ZETApress

A kiszámítható gazdasági környezet és a gazdasági szereplőkkel folytatott előzetes konzultáció állíthatná helyre a befektetők bizalmát a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) idei, Bizalom és hitelesség címet viselő jelentése szerint, amelyet a szervezet tagjai csütörtökön a Royal Corinthia hotelbeli sajtótájékoztatón ismertettek.

A Magyar Európai Üzleti Tanács az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa. Az ERT tagvállalatainak összesített forgalma meghaladja az 1300 milliárd eurót, és csaknem 6,8 millió munkahelyet biztosítanak Európában. A HEBC tagjai 14 cég: ABB, AkzoNobel, British American Tobacco, British Telecom, Electrolux, Ericsson, GDF Suez, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell és SKF magyarországi leányvállalatának vezetői.

Magyarország Európa termelési központja akar lenni, hogy a lehető legerősebb pozícióban legyen a válság után ? jelentette ki Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A HEBC Bizalom és hitelesség című, 15. éves jelentését értékelve kifejtette: e cél elérését szolgálták a kormány gazdaságpolitikai lépései az elmúlt években, ezért hoztak intézkedéseket a költségvetési fegyelem helyreállítására és az államadósság csökkentésére. Emlékeztetett: nagy kihívás volt a foglalkoztatottság emelése, hogy az adózók számát növeljék. Sikerült a dolgozók számát növelni, továbbá rugalmas munka törvénykönyvet kidolgozni ? közölte.

A HEBC-nek ez már a 15. jelentése, amely ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország fejlődése, versenyképességének javítása érdekében. Vannak visszatérő kérdések, mint a kiszámíthatóság, az átláthatóság, az együttműködés, a konzultáció, a bizalom és a hitelesség ? mondta bevezetőjében Kerekes László, a HEBC elnöke, az AkzoNobel régiós vezérigazgatója. Az üzleti tanács szerint a bizalomnak központi szerepe van a válság megoldásában, a versenyképesség javításában, a befektetők vonzásában és szoros összefüggésben áll az ország imázsával is. A HEBC tagjai úgy vélik, Magyarország sikerének egyik kulcsa lehetne, ha gazdaságilag ésszerű, de tisztességes és méltányos tehermegosztással felépítené a külföldi befektetők, a nemzetközi vállalatok és a pénzügyi szektor bizalmát, ami hozzájárulna a gazdaság további erősödéséhez.

A versenyképességet segítené egy jövőképre épülő, irányokat, célokat mutató országstratégia megalkotása, ami támogatná a kiszámíthatóság megteremtését is ? fejtette ki Rikard Jonsson, a HEBC tiszteletbeli tagja, az ABB korábbi elnök-vezérigazgatója. Véleménye szerint olyan stratégiára van szükség, amely egyidejűleg ösztönzi a termelő beruházásokat és segíti a szolgáltatóipar fejlődését, ezt a kormány legmagasabb szintjén kell kidolgoztatni, irányítani és felügyelni.

A szervezet tagjainak véleménye a jó adórendszerről nem változott ? fejtette ki Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója. A jó adórendszer beruházás-, munkáltató- és fogyasztóbarát, támogatja a növekedést, ösztönzi a versenyt, diszkriminációmentes és a piac szereplőinek egyenlő esélyeket biztosít. A rövid távú, rendkívüli adóbevételek ára a hosszú távú fejlesztések elmaradása. Nehezen felmérhető az a kár, amit a befektetések elmaradása jelent. Információk mindig csak a megvalósuló beruházásokról vannak, a vállalatvezetői ülések negatív döntéseiről nem értesül a világ, ezért a befektetések elmaradása által keletkezett károkról sem ? fűzte hozzá.

Mészáros Zoltán hangsúlyozta: jónak tartják a munkajövedelmet terhelő adók csökkentését, a tőkejövedelmek kedvező adóztatását és a kisvállalatok adóztatásának átalakítását. Üdvözlik azt a kormányzati szándékot is, amely ösztönzi a foglalkoztatást valamint egyszerűsíti a munkáltatói valamint munkavállalói jogokat, s pozitívnak tartják az adminisztráció csökkentésére irányuló intézkedéseket is. A HEBC ugyanakkor kiemelt feladatnak tartja a gazdaság fehérítését, az átlátható piacgazdaság megteremtését is. A korrupció elleni harchoz a szervezet szerint hatékonyabb lépések szükségesek, s fontosnak tartanák, hogy ez az országstratégia része legyen.

Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke hozzáfűzte: az állam alapvető feladata, hogy kiszámítható feltételeket teremtsen, és ne vállaljon közvetlen piaci szerepet csak akkor, ha az adott területen jobban tud működni, mint a piaci szereplők. Hangsúlyozta továbbá, bár az ország érdeke a legfontosabb, figyelemmel kell lenni a vállalatok terhelhetőségére is. Nem fenntartható, ha az adóterhek teljes szektorok nyereségességét veszélyeztetik. Közös érdek, hogy a vállalatok talpon maradjanak, a befektetők ne hagyják el az országot ? hívta fel a figyelmet.

Szabó Tamás, az SKF Magyarország vezérigazgatója kiemelte: Magyarország sikere nagymértékben azon múlik, hogyan alakítja a ma oktatási rendszereit. A szervezet öt pontban fogalmazta meg javaslatait. Ezek között szerepel, hogy az ad hoc intézkedéseket elkerülve stabil, kiszámítható gazdasági környezetet kell teremteni, amiben az oktatási intézmények is fenntartható módon, hosszú távra tudnak tervezni; megtartva az oktatási intézmények szakmai autonómiáját, átláthatóbbá, mérhetővé és hatékonyabban menedzselhetőbbé kell tenni gazdálkodási folyamataikat, s növelni kell az idegennyelv-tudás szintjét.

Faragó Andor, a BT Global Services európai regionális központjának ügyvezető igazgatója egyebek között arról beszélt, hogy nem kell minden fiatalt a diploma szerzésére ösztönözni, helyre kell állítani az egyes szakmák társadalmi elismertségét, mivel szükségességük nem vonható kétségbe. A felsőoktatás még mindig nem veszi teljes mértékben figyelembe a munkaerőpiac igényeit, pedig ez javítaná az elhelyezkedési esélyeket is. Hangsúlyozta, bármely oktatási stratégia akkor eredményes, ha illeszkedik az ország stratégiájához, nem elég azonban stratégiákat alkotni, a finanszírozást is hozzá kell rendelni a célok megvalósításához.

A HEBC szerint Magyarország alapenergia-ellátása jelenleg nem képzelhető el nukleáris energia nélkül ? mondta Csiba Péter, a GDF Suez Energia Holding Hungary országmegbízottja. Az energiatermelésről és -elosztásról szólva Csiba Péter kifejtette: Magyarországon a rezsicsökkentés mellett a szektor adóterhelése emelkedik, annak ellenére, hogy a válságadót kivezették. A szolgáltatók terheit a szociális közműtörvény is növeli. Ilyen nehéz működési környezetben csak nagyon korlátozott befektetések várhatók, ami kockázatossá teheti a megbízható gáz- és áramellátást.