ZETApress

hírportál

Üzletemberek az Akadémián

Hernádi Zsolt és Pálinkás JózsefMinden új termék létrejöttét megelőzi egy új, eredeti gondolat megszületése. Ahhoz, hogy az új tudományos irányt meghatározó felfedező kutatás eredményeiből az emberek életét megkönnyítő termék legyen, azonban idő és a tudomány jelentőségét felismerő gazdasági szereplők közreműködése szükséges.

A délelőtti rendezvényen a különböző ágazatokhoz tartozó nagyvállalatok vezetői számoltak be arról, hogy miként érvényesülnek egyszerre a tudományos és gazdasági szempontok egy-egy fejlesztés megvalósulása során. A gazdaság szereplői bemutatják, hogy milyen célok, stratégiák és perspektívák vezetik őket megrendelőként, amikor a tudomány műhelyeihez fordulnak. Tudományos és gazdasági tudáskoncentráció címmel a tudomány megrendelői tartottak előadást az Akadémia Dísztermében.

A tudomány a gazdaság nélkülözhetetlen forrása, a fejlesztések alapja ? ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyekről hazai nagyvállalatok vezetői számoltak be az MTA Székházában, a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt rendezvényén. A Tudomány megrendelői című konferencián a gyógyszer-, a jármű-, és az élelmiszeripar, az energiaellátás és a mezőgazdaság hazai nagyvállalatainak irányítói példákkal mutatták be, hogy a tudomány, az oktatás és a gazdaság együttműködésével a kutatói és üzleti kompetenciák nem összeadódnak, hanem megsokszorozódnak és képessé válnak felelősen alakítani a jövőt.

Különleges alkalom ez, hiszen most az Akadémián nem tudósok beszélnek arról, hogyan látják a kutatásfejlesztés, az ipari alkalmazások helyzetét, hanem sikeres vállalatvezetők ismertetik tapasztalataikat az akadémiai szférával való eredményes együttműködésről ? méltatta a rendezvény egyediségét Pálinkás József. A Magyar Tudomány Ünnepén idén első ízben megrendezett konferenciát köszöntve az MTA elnöke kiemelte: a tudomány nem öncélú; fontos visszajelzéseket vár és kap a társadalomtól és a gazdaságtól arra vonatkozóan, hogy a kutatások hogyan, miként és hol hasznosulhatnak leghatékonyabban.

A ?velünk élő tudomány? központi gondolata köré szerveződő tudományünnep keretében a tudomány megrendelői, a hazai nagyvállalatok vezetői előadásaikban arra világítottak rá, milyen célokat és szempontokat követve dolgoznak együtt a gazdasági és a tudományos szféra képviselői egy-egy fontos társadalmi és üzleti kérdés megválaszolásán. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a tudomány, a kutatás adhatja azt a szellemi hozzáadott értéket, amely egy gazdasági vállalkozást versenyképessé, egy szemléletet innovatívvá, egy terméket sikeressé tehet.

A stratégiai gondolkodás és a hosszú távú tervezés fontosságára hívta fel a figyelmet előadásában Javier Gonzales Pareja. ? A rövid távú gondolkodás megöli az innovációt ? hangsúlyozta a magyarországi Bosch-csoport vezetője. Hozzátette: a Bosch elkötelezettségét a jövőbe mutató fejlesztések iránt a szabadalmak magas száma is jelzi: 2012-ben a vállalatcsoport több mint 4800 szabadalmi kérelmet nyújtott be, azaz minden munkanapon átlagosan 19-et.

A mezőgazdaságot, az élelmiszer-ellátást nevezte az emberiség egyik nagy feladatának Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. ? Ha nem használjuk fel a tudomány eredményeit, lemaradunk nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai piacokon is ? figyelmeztetett az ágazati sürgető kihívásaira. Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója szerint a társadalmi, piaci hatásokra a vállalatoknak tudományosan megalapozott válaszokkal kell reagálniuk. A vállalatvezető kiemelten eredményes projektnek nevezte a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítását, valamint az erőmű európai léptékben is példaértékűnek tartott biztonsági intézkedéseinek bevezetését, és felhívta a figyelmet az ezeket megalapozó a kiváló kutatói-tudományos munka jelentőségére.

A tudomány megrendelőjének egyik elsődleges feladatát a kutatási és gazdasági célok összehangolásában látta Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója. ? A magasabb hozzáadott érték magasabb minőségű termék előállítását teszi lehetővé, ami az előállításra és a kereskedelemre is pozitív hatást gyakorol ? helyezte tágabb összefüggésekbe egy-egy korszerű termék előállításának kérdését.

A kutatásfejlesztést, a friss ötletek beemelését nevezte a gyógyszeripari vállalatok versenyképességét növelő egyik legfontosabb tényezőnek Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója. A Magyarországon több száz kutatásfejlesztési együttműködésben részt vevő nagyvállalat szakembere a felfedező kutatások nélkülözhetetlenségéről szólva kiemelte: azok adják azt a szilárd alapot, amelyre a több évtizeden át ívelő, forrásigényes célzott kutatásokat építeni lehet.

Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. vezérigazgatója a világszínvonalú tudás és a kiváló szakemberek szükségességét emelte ki, rámutatva a természettudományos oktatás fontosságára. A szakember magyar olajipar eredményeit megalapozó tudósokra visszaemlékezve kitért rá: a kiválóan képzett szakemberek nyújtotta tudástöbblet kitörési pontot jelent a vállalatoknak, aminek hatása az egész nemzetgazdaságban és társadalomban érvényesül.

Szóljon hozzá!