ZETApress

hírportál

Sikeres a rezsicsökkentés

Kártyás villanyóraA rezsicsökkentés sikeres volt: 2013-ban és 2014-ben, két év alatt 334 milliárd forint megtakarítást biztosított mintegy 3,8 millió háztartásnak ? mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára délelőtt a Fő utcai sajtótájékoztatón.

A rezsicsökkentés 2015-ben év végéig további 240 milliárd forint megtakarítást fog hozni a családoknak ? tette hozzá az államtitkár. Összegzése szerint a földgáz árát összesen 25 százalékkal, a villamos energia árát 24,5 százalékkal, a távhőét 22,6 százalékkal csökkentették három ütemben. Jelenleg az uniós tagállamok között a magyar lakosság fizeti a második legalacsonyabb árat a villamos energiáért és a földgázért. A rezsicsökkentés sikeres volt, tanúsítja a magyar reformok, a magyar megoldások sikerét, megalapozottságát ? fogalmazott.

Szavai szerint az árak csökkentése következtében a családoknál maradt 334 milliárd forint javította a fogyasztást, és alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a reformok, a gazdasági eredmények a fogyasztásban és az emberek mindennapjaiban is láthatóak. A rezsicsökkentés egyéb eredményei közé sorolta, hogy a közszolgáltatók 30 napon túli kintlévőségei jelentős mértékben, 45 százalékkal csökkentek. A hátralékos fogyasztók száma 930 ezerre apadt a korábbi másfél millióról. Egy év alatt 2014. májustól idén májusig újabb 12 milliárddal javult a kintlévőségi egyenleg ? ismertette.

A további tartozások megállítására az előre fizetős kártyás rendszer elterjesztését fontolgatják. Megkérdeztem, hogy a notórius tartozóknál lehetne-e a ?kártyapénz? egy részét ? mondjuk a felét! ? az adósság lerovására fordítani, s csak a másik feléért adni nekik gázt, vagy áramot? Így ha lassan is, de előbb-utóbb bejönne a kintlévőség. Az államtitkár nem ment bele a részletekbe, de elmondása szerint számos javaslat áll az asztalon.

2010 tavaszán-nyarán Magyarországot Görögországgal és néhány más mediterrán országgal együtt említették, az ország eladósodott volt, magas volt az infláció, a munkanélküliség rekordokat döntött, az ország megítélése minden tekintetben mélyponton volt. A kormány tisztában volt azzal, hogy a magyar családok mindennapi nehézségekkel küzdenek, a lakosság Európában az egyik legtöbbet fizette a rezsiért, amin változtatni kellett. A családok jövedelmük negyedét ? a szegényebbek felét ? költötték ezekre a költségekre ? emlékeztetett Fónagy János.

Az akkori kormány egyetlen lépést talált: a rezsiköltségek befagyasztását. 2011-ben jelentős intézkedések történtek, tovább korlátozták az áremelkedések lehetőségét, akkor már több tízezer forinttal csökkent a családok rezsije. Az igazán átfogó megoldás 2012 decemberében született, akkor előbb a villamos energia, a gáz, és a távhő, majd később a víz- és csatornadíjakat, hulladékszállítás díját csökkentették több lépcsőben ? idézte fel az államtitkár.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az EB Magyarország mellett több más tagállamban is vizsgálatot indított a díjképzés ügyében. Magyarország vizsgálja ezt a megkeresést, az eljárás lezárásáig nem tesz újabb lépéseket a csökkentés ügyében. Az ipari rezsicsökkentéssel ugyancsak megvárják az Európai Bizottság álláspontját. A kéményseprést központosítani tervezik és általános állami szolgáltatássá minősítik majd. A kormány tervei szerint a jelenlegi 4 nagy és 10 kicsi cég helyett 4-5 nagyobb állami társaság fog működni az országban, s itt 10-12 milliárd forintos üzletágról van szó.

Szóljon hozzá!