Konferencia a hotelban
A szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában címmel rendezett konferenciát a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány csütörtökön, Budapesten, a januárban indított azonos című programjának második szakmai rendezvényeként a Bartók Béla úti Griff Hotelban.
A konferencián az érintett minisztériumok és állami szervezetek szakemberei, a munkahelyhez kötődő felnőtt- és a szakképzés rendszerét is magas arányban támogató energetikai, távközlési, közlekedési ágazatok nagyméretű szervezeteinek képviselői, és HR vezetők vettek rész.
A szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában című konferencia célja az volt, hogy az érintett feleket ? a döntéshozókat és a munkáltatókat ? egy asztalhoz ültesse, hogy megvitathassák: hogyan érdemes a továbbiakban fenntartani, fejleszteni a szakképzés hozzájárulás jelenlegi rendszerét ? részben ? a hétfőn életbelépett adójogi változások után. A rendezvényen bemutatásra kerültek a LifeLong Learning Alapítvány által indított A szakképzési hozzájárulás gyakorlata 2009 című felmérés előzetes (Top-Line) eredményei is.
A konferencián Mátyus Mihály főosztályvezető (SZMM, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály), Kajdi László főtanácsos (PM, Társadalmi Közkiadások Főosztály), Csóti Ferenc vezető-főtanácsos (KHEM), Nagy László főigazgató (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet), Sumné Galambos Mária osztályvezető (Foglalkoztatási és Szociális Hivatal) és Benedek András műegyetemi professzor, az MTA doktora tartott előadást.
Az előadásokat ? melyeket tartalmas szakmai eszmecsere követett ?Márkus Imre, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. vezérigazgatója összegezte. A konferencia és a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány folytatódó kutatásának tanulságairól június 25-én, csütörtökön szervez újabb munkáltatói és döntéshozói szakmai párbeszédet az Alapítvány. További információt a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány weblapján kaphatunk.
Hogyan működik a szakképzési hozzájárulás a gyakorlatban?
Egy munkáltatónak, vagy nem általányadozó egyéni vállalkozónak, akinek az éves bruttó bérköltsége x forint, ennek az összegnek az 1,5%-át a Szakképzési Alapba kötelezően be kell fizetnie, mint szakképzési hozzájárulást. A vállalat a Szakképzési Alapba kötelezően fizetett összeg 60, illetve 33%-a erejéig munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat, vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogathatja, vagy gyakorlati képzést biztosíthat.
A szakkézési hozzájárulás tehát négyféleképpen használható fel a kötelezően befizetendő összegen túl: gyakorlati képzés megszervezésével; fejlesztési támogatás nyújtásával; saját munkavállalók képzésével; pénzbeli teljes befizetéssel az alapba.
2004-ben az APEH adatai alapján közel ötvenmilliárd forint volt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség összege, ebből 51,57% képzésére be is folyt a Szakképzési Alapba. A fennmaradó hányadból: négymilliárdot használtak fel gyakorlati képzésekre, 15 milliárdot fejlesztési támogatásokra és csak 4,7 milliárd forintot saját dolgozóik képzésére.
Mit jelent a szakképzési hozzájárulás hatályos szabályozása?
A szakképzési hozzájárulás szabályozásában 2007. január elsejétől életbelépett változások alapján a mikro-és kisvállalkozások a fizetendő járulék maximum 60%-át , egyéb hozzájárulásra kötelezettek a fizetendő járulék legfeljebb 33%-át fordíthatják saját munkavállalóik képzésére.
A hozzájárulást szabályozó 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet értelmében az elszámolható költségek mértéke képzésben résztvevőnként és óránként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 12%-át, a képzés minimális időtartama 20 óra kell, hogy legyen, annak az Európai Unió tagállamainak területén kell megvalósulnia. A hozzájárulás csak a FAT által akkreditált intézmények képzésein vehető igénybe.
A 13/2008. SZMM rendelet azon cégeket is érinti, amelyek a képzés fejlesztésének támogatására is áldoznak. A korábbiakhoz képest a különbség az, hogy ezentúl csak a rendeletben megjelölt intézményeket tudják támogatni. Ezen szakképzési hozzájárulások nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, valamint a pénzügyi garanciák érvényesítését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) végzi.
Mennyire hasznos a szakképzési hozzájárulás rendszere?
A szakképzési hozzájárulás sok vállalatnál a fejlesztést szolgáló műhelyek, a munkatársak és a vállalat versenyképességét javító képzések fedezetéül szolgál, ezáltal a munkahelyeket megtartó, akár újakat is teremtő gyakorlatról van szó. A szakképzési hozzájárulásból adott támogatás segíti sok esetben a szakképzési, felsőoktatási intézményeket a technológiai, kutatási hátterük fejlesztésében is. A szakképzési hozzájárulás célja tehát: a szakképzési, a közoktatási és a felsőoktatási törvények hatálya alá tartozó gyakorlati képzés; az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzés; a pályaorientáció; szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás; szakmai orientáció; szakmacsoportos alapozó oktatás; a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás fejlesztésének támogatása; a saját dolgozók képzésének, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzési törvény szabályozása által történő támogatása.
Összefoglalva a szakképzési hozzájárulás szempontjából a gyakorlati képzés rendszerének három alapvető intézményrendszere van: a szakképző iskolák; a fő tevékenységként gyakorlati képzést végző vállalkozások és más, termelő, szolgáltató vállalkozások. Amennyiben a vállalatok, nem gyakorlati képzés szervezésével, hanem a nélkül kívánnak élni a be nem fizetett szakképzési hozzájárulással, akkor azt saját munkavállalóik képzésére fordíthatják. A szakképzési hozzájárulás felhasználása: gyakorlati képzés megszervezésével; fejlesztési támogatás nyújtásával; saját munkavállalók képzésével; pénzbeli teljes befizetéssel az alapba.
Gyakorlati képzés szervezése
A gyakorlati képzésekben résztvevők általában a szak- és szakközépiskolák diákjai, akik tanműhelyes, vagy egyéb gyakorlati foglalkoztatáson vesznek rész a vállalatoknál. A szakképzési hozzájárulás szempontjából a gyakorlati képzés rendszerének három alapvető intézményrendszere van: a szakképző iskolák, a fő tevékenységként gyakorlati képzést végző vállalkozások és más, termelő, szolgáltató vállalkozások.
Fejlesztési támogatások
A szakképző iskola számára nyújtott fejlesztési támogatás a szakképzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló, egyéb ráfordításként elszámolható támogatás, amelynek felső határa a bruttó kötelezettség 75%-a. A fejlesztési támogatás adásának eddigi lehetőségei kibővültek azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények számára ? fejlesztési megállapodás alapján ? a támogatás elszámolható.
Saját dolgozók képzése
A munkahelyi képzések fő kérdései közé tartozik, hogy a képzéseket támogató vállalkozások milyen formákat részesítenek előnyben a dolgozók képzésénél, azokat külső vagy belső szereplő szervezi-e, és a szervezeteken belül mekkora a képzéselérés aránya.
A vállalatok méretei és profiljuk döntő abból a szempontból, hogy egy adott vállalkozás bizonyos évben szervez-e alkalmazottai számára továbbképzést, vagy sem. A szakmai oktatás lehetőségével a legnagyobb arányban élő vállalatok a pénzügyi és ezzel kapcsolatos szolgáltatások, a posta és távközlés területén találhatók, valamint a közművállalatoknál (villamos energia-, gáz-, gőz- vízellátás). Az átlagtól lényegesen elmaradó gazdasági ágazatok közé a textilipar, ruhaipar, bőripar, vendéglátás, bányászat és az építőipar tartoznak.
Befizetés a Munkaerő-piaci Alapba
A Munkaerő-piaci Alap része a képzési alaprész, melynek célja a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának növelése: a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése.
Az alaprész mintegy egyharmada pályázatok útján kerül felosztásra kifejezetten a képzés eszközfejlesztési céljaira, nagyobb része a szakképzés-politika országos fejlesztési céljait, hazai és nemzetközi fejlesztési programok, szakképzési feladatokat is ellátó közalapítványok támogatását szolgálja.
Lehetséges fejlesztési irányok
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség differenciálása ágazat, vagy a vállalkozások mérete szerint. A kis vállalkozásoknál nem csak a kismértékű keret, a nagy adminisztrációs teher jelent problémát, hanem a képzésen lévők helyettesítése is. A közepes vállalatoknál ösztönözni indokolt a saját dolgozók és a gyakorlati képzés lehetőségeinek jobb kihasználását, mert racionális gazdálkodási döntéseiknél nem egyértelműen kedvező a szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját terveken alapuló felhasználása, egyszerűbb számukra a fejlesztési támogatás vagy a befizetés az alapba.
A nagy vállalatoknál problémát okoz a tanulószerződések fajlagosan magas költsége, a hozzájárulási kötelezettségből elszámolható rész, a saját dolgozók képzésének támogatása. Ez az eszköz egyre inkább hatékony lenne, amilyen mértékben az elszámolható képzések engedélyhez kötését megszüntetnék (hatósági képzések), párhuzamosan a jogszabályi feltételek szigorításával (pl. pontos definíció/értelmezés a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség megszerzésére irányuló képzés esetén). Minden ágazatban és méretkategóriában hasznos volna a jelenleg nem elköltségelhető kifizetések (pl. rezsi, szinten tartó, időszaki képzések, EU konform képzések stb.) bizonyos szinten elszámolhatóvá, adminisztrálhatóvá tétele, mert sok képzés esetén a képzés elszámolható oktatási költsége és a járulékos (utaztatás, étkeztetés, munkaidő veszteség) kiadások fordított arányban állnak egymással.
Az adminisztráció bonyolultságát és mértékét optimalizálhatná egy esetleges közös központi információs bázis létrehozása. Az ellenőrzések ezáltal racionalizálhatóakká vállalhatnának, indokolt lenne egy ellenőrzési útmutató kiadása. A szakképzés rendszere szétaprózódott: Az iskolai intézményrendszer a változásokhoz igen lassan és nehezen igazodik: több mint 1500 középfokú szakképzési feladat-ellátási helyre külön-külön átlagosan 270 diák jut. A felnőttképzési intézményrendszerben 4500 regisztrált felnőttképzést folytató, ezen belül 1300 akkreditált felnőttképzési intézmény, cég létezik a képzési piacon.
