidat képeznek a helyi és a globális igények, illetve tapasztalatok között. Nemcsak anyagi forrásokat tudnak nyújtani, hanem át tudják adni azokat a jó gyakorlatokat és modelleket is, amelyek a világban már léteznek.

Ha az oktatás lendületet kaphat, akkor számos kérdésre hathatós választ születhet, amelyek az ország jövőjét feszítik: a gazdasági fejlődés, a versenyképesség, az elvándorlás, a fiatalok foglalkoztatása, vagy az idegen nyelvtudás és digitális írástudás szintjének emelése. Fontos, hogy az emberek külföldön is gyarapítsák tudásukat, de Magyarország legyen életüknek az a központja, ahova visszatérnek. Az HEBC évek óta szorgalmazza egy országstratégia létrejöttét. A gazdasági élet vezetői, a külföldi befektetők egyetértenek abban, ha egy országstratégia kijelölné a hosszútávú fejlődési irányokat, az javítaná az üzleti környezet kiszámíthatóságát, a tervezést pedig fenntarthatóbbá tenné. A jelentésben a tagok ismét részletezik, mit értenek országstratégia alatt, abban a reményben, hogy ezáltal segíthetik a megvalósulását.

A diszkriminációmentesség az HEBC alapelve minden vonatkozásban. Az adópolitikát illetően is elvárás lenne a megkülönböztetéstől mentes, a piac minden szereplőjének egyforma esélyt biztosító adórendszer. Versenyképes vállalatokat csak valódi piaci verseny tud létrehozni. A rövid távú, rendkívüli adóbevételek ára a hosszú távú befektetések és fejlesztések elmaradása. Az ország tőkevonzó képességének vizsgálatakor érdemes figyelembe venni az elmaradt befektetéseket is, amelyek esetében az anyavállalati döntés nem Magyarország mellett szólt. Az elsődleges okok között minden esetben a kiszámíthatóság hiánya szerepel, ami megjelenik a pénzügyi kiszámíthatóság hiányában is.

Ha feltesszük a kérdést: Európa, vagy Magyarország versenyképessége a fontosabb? ? akkor az HEBC véleménye szerint a válasz egyértelmű. Magyarország csak akkor tudja tovább erősíteni versenyképességét, ha Európa erősebb és versenyképesebb. Egy kis országnak, amelynek exportja 75 százalékban európai piacokra irányul, létkérdés, hogy hozzájáruljon egy erősebb és versenyképesebb Európa létrejöttéhez. Ha Európa fejlődik és javulnak a pozíciói a világban, annak előnyeit Magyarország is élvezni fogja. A Magyar Európai Üzleti Tanács a brüsszeli Európai Gyáriparosok Kerek-asztalának (ERT) Magyarországi Üzleti Tanácsa, az alábbi multinacionális vállalatok magyarországi legfelső vezetőinek fóruma: ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson, GDF SUEZ, Henkel, Magyar Telekom, Nestlé, OMV, Philips, SAP, Shell és Volvo Group Trucks. Céljuk változatlan: politikamentesen, külföldi befektetői tapasztalataikkal segíteni kívánják a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességének növekedését.

Szóljon hozzá!