ZETApress

A Pázmány Péter program a regionális tudásközpontok kialakításának ösztönzését szolgálja. Végső célja, hogy olyan kutatóegyetemi hálózat alakuljon ki Magyarországon, melyben a vállalkozások az egyetemekkel, továbbá a kutatással, innovációval, foglalkozó egyéb szervezetekkel karöltve nemzetközi színvonalú munkát végezhet. Olyan együttműködést kínál, melynek révén erősödhet az egyetemek körüli ipari háttér.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) éppen két évvel ezelőtt hirdette meg először a pályázatot a regionális tudásközpontok tájékoztatására, tudtuk meg Boda Miklós elnöktől a Thermal Hotel Helia Panoráma termében. Itt szervezett a minap a Népszabadság kerekasztal-beszélgetést a témáról.

A délelőtti tanácskozáson Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos és Egyed Géza, a GKM szakállamtitkára az állami szerepvállalásról beszélt. Egyetértettek abban, hogy nem felülről kell rákényszeríteni az egyetemi kutatások segítését a vállalkozásokra, hanem a gazdaság szereplőinek kell felismerni az ebben rejlő lehetőségeket. Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke arról beszélt, hogy a felsőfokú képzés színvonala csökkent. Húsz évvel ezelőtt remek szakemberek kerültek ki az egyetemekről, főiskolákról, ma viszont egy friss diplomás sem tud annyit, mint akkor egy érettségizett.

Hudecz Ferenc, az ELTE rektora szerint az elitképzéshez elit egyetemek is kellenek, s erre a 72 felsőfokú intézetből alig fél tucat alkalmas. Ezeket kellene jobban megfizetni, mert ellenkező esetben beleszürkülnek a nagy átlagba. A négyezer körüli amerikai egyetem közül sincsen tíznél több elitképző. A hallgatókat négy csoportra osztotta. Van, aki tud és akar, van, aki tud, de nem akar, olyan is van, aki akar, de nem tud, s a legrosszabb, aki nem tud, és nem akar, csak egyszerűen jól érzi magát az egyetemen. Az általános tandíj bevezetésével el lehet majd érni, hogy tényleg csak az iratkozzon be, aki komolyan veszi a tanulást.

A kutatás mellett az oktatást is finanszírozni kell!

A bolognai módszer sem mindenben hasznos, hallottuk a beszélgetésen. Igaz, hogy csak az elitet engedi tovább, de épp rájuk jut a kezdeti időben kevesebb idő. Az viszont kétségkívül előnye, hogy nem kell a gyengébbeknek is elvégezni az öt évfolyamot, hanem elég nekik csak a három. A mesterképzésre tényleg csak a legjobbak jussanak el. Dudits Dénestől, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatójától azt is megtudtuk, hogy van tudományos kutatás és együttműködési hajlandóság vidéken is. Ugyancsak vidéki összefogásról hallottunk a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem kapcsolatában. Kettőjük távolsága mindössze negyvenöt kilométer, míg külföldön ennél távolabbi példa is akad. Skandináviában a stockholmi és az oslói egyetem között négyszázötven kilométer a távolság, mégis remekül tudnak együttműködni.

Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója arról beszélt, hogy a munkavállalókat három tényező vezérli az elhelyezkedéskor, s itt most az anyagiakról ne is beszéljünk. A szép és vonzó munka, a jó kollégák és a csodálatos környezet egyaránt fontos ahhoz, hogy a maximális teljesítményt hozzuk ki magunkból. A mini szilíciumvölgyet, az aranyművesek utcáját is ilyen környezetben alakították ki. Mi sem bizonyítja jobban elképzelésük helyességét annál, hogy az SAP és a Microsoft is ugyanoda költözött.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a kutatásra fordított költségek millióiról tudott beszámolni. Mint elmondta, nem kell nekünk feltalálni a meleg vizet, de a külföldön bevált ötleteket is át kell tudnunk venni. Takács Ernő, a Talentis program igazgatója arról beszélt, hogy a Zsámbéki-medencében jó úton haladnak egy magyar szilikon völgy kialakítása felé. Futó Péter, a Futureal Holding Zrt. elnöke a kutatási-, a vállalkozási- és a lakóterület összekapcsolását a Corvin project megismertetésével tette szemléletessé. A Szigony utcában már ma is működik egy korszerű biotechnikai kutatóbázis több intézet összefogásával.