ZETApress

Saját növekedésükben hisznek a vezérigazgatók. A jövő vállalata alkalmazkodó-kész vezetőt és rugalmas munkaerőt kíván ? tudtuk meg a délután az Eiffel Palace-ban. Szakértőink Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója; Szűcs Márta, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa; Dr. Vadász Péter, az MGYOSZ alelnöke és Szabó György, a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke voltak.

A vállalatok első számú döntéshozói továbbra is bíznak saját cégük növekedésében, míg a globális és magyar gazdaság kilátásait illetően kevésbé optimisták. A vezérigazgatók szerint a fő fenyegetettségek közé a kormányzati intézkedések az államháztartási hiány kezelésére, a túlszabályozottság, illetve a megfelelő szakemberek hiánya tartoznak. Közel harmaduk tervez belépni új iparágba, több mint 50 százalékuk pedig arra számít, hogy más iparágból érkezik versenytársa a közeljövőben. A PwC Magyarország munkatársai negyedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét a Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és a Menedzserek Országos Szövetségével (MOSZ).

Mit várnak a globális és magyar gazdaságtól a vállalatvezetők? Mely országok a növekedés célpontjai? ? A vállalatvezetők hite a globális és magyar gazdaság húzóerejében csökken, saját bevételi kilátásaikat illetően viszont továbbra is optimisták. A globális eredményekhez hasonlóan Magyarországon is visszaesett a világgazdasággal kapcsolatos optimizmus mértéke; míg tavaly a cégvezetők 64%-a hitt a növekedésben, idén ez 46%-ra csökkent. A saját bevételeket illetően viszont idén már a vezetők 82%-a mondta magát bizakodónak vagy nagyon bizakodónak, vagyis a tavalyi megállapításunk, miszerint a hazai vezérigazgatók megtalálták saját útjukat, megalapozottnak tűnik ? mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója, reflektálva a friss eredményekre.

Ha a növekedés célpontjait nézzük, világszerte és Magyarországon is látható, hogy a feltörekvő piacok helyett a fókusz még egyértelműbben a hagyományosan fejlett piacokra irányul; öt év után először a világ vezérigazgatói az Amerikai Egyesült Államokat Kína elé sorolták, Magyarországon pedig Németország további 5 százalékponttal, már 30%-ban számít a legfontosabb terjeszkedési célpontnak a vállalatvezetők számára. A magyar döntéshozók a második helyre Romániát, a harmadikra Lengyelországot sorolták; őket követi Ausztria, Szlovákia és Oroszország.

Milyen tényezők veszélyeztethetik a növekedést? ? A növekedés és óvatos optimizmus mellett a magyar vezérigazgatók körében egyre erősebb az aggodalom az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedések (83%) és a túlszabályozottság (76%) miatt. Ugrásszerűen nőtt meg a számítógépes fenyegetettség, valamint az elérhető képzett munkaerő hiánya által okozott aggodalom mértéke, ezeken felül a korrupció és az ebből fakadó bizalmatlanság is nehezíti a vállalatvezetők életét.

? A szabályozói környezet gyors és kiszámíthatatlan változása mellett a vállalatvezetőkkel folytatott beszélgetések egyik központi témája a szakemberhiány volt. A hazai vezetők egyre inkább érzik, hogy bizonyos pozíciókra valódi kihívás jól képzett és alkalmazkodóképes munkaerőt találni. Be kell látni, hogy a hagyományos, néhány éve még működő munkaerő-toborzási és -megtartási stratégiákkal a jövőben már nem lehet versenyben maradni. Érdemes mérlegelni, hogy vajon ugyanolyan munkatársakra van-e szükség mint eddig, vagy a vállalat rugalmassága érdekében más, vagy újabb készségekkel rendelkezők felé is nyitni kell ? hangsúlyozza Szűcs Márta, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa.

A fenyegetettségek mérséklése érdekében a cégvezetők jelentős elvárásokat támasztanak a kormányzattal szemben. A tavalyi évhez képest megduplázódott azok aránya, akik versenyképes és hatékony adórendszert várnak, idén a megkérdezettek 72%-a szerint kell ennek kormányzati prioritásnak lennie; az elvárás erősebb, mint világszerte, ahol a vállalatvezetők 67%-a gondolkodik így. Magyarországon tavaly 45%, idén már 68% igényelné a képzett és alkalmazkodókész munkaerő megteremtését, túlszárnyalva a globális, 6o%-os mértéket. Hazánkban a harmadik legfontosabb elvárás egy innovációt elősegítő üzleti környezet kialakítása volna; a globális eredményekben mutatkozó 30%-kal szemben nálunk 63% várja ezt.

Hogyan változik a verseny? ? A megkérdezett vezérigazgatók szerint a vállalatok helyzetét a versenyben leginkább a szabályozói környezet tudja gyökeresen megváltoztatni. Világszerte a vezetők 66%-a, Magyarországon 59%-uk nyilatkozott úgy, hogy a vállalatukat legváratlanabb helyzetbe sodorni képes tényező az iparágra vonatkozó szabályozói környezet. A magyar vezetők szerint szintén hirtelen változást hozhat az ügyfelek viselkedése (51%) és új versenytársak érkezése (29% számol ezzel).

A magyar vállalatvezetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az iparágon kívülről érkező versenytársakra; 51%-uk tartja elképzelhetőnek, hogy új versenytársa érkezzen más iparágból. A vezetők 28%-a tervezi, vagy már be is lépett új szektorba, iparágba. A legtöbben a technológia, a közszolgáltatók, valamint a kommunikáció- és médiaipar felől várják az új versenytársat hazánkban, a megcélzott új iparágak között pedig az energiaipar, a pénzügyi szolgáltatások, a technológia és gyógyszeripar szerepelnek.

Hogyan épül be a technológia a vállalati stratégiába? ? A hazai vezérigazgatók válaszaiból kitűnik: számukra a technológiának egyelőre főként biztonsági szerepe van; 76%-uknak a számítógépes biztonságra irányuló technológiák fontosak. Ezt követően említették csak az ügyfelek bevonására alkalmazható mobiltechnológiákat (60%), illetve a közösségi alapon működő üzleti folyamatokat (47%) vagy a felhő alapú számítástechnikát (41%). A megkérdezettek szerint a digitális technológiák főképp a működési hatékonyság (66%), a külső/belső együttműködések (63%), valamit az adatok és adatelemzés (63%) terén hasznosulnak.

Kikkel működnek együtt a vezérigazgatók a versenyképesség növelése érdekében? ? A vezetők szerint az állandó fejlődéshez és a piaci pozíció megőrzéséhez az egyik legfontosabb eszköz az új szövetségek létrehozása lehet. Világszerte a legtöbben a beszállítókkal erősítik a kapcsolatokat, ezt követik az ügyfelek, majd a szakmai szervezetek. Ezzel szemben itthon az ügyfelek szerepelnek az első helyen (59%), majd közel azonos eredménnyel az üzleti hálózatok, szakmai szervezetek (58%) és beszállítók (57%). A magyarországi döntéshozók azt mondják, a partnerségek célja elsődlegesen az új ügyfelek elérése, a második fontos ok az új technológiákhoz való hozzáférés, ezt követi az innovációs képességek megerősítése, illetve a márka vagy vállalat hírnevének megerősítése, valamint a tehetséges munkavállalókhoz való hozzáférés.

Milyen vezetőt kíván az új versenyhelyzet? ? Mivel a hazai vezérigazgatók számolnak azzal, hogy a következő öt évben jelentős változások állnak be az iparági szabályozásban, ügyfeleik viselkedési szokásaiban és a versenytársak számában, döntő többségük számára a legfőbb vezetői tulajdonság a jövőben az alkalmazkodóképesség. Úgy látják, ahhoz, hogy vállalatukat megfelelően tudják irányítani, egyéni és szervezeti szinten is szükség van az adaptációs képességre, rugalmasságra és arra, hogy a hirtelen változásokra is reagálni tudjanak ? summázta Nick Kós.

A felmérés módszertana

A PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérését negyedik alkalommal készítettük el. Alapját a PwC Globális Vezérigazgató Felmérés adja, amelynek keretében a globális vállalatok vezetői mellett immár 18 éve magyar cégvezetőket is megkérdeznek a jelen kihívásairól és a jövőbeni kilátásokról. Kutatásunkat azzal a céllal készítettük el, hogy a globális felméréssel párhuzamosan a magyar felső-vezetők véleményéről, piaccal kapcsolatos megítéléséről, várakozásairól és növekedési lehetőségeiről is átfogóbb képet adjunk.

A magyarországi felmérés készítése során a személyes adatfelvétel módszerét alkalmaztuk, amelynek keretében a PwC szakemberei 2014 októbere és decembere között 170 hazai vállalat felső-vezetőjével készítettek interjút. Az interjúk folyamán a kvantitatív adatokat kérdőívek segítségével rögzítettük. A felmérés készítése során a PwC iparági csoportjai szerint meghatározott, a következő ágazatokban tevékenykedő cégeket kérdeztünk meg: autóipar, gyógyszer- és egészségipar, energetika, kiskereskedelmi és fogyasztóipar, pénzügyi szolgáltatók, technológia-, infokommunikáció- és szórakoztatóipar, illetve gyáripari termelés. Bővebbet idekattintva olvashatunk.

A felmérés szakmai partnerei

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a versenyszféra több mint hatvan százalékát képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. A szervezet hatezer közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít, 2005 óta pedig tagja Európa legbefolyásosabb munkaadói érdek-képviseleti szervének, a BUSINESSEUROPE-nak. A Menedzserek Országos Szövetsége (MOSZ) a magyar társadalom és gazdasági élet aktív alakítójaként céljául tűzte ki a magyar vállalatvezetők közötti személyes és üzleti kapcsolatok erősítését.