Bajnai és a minimálbér
Több mint egy év van hátra az országgyűlési és Európai parlamenti választásokig, de az ellenzék már megkezdte a kampányt. Előző miniszterelnökünk is előrukkolt gazdaságélénkítő terveivel, melynek része a minimálbér drasztikus, egyharmados csökkentése: jövőre 98 ezer helyett csak 66 ezer forint havibért adna a munkavállalóknak.
A minimálbér csökkenése az álláskeresési támogatás és a nyugdíjminimum csökkenését is eredményezné, de most ne erről beszéljünk! Bajnai Gordon azért adna kevesebb bért, hogy a munkaadók ugyanannyi pénzért több embert ? kettő helyett hármat ? alkalmazhassanak, s ezzel csökkenjen a munkanélküliség. A baj csak az, hogy a bércsökkentéssel együtt a munkaterhek nem csökkennének, a dolgozók ugyanannyi munkáért jóval kevesebbet keresnének. Mivel a fizetésük csökkenne, túlórát vállalnának, 8 óra helyett 12-t dolgoznának, hogy a pénzüknél maradjanak. Nem lépnének be tehát új arcok a munkaerőpiacról, hanem a bent lévők munkaterhei nőnének.
A személy- és vagyonőrök a 24/48-as szolgálattal havi tíz alkalommal 240 órákat dolgoznak, mely durván a másfélszerese a 40 órás munkahét alkalmazottjainak 160 órájánál. Ha náluk is 160 órára csökkentenék a havi munkaidőt, s két őr helyett hármat alkalmaznának, a régiek a csökkenő keresetre panaszkodnának, s nem a megnövekedett szabadidőnek örülnének. Még a mostani 240 óra sem elég némelyeknek és sokan maradnak benn további 12 órára a 24 órás szolgálat után. S mivel a vagyonvédelmi szolgálatok jobbára zsebből fizetik a minimálbérrel bejelentett alkalmazottaikat, nekik is az az érdekük, hogy minél kevesebb embert kelljen bejelenteniük, s ők dolgozzanak sokat, s ne a sokak keveset.
Orbán és a nyugdíjasok
Ha már az ex-miniszterelnök terveiről beszéltünk, szóljunk a jelenről is. Orbán Viktor azt szeretné, hogy a közszférában ne lehessen a nyugdíj mellett munkát vállalni. Az egészségügyben sokan tiltakoznak ? úgy az orvosok, mint a szakdolgozók a létszámhiányra hivatkoznak ?, de valójában saját megélhetésüket féltik. Azzal érvelnek, hogy nyugdíjukból nem tudnak majd megélni, s ezért kell mellette továbbdolgozniuk. Csak azt felejtik el, hogy miattuk mások nem jutnak munkához.
Az 55-60 év körüli munkanélkülieknek már szinte lehetetlen elhelyezkedniük, mert mindenütt fiatalabbakat keresnek. Épp ezért érthetetlen számomra, hogy a nyugdíjasokat mégis szívesen megtartanák. Azok az emberek tehát, akiknek a nyugdíja ha keveset is, de biztos jövedelmet jelent, még fizetést is kaphatnak, miközben azok az állástalanok, akiknek semmilyen jövedelmük sincs, mindenütt elutasítással találkoznak. S vajon ez utóbbiaknak a korhatár elérésekor mennyi nyugdíjuk lesz, ha az utolsó öt ? vagy ennél is több ? évet állástalanul töltötték? Számukra ezek az évek a nyugdíj számításnál kiesett időt jelentenek. Kérdés, hogy nekik Bajnai mit tudna jövőre kormányfőként nyújtani?
