ZETApress

hírportál

Szuperlézerről tanácskoztak

Július 17-én, Budapesten, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban megrendezett ELI ? Extreme Light Infrastructure projekt Irányító bizottsági ülésén, amelyen 13 ország vett részt, Vlastimil Ruzicka cseh oktatási, ifjúsági és sport miniszterhelyettes és Lippényi Tivadar NKTH elnökhelyettes, mint a két ország kormányzati ELI megbízottai közös bemutatón ismertették a cseh-magyar javaslatot, amelyet megvizsgálva hozta meg a testület döntését.

Az ELI ? Extreme Light Infrastructure projekt egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysűrűségű, rendkívüli tudományos jelentőségű kutató szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással, amely az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő jelentős nagyberendezések egyike. Az ELI lesz a világon első olyan berendezés, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással, az úgynevezett ultra-relativisztikus tartományban lehet majd vizsgálni.

Kaput nyit a fizika új területeire, és olyan új műszaki fejlesztéseket alapoz meg, mint a relativisztikus mikroelektronika, és a kisméretű lézeres részecskegyorsítók. Az ELI jelentős hatást fog gyakorolni az anyagtudományok, a gyógyászat és a környezetvédelem számos területére is. A berendezéssel olyan rövid időtartamú fényimpulzusok állíthatók majd elő, amelyekkel megfigyelhetők lennének akár a molekulákon belül zajló elemi folyamatok is.

Az ELI építését előkészítő projektben francia irányítással 13 ország, köztük Magyarország vesz részt. A berendezés építésének 2011-2014-re becsült összköltsége 400 M?. Az első jelentősebb bővítésig tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költsége évente 50 M?.

A nemzetközi szinten is jól látható kutatási nagyberendezés hazai megépítése hozzájárulna az ország, és közép-kelet-európai régió felzárkózásához a tudományos világ élvonalához. A beruházás jellegénél fogva húzóerőként hat a kapcsolódó tudományok és az alkalmazási területek fejlődésére, a helyi gazdaság technológiai színvonalára, elősegíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint további fejlesztéseket indukál.

Hazánk érdeke, hogy olyan szakmai területen valósítson meg összeurópai kutatási nagyberendezést, amelyen kiemelkedő szakmai kompetenciával és számottevő háttérrel rendelkezik. Magyarországon iskolateremtő tradíciókkal megalapozott, nemzetközileg jegyzett lézeres kutatások folynak, amelyekre vállalati K+F projektek, spin-off vállalkozások épülnek, ezért hazánk szempontjából az ELI ideális projekt.

A berendezés építési helyszínéért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia indult. Az ELI Programbizottság legutóbbi, párizsi ülésén az a vélemény alakult ki, hogy önmagában egyik pályázó ország javaslata sem elég erős miden szempontból a helyszín kiválasztásához, és felkérték a pályázó országokat a projektet előrevivő megoldások keresésére. A konstruktív megoldás elősegítésére Vlastimil Ruzicka és Lippényi Tivadar NKTH elnökhelyettes, mint a két ország kormányzati ELI megbízottai közös cseh-magyar javaslatot dolgoztak ki, amelyet az ELI projekt Irányító bizottsági ülésén közös bemutatón ismertettek.

A projekt Irányító bizottsága egyetértett a cseh-magyar integrált javaslat irányvonalával, és felkérte a cseh és a magyar partnert, hogy vizsgálja meg a román partnernek az integrált javaslatba való esetleges bevonásának lehetőségét, másrészt kezdje meg az ELI nemzetközi közösségéből kialakítandó konzorcium feltételeinek kidolgozását ? tudatta az NKTH Kommunikáció.

Szóljon hozzá!