ZETApress

Magyarországon második alkalommal ünnepli a szakma az Európai Kereskedelem Napját. A kezdeményezést az EuroCommerce, az Európai Parlament mellé rendelt lobby szervezet kezdeményezte, melynek két magyar tagszervezete a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség. A két magyar tagszervezet kezdeményezéséhez csatlakozott minden magyar kereskedelmi szakmai szervezet: a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ).

Az Európai Kereskedelem Napja rendezvény keretében fórumbeszélgetésre került sor a szakmai szervezetek képviselőinek részvételével. A fórumbeszélgetést Kozák Ákos, a GFK ügyvezető igazgatója moderálásával Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára, Krisán László, a VOSZ-KSZSZ elnöke, Feiner Péter, az OKSZ elnöke, dr. Sáling József, a KASZ elnöke, dr. Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke, Bartus Pál, az ÁFEOSZ elnöke és Makó András, az MBSZ elnöke tartotta.

A vásárlók érdekéért létrejött együttműködést bizonyítja, hogy a kiskereskedelmi szektorban mind a nagyok, mind a kicsik folyamatosan fejlesztik infrastruktúrájukat a kényelmes és gyors kiszolgálás érdekében. Nem mondtak le a rugalmas nyitva tartásról, az áruházi komfort folyamatos fejlesztéséről. A termékkínálatot a kereskedők folyamatosan a vevői igényekhez igazítják, amely a gyors és kényelmes kiszolgálást biztosítják. Az árakat, ha kell, saját profitjuk lefaragásával teszik kedvezőbbé, és ez épp úgy vonatkozik a kicsikre, mint a nagyokra.

Az idei európai kereskedelem napja alkalmából az államtitkár három Klauzál-díjat és tíz Miniszteri Elismerést adott át. További tízen EKN díszoklevelet kaptak. A 23 díjazottból hatan nem érkeztek meg a rendezvényre. Csak remélni merjük, hogy más irányú elfoglaltságuk volt, s nem a szabaddemokrata államtitkárral nem óhajtottak kezet fogni! Nagy divat lett most amúgy is a kinyújtott kéz meg nem fogása még a Parlamentben is.

Néhány szó a kereskedelemről

A kereskedelem közvetlen kapocs a gyártó és fogyasztó között, legfontosabb feladata a vásárló, és a vásárlói igények mind magasabb szintű kiszolgálása. A kereskedelem napja bizonyíték arra, hogy kis- és nagyvállalat képes összefogni a vásárlóért, félretéve a piacon uralkodó versenyt. Az európai és országos szinten is november 5-én megrendezésre kerülő Európai Kereskedelem Napja rendezvénysorozat a folyamatosan változó vevői igényekért történő szakmai összefogásról szól. Egyben üzenet mindenki számára, bárhova tér be, legyen az nagy alapterületű bevásárlóközpont, vagy kicsiny kényelmi bolt, az üzletpolitika egységes; a vásárlói igények mind magasabb szintű kielégítése és a kereskedelmi kultúra fejlesztése.

Az Európai Kereskedelem Napját, az Európai Parlament mellé rendelt 1993-ban életre hívott EuroCommerce kezdeményezte. A szervezet 25 európai állam több mint száz kereskedelmi szövetségének érdekét képviseli Brüsszelben. Célja, hogy támogassa és védje a szektor érdekeit, felhívja az unió döntéshozóinak figyelmét a kereskedelem európai gazdaságban betöltött szerepére, javítsa a jogi szabályozását, informálja tagjait az őket érintő uniós fejlesztésekről és nem utolsó sorban aktívan vegyen részt a társadalmi párbeszédben. A program magyarországi szervezői idén november ötödike jeles nappá történő minősítését kezdeményezte.

A kereskedelmi szervezetek mögött több kereskedelmi lánc, beszállító és termelő is felsorakozott, hangsúlyt adva a rendezvénysorozat jelentőségének. A kiskereskedelem jelentőségét az is mutatja, hogy a szektor az Európai Unió GDP-jéhez 13 százalékban járul hozzá, öt és félmillió vállalat (melynek kilencven százaléka kis- és középvállalat), több mint huszonötmillió embernek ad munkát.

A vásárlóért vállalt együttműködés mellett a kereskedelem napja alkalmas arra is, hogy a szakma felhívja magára a figyelmet, jelezvén, hogy az Európai Unióban, csakúgy Magyarországon, a nemzetgazdaságban betöltött szerepe ellenére a döntéshozóktól aránytalanul csekély figyelmet kap.

A magyar kereskedelem az elmúlt 17 év alatt jelentős változáson ment keresztül. A globalizáció, majd az uniós csatlakozás hatására erősödött a nagyvállalati szektor jelenléte, ugyanakkor a kis- és középvállalati szektor nem veszítette el az ágazatban betöltött szerepét. A kereskedelem Magyarországon 12 százalékban járul hozzá a nemzeti össztermékhez, éves forgalma meghaladja a 8500 milliárd forintot. A szektorban működő vállalatok száma eléri a 180 ezret, ezek 95 százaléka a KKV szektort erősíti, a foglalkoztatottak 15 százalékának, több mint félmillió embernek kínál munkalehetőséget.

Az infláció visszaszorításában az elmúlt évtized legjelentősebbe szerepét töltötte be. A szektor erőteljes szabályozása ellenére a kereskedelemi ágazat bebizonyította, hogy képes az önkorlátozásra és a döntéshozókkal való együttműködésre. A magyar kereskedelmet a sokszínűség, és az erős versenynek köszönhetően pedig az árérzékenység jellemzi.

A kereskedelemben résztvevő érdekképviseleti és érdekérvényesítő szervezetek összefogva a kereskedelmi szakma szinte minden résztvevőjével létrehozták az új kereskedelmi törvényt és megszületett a kereskedelem működési kereteit szabályozó Etikai Kódex. Megalkotója is a mai díjazottak között szerepelt.