ZETApress

hírportál

A XIV. Tojás Világnap

Egy évvel ezelőtti sajtótájékoztatónkon még nem tudtuk, hogy mi vár a tojáságazatra, nem számítottunk arra, hogy a Bizottság két hónap alatt döntést hoz a hagyományos ketrecek használatának betiltására ? hallottuk ma a budavári Korona cukrászdabeli sajtóreggelin.

Az uniós termelők nagy része nem gondolta, hogy egy ilyen döntés születhet, hiszen az uniós felmérések szerint 2011 közepén a 353 millió étkezési tojást termelő tyúk állományok 32,0%-a volt még hagyományos ketrecben. Az 1999/74 EK irányelv 2012. január elsejei hatálybalépés dátumakor az Európai Bizottság felmérése alapján 15 tagország nem felelt meg az uniós állatjóléti előírásoknak

E 15 tagországban idén július 31-ig lehettek még a madarak a hagyományos ketrecben. A hagyományos rendszerben megtermelt tojás csak tagországi feldolgozásra mehetett (por, lé készítésére) ezen időszak alatt. Magyarországon 104 olyan telep volt december végén (200-220 ezer tyúkférőhellyel), melyek nem tudták teljesíteni a jogszabályi előírásokat január elsejét követően, ezen telepeket bezárta az MGSZH (NÉBIH). További 182 telep kezdte meg hagyományos technológia megszüntetését.

2012 januárjában 413 működő telepen 5,47 millió tyúkkapacitással mintegy 4,4 millió tyúkot tartottak a termelők. A tyúkok 0,55%-át szabad-tartásban, 22,22%-át alternatív tartásban, 0,42%-át bio-tartásban míg 76,81%-át ketrecben (feljavított és fel nem javított) tartották. A kényszerű technológia-váltás következtében valamelyest változtak a technológiai arányok. 2012. július végén a NÉBIH munkatársai 385 működő telepet regisztráltak 5,45 millió kapacitással és 3,8 millió tyúkkal. A madarak 0,39%-a biotartásban, 2,75%-a alternatív tartásban, 0,78%-a biotartásban, míg 73,08%-uk feljavított ketrecben van.

Az adatokhoz hozzá kell azonban tenni, hogy a technológiacsere nem fejeződött be július végével, még most is van olyan telep, ahol folyamatban van az új technológia beszerelése, vagy éppen telepítik a madarakat az új technológiába. Viszont fontos kiemelni, hogy Magyarországon működő étkezési tojást termelő telepen hagyományos ketreces technológiában tyúk nincs. Sajnos uniós szinten hivatalos adat még mindig nincs, hogy más tagállamok valóban befejezték-e a technológiaváltást. Egyes szakértők szerint az Unióban még mindig kb. negyvenmillió tyúk van hagyományos ketrecben. A technológiacsere a telepeken tyúkonként kb. hatezer forintba került. Ez ágazati szinten az elmúlt években 20-25 milliárd forint beruházási kiadást jelentett a termelőknek.

A Bizottság nem segíti a tojástermelők helyzetét, a hagyományos ketrecben termelők (ha vannak még valóban ilyenek) jóval olcsóbban képesek termelni, mint azok, akik tetemes összegeket költöttek az új beruházásokra. Az ilyen, illegálisan termelők versenyhátrányt jelentenek a többi termelő számára. Hasonló probléma, hogy az EU-ban a harmadik országokból érkező tojástermékek importja 99 százalékkal, csaknem 19 ezer tonnával nőtt 2012 első hat hónapjában 2011 hasonló időszakához képest. A behozatalban a tojáspor és a tojáslé aránya a legnagyobb. A tojástermékek exportja ugyanezen időszakban pedig 16,8 százalékkal csökkent 2012. január-június között 2011 hasonló időszakához képest.

Legújabb veszélyforrás lesz most számunkra Ukrajna, aki befejezte a tárgyalásokat az Európai Unió állat-egészségügyi hatóságaival és a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO). Ennek eredményeképp már novemberben megkezdhetik az első baromfi és tojáspor szállítmányok exportálását az EU-ba. A BTT kérte mind az Európai parlamenti képviselőket mind pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy támogassák az Európai Tojástermelők Szövetsége azon kezdeményezését, hogy a Bizottság bármilyen módon védje meg azokat a termelőket, melyek a jogszabálynak megfelelően termelnek, hogy ne szenvedjenek kárt, versenyhátrányt sem az EU-n belül, sem az EU-n kívül hagyományos ketrecben, kedvezőbb feltételek mentén megtermelt termékekkel szemben.

Az Unión belüli nagymértékű madárkivágások következménye a termeléscsökkenés – s ehhez kapcsolódóan a tojás felvásárlási árának növekedése volt megfigyelhető különösen a húsvét előtti időszakban. A helyzet valamelyest azóta rendeződött, de igazán évvégére, valamint jövő év első negyedévére várható, hogy a telepítések befejeződnek az új technológiákban, viszont az árakra továbbra is nagy hatással lesznek a takarmányárak, valamint az import mértéke.

Magyarországon 2011. 1-7. havi telepítés 2203 ezer db volt, míg 2012. ugyanezen időszakában 2500 ezer a BTT adatai alapján. Ez a növekvő tendencia jellemző, nemcsak hazánkban, hanem az EU más tagországaiban is. Ennek az oka, hogy az új állatjóléti előírások miatti beruházási költségeket a termelők mihamarabb szeretnék viszontlátni, valamint a nagyobb termelők számítanak arra, hogy a kis-, közepes, tőkeszegény vállalkozások termelését át tudják venni. Ezáltal pedig bekövetkezik az ágazatban egy koncentrálódás, ez a folyamat jelenleg még tart.

A termelői ár az elmúlt év júliushoz képest mintegy 20 %-kal növekedett Magyarországon (15,56 Ft-ról, 18,79 Ft-ra). Hozzá kell azonban tenni, a felvásárlási árak sem 2010-ben, sem 2011-ben nem fedezték az önköltséget. (Az önköltség 18,5 Ft/tojás – 2012. 07. hó.)

Magyarországon az intenzív tartásban az étkezési tojás termelése nőtt az első hét hónapban (2011: 1-7 hó: 402, 044 millió tojás, 2012. 1-7 hó: 520,591 millió db). Az idei év 34. hetében a tojás csomagolóhelyi értékesítési átlagára 25,12 forint/db volt, ami 28 százalékkal haladta meg a 2011 hasonló időszakának árszintjét. A kiskereskedelmi átlagár pedig 48,34 Ft volt júliusban, mely 29%-kal magasabb az előző év azonos árához viszonyítva.

Mivel a hazai előállítás az itthoni igényeknek csak a 75-80 százalékát fedezi, továbbra is jelentős importra szorulunk, a magyar termelőknek elsősorban német, lengyel, spanyol és holland kollégáikkal kell versenyezniük, akik a mennyiség, a tőkekoncentráció, a dömpingárak révén sokszor komoly versenyelőnyben vannak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az import egy része nem legálisan érkezik (okmányok, bejelentés híján). Emiatt különösen fontos a NÉBIH-en belül felállított ellenörző csapat, mely országos hatáskörrel rendelkezik, s melynek tevékenysége máris kiszűrt több kamionnyi illegális, pecsételetlen tojást Magyarország határán.

Hatályba lépett a nemzetgazdasági miniszter 20/2012. (VII. 23.) NGM rendelet módosítása augusztus 22-től, amely szerint fel kell tüntetni a tojások darabára mellett a tojás kilónkénti árát is a csomagoláson. Ez a rendelkezés növelheti a hazai tojás forgalmát az olcsónak látszó S-es méretű külföldivel szemben. A szaktárca a Tojástermelők Szövetségének hivatalos megkeresésére, a szövetséggel együttműködve kezdeményezte a termékek egységárának feltüntetését szabályozó miniszteri rendelet módosítását. Az új szabályozás kidolgozásakor figyelembe vették azt a tényt, hogy a kisebb méretű ? többségükben importból származó ? tojások kilogrammban megadott egységára magasabb, mint a nagyobb méretű ? elsősorban hazai ? tojások ára. A kilogrammonkénti egységár feltüntetése a vásárlóknak többletinformációt nyújt, ezáltal elősegíti a megalapozott fogyasztói döntéseket. Az újonnan bevezetett intézkedés nem egyedi megoldás az Európai Unióban. Ezt a gyakorlatot követi például Olaszország, ahol a darabár mellett feltüntetik a tojás árát kilogrammban is.

A termelési költségek közel 70%-át a takarmányköltségek adják, sajnos a takarmányár előrejelzések nem túl biztatóak, sőt. A gabonatermési eredmények, a kukoricatermési prognózisok, valamint a tőzsdei spekulációk újra nehéz helyzetbe hozzák az állattenyésztőket. Azért, hogy a termelők ne adják fel tevékenységüket, hogy ne kelljen embereket elbocsátani a vállalkozásoktól, hogy ne szökjenek egekbe a tojásárak, hogy a legszegényebb rétegek is hozzáférjenek ehhez a teljes értékű fehérjéhez a BTT, illetve a szövetség egyéb alapvető élelmiszerek előállítóival közösen a Kormányhoz fordult segítségért az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése érdekében. Az egyeztetések jelenleg is folynak, épp tegnap volt megbeszélés a témában. A Baromfi Termék Tanács, valamint a Tojásszövetség ebben a nehéz gazdasági helyzetben is tovább folytatja a magyar tojás népszerűsítését marketing akciókkal, a Koronás Tojás védjeggyel. Ennek egyik megnyilvánulása a Tojás Világnapja és a Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál megrendezése.

Szóljon hozzá!