ZETApress

hírportál

Gondban a hústermelők

A magyar állattenyésztés úgynevezett könnyű piacszabályozású ágazatai (baromfi és sertés) még jelenleg is az egyik legnagyobb foglalkoztatást és megélhetést biztosítják a százezres létszámra becsülhető közvetlen, és a mintegy húszezres létszámra becsülhető közvetett foglalkoztatás révén ? tudtuk meg ma a Parlament Caféban.

A ma délutáni rendkívüli sajtótájékoztató résztvevői Dr. Németh Antal elnök, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács; Dr. Csorbai Attila elnök, igazgató, Baromfi Termék Tanács; Dr. Molnár Györgyi mezőgazdasági titkár, Baromfi Termék Tanács; Mencel Lászlóné titkár, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács; Erdélyi István vezérigazgató, Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. és elnök, Magyar Pulykaszövetség; Dr. Vidmann Mihály elnökhelyettes, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács voltak.

A baromfihús és étkezési tojástermelés évente mintegy 800 milliárd forintértéket állít elő, míg a sertés ágazat közel 400 milliárd forintértéket. A baromfi- és sertés- valamint marhahús a hazai húsfogyasztás közel 95%-át teszi ki. Ezen termékek feldolgozása, de nagyrészt megtermelése is szinte teljesen egészében Magyarországon, magyar munkaerővel történik.

Aszály okozta közvetlen és közvetett hatások a sertéságazatban

A szaporító állományban (kocatartás) ivarzási, vemhesülési, fialási problémák, tejképződési és tejleadási zavarok. A szopós malac állományban tejhiány okozta súlygyarapodási problémák, megbetegedések esetenként jelentős elhullások. A hízóállat állományokban egyrészt a hő-torlódás okozta étvágytalanság, súlygyarapodás akár jelentős csökkenése, megállása magasabb húzósúlyban, elhullások növekedése, másrészt a gyengébben felnevelt malacok egészségügyi és súlygyarapodási problémái miatti lassúbb véghizlalási súly elérése, elhullások, selejtezések és ebből eredő üzemeltetési problémák.

Mindezek megelőzését, illetve mérséklését célzó intézkedések okozta költségkihatások / hőstressz csökkentő adalékanyagok alkalmazása, ventiláció növelése, permetezéses állományhűtés, klímaberendezések sokkal nagyobb energia felhasználása, mindezek okozta mintegy 10-15%-os költségnövekedés a termelésben.

Forróság okozta károk a baromfiágazatban

A közvetlen hőhatás június 28-tól július 14-ig, több mint két héten keresztül érte a baromfiállományokat. A hőstressz utóhatása a hosszabb nevelési és termelési idejű állományoknál a hőség elmúltával is kieséssel jár. A közvetlen veszteségek elsősorban az elhullásból, súlygyarapodás csökkenésből, a keltető tojás kiesésekből, a termékek minőségromlásából, a hőség elleni védekezés többletköltségeiből adódnak össze.

A kéthetes hőség alatt a baromfiágazat becsült kárösszege 4152 millió forint, mely nem tartalmazza a vágóhídi veszteségeket. A károk felmérését megtettük, elküldtük a VM és az MVH döntéshozó szerveinek. Fontos és sürgős megismerni kormányunk segítő szándékának módozatait és mértékét, hiszen így is tömegével hagyják abba a csirke-, pulyka-, kacsatartók napos-állatok telepítését.

Az aszály okozta nehézségek ? takarmány alapanyag drágulás

Az elmúlt év csapadékhiánya és a kora tavasztól jelentkező aszályos időjárási körülményeket még fokozta a május közepén észlelt régen nem tapasztalt fagy, a júniusban és júliusban fellépő hőségnapok magas száma és rekordokat döntő hőmérsékleti maximuma, és a csapadékhiány. Az elmúl egy hónapban hasonló kedvezőtlen híreket kaphattunk az egész világból, melynek következményeként óriási ütemű takarmány alapanyag-áremelkedés kezdődött meg, melyet tovább tetéznek a spekulációk.

A felvásárló szervezetek meghirdetett áraik felett vásárolnak egyedi megállapodások alapján. A jó minőségű búza biztonsággal 70 ezer forint/tonna áron értékesíthető és a kukoricára is hasonló előrejelzések láttak napvilágot. A chicagói tőzsdén a búza és kukorica ára meghaladja a 300 $/tonnát, a szójadara ára pedig az elmúlt két hét alatt 20%-ot emelkedett. A két hete 600 dollár/tonna alatti ár ma 720 dollár/tonna körül van. Fontos látni és megérteni, hogy nem nem ágazati piaczavarról van szó, hanem egy európai kiterjedésű, vis major helyzetről.

Ma már világosan látható, hogy a takarmánykeverő üzemek a sertéstápok esetében a búzát és az árpát, a baromfi tápok esetében a búzát nem tudják terveik szerint felvásárolni, mivel a betakarított búza 70-80%-a kiváló minőségű étkezési kategóriába sorolható termék, ára miatt takarmányozási célokat nem tud szolgálni. Világos tehát, hogy a betakarítható kukorica mennyisége döntő fontosságú lesz a takarmánybázis biztosításában, ára pedig meghatározza az állattenyésztés és ez által az állati termék előállítás sorsát.

A világméretű 30-40%-os gabonaár emelés kompenzációjára szokásos piaci eszközökkel, azaz a feldolgozott termékek áremelésével nincs lehetőség. (A baromfi ágazat 1700 ezer tonna búzát és kukoricát, valamint 250-300 ezer tonna szóját használ fel.) A baromfi ágazat termékpályái a jelenlegi gabonaárakkal elkészítették és lemodellezték az élő baromfi önköltségének alakulását a következő 4-5 hónapra. Az eredmény drámai, 15%-os önköltség (élőbaromfi előállítási költség) növekedés fog bekövetkezni szeptember hónaptól, melynek kompenzálására (a kihozatali arányok figyelembevételével) 20-22% vágott baromfihús áremelés volna szükséges. Ilyen mértékű áremelést a jelenlegi ÁFA kulcsok ismeretében, elképzelhetetlennek tartunk, hiszen a vásárló erő nemhogy erősebb lenne, hanem az egyéb inflációs tényezők hatására (energia árváltozások, cigaretta és dohány termékek jövedéki adóemelése, stb. miatt), inkább csökken.

Javasolt rövidtávú intézkedések

A 139-2007 FVM rendelet baromfi-ágazati állatjóléti támogatásának 2007 óta változatlan négymilliárd forintos keretét, 2013-tól nyolcmilliárd forintra kell emelni, a keretváltozás igényét azonnal jelezni kell az EU felé. Példaképp említhetjük, hogy amíg a vágócsirke után járó állatjóléti támogatás nálunk 7 forintot tesz ki kilogrammonként, addig ez a tétel Lengyelországban 41 forint/kg, Romániában pedig eléri a 60 forint/kg-os nagyságrendet.

A Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a hőstressz okozta károk rendezésére milyen forrásból (pl.: de minimis, vis maior? stb.), mekkora összeget tud azonnali segítségként a károsultaknak eljuttatni, valamint átcsoportosítani az állatjóléti támogatások (I-II. negyedévi) kifizetési összegeinek megemelésére.

A 139/2007 FVM rendelet 2012. évi első negyedévi támogatási összegét szeptember hónapban, míg a második negyedévi (még el nem bírált) összegeket ez év október hónapjában kapják meg a termelők. A II. félévi összeget 2013. első negyedévében ki kell fizetni. Az ágazat részére ? élőállat és takarmány alapanyag vásárlásra ? kamattámogatásos forgóeszközhitel-keretet kell biztosítani állami garanciával, mellyel a meglévő magas kamatozású hiteleiket is kiválthatják vagy új, alacsony kamatozású forrásokhoz juthatnak. Állati hulla ártalmatlanításának támogatásáról rendelkező 56/2008. (IV.25.) FVM rendeletben meghatározott támogatási keretösszeg felhasználását kérjük figyelemmel kísérni, és szükség esetén a keretet megnövelni.

Javasolt nem azonnali, de mielőbb bevezetendő intézkedések

Szelektív módon ?vezértermék? választással az áfa 5%-ra való csökkentése. Ez a sertéságazatban a tőkehúsokra, baromfiágazatban a comb-, mellfilé, tojás termékkörre vonatkozhat. Ezzel a lépéssel a közös teherviselés megvalósítható, és csökkenthető a fogyasztói áremelkedés mértéke, sőt a feketegazdaság részbeni kifehéredésével is számolni lehet ? ennek ugyan nem azonnali mérhető haszna van, hanem több évre elhúzódó pozitív hatása.

Stratégiai megállapodás szükséges az alapanyag termelő (állattartó) és húsipari feldolgozó valamint a kiskereskedelmi szektorok között. A pénzügyi likviditás biztosítása a körbetartozások felszámolásával a vonatkozó jogszabályok felszámolásával és a kiskapuk megszüntetésével. Növelni kell a vízgazdálkodás súlyát és szerepét. Ebbe beletartozik a csatornahálózat felújítása és bővítése, víztározók létesítése az ország minél több pontján.

A talaj vízmegtartó képességének javítása, a szerves trágyázás terjesztése, e szempontok figyelembevétele az agrotechnikai fejlesztések és a támogatási kérelmek bírálata során. Integráció növelése a növénytermesztés és az abrakfogyasztó ágazatok szereplői között. A sertés állomány genetikai módosítása abban az irányban, hogy az állatok hőstressz rezisztenciája fokozódjon, ami biztosítja a tartás és hizlalás időszaktól független hatékonyság fenntartását.

Ugyancsak fontos a genetikai potenciál minél teljesebb kihasználása és növelése, ami a profitabilitás növekedése mellett az egységnyi takarmányon hizlalt súly növekedését eredményezheti, ezáltal is csökkentve a takarmányozási költségeket. A takarmány komponensek cserélhetőségét a mindenkori hozamok és árfekvések függvényében.

Takarmány-növények intervenciós készletezésének és kitárolásának tervezése, szervezése. A termelési technológiák betartásának a szigorítása, különös tekintettel a takarmányozás hatékonyságának a növelésére. Elővigyázatossági intézkedési csomagok kidolgozása és hatályba léptetése egyrészt aszályos más árvizes, belvizes körülmények kialakulásának megelőzésére, hatásainak mérséklésére.

Katasztrófa alap nagyságának olyan mértékű növelése, ami azonnali beavatkozást is lehetővé tesz. Középtávon segíthet, ha más tagállamokkal összefogva az EU Bizottságra való nyomásgyakorlással el lehetne érni a húslisztek visszavezetését a baromfi és sertés takarmányozásába, valamint megfontolandó az állami gabona intervenciós rendszer visszaállítása. Az idei évben kialakult rendkívüli állapot az állattenyésztést kritikus helyzetbe hozta. Központi állami intézkedések nélkül ez a piaci pozíció további állatlétszám leépüléssel fog együtt járni, amit határozott intézkedésekkel, beavatkozásokkal meg kell, hogy akadályozzon a magyar állam.

2 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Ideje már összefognunk! | ZETApress
  2. Baromfikról a Népligetben | ZETApress

Szóljon hozzá!