ZETApress

hírportál

Hol jó élni?

Délelőtt a Gundel-házban a CSR Hungary sajtótájékoztatón mutatta be a Legélhetőbb Magyar Városok Top10-es rangsorát, mely a jogilag levédett City Program része. Az összesített Legélhetőbb Magyar Városok Rangsora két index, a Humán és az Öko Index összevetése alapján született meg.

A Központi Statisztikai Hivatal jelenleg elérhető adatai alapján, a leíró statisztika módszerét használva, független szakmai testület közreműködésével. Az összesített lista élén álló város működését nemzetközi tanúsító cég, a TÜV Rheinland InterCert Kft. ellenőrizte és rendszerigazoló okiratot ad ki a városnak. Idén először Szolnok városa a Legélhetőbb Magyar Város. Részleteket a holnapi III. Élhető Városok Konferencián tudhatunk meg. A részletes program idekattintva olvasható.

A fenntartható városok témaköre nem ismeretlen a világban, hisz mindenki szeretne jobb, szebb, biztonságosabb körülmények között élni, egyszóval jobb életminőséget magának. Mind a mellett, hogy a fenntartható fejlődés egyre inkább kedvelt témája nagy nemzetközi szervezetek rendezvényeinek, elismert tudományos konferenciáknak. A városok ? főként világvárosok, nagyvárosok- benchmarkja sem ismeretlen a világban. Gondoljunk a legismertebb városok benchmarkjára az osztrák Mercer Intézetére, vagy az Economics-éra. Egy országon belüli nemzeti városok rangsorára azonban már sokkal kevesebb példát látunk, pedig egy országon belül is fontos tükörképe lehet egy adott ország fejlettségi szintjéről.

Ma a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés biztosítása a városfejlesztési stratégiák kulcs gondolata, mely meghatározza a város jövőjét, a városban élők életminőségét is. Minden település adottságait tekintve egyedi, hisz más a földrajzi adottság, a népsűrűség, éghajlat, így más a gazdasági, társadalmi, szellemi, kulturális és politikai fejlődése is. S így a magyar fenntartható fejlődés a települések tekintetében is más jellegzetes vonásokat mutat, mint akár Európa más részein található nagyvárosok.

Ugyanakkor a fenntartható fejlődés három alappillérének (gazdaság, társadalom, környezet) biztosítása a településen lakóknak létfeltétel, hisz ha a viszonylagos egyensúly felborul, az súlyos következményekkel jár. A települések (falu és város, megyeszékhely, kisváros) összehangolt együttműködése már a megelőzésben is megoldást jelenthet. Fontos, hogy a politikai döntéshozók nemzeti és helyi szinten is megértsék, hogy mi zajlik ? jelen esetben ? a vizsgált városokban gazdasági, társadalmi, környezeti szempontból.

Mitől élhető a magyar város?

Annak megítélése, mennyiben fenntartható egy település működése, fejlődése, jelen esetben egy magyar városé, komplex, összetett feladat. Ez esetben a fenntarthatóság mindennapi gyakorlatához tartozó indikátorokat tartottuk szem előtt a különböző városok fenntarthatóságának az összehasonlításában. Nemcsak az általánosan elfogadott öko tényezőkre koncentrálva. Figyelembe véve azt a tényt is, hogy nem ugyanazokat az adatfajtákat tartják számon Magyarországon, mint már országban.

A vizsgált települések a tízezer lakos feletti városok köre a Humán (Populáció, Oktatás-kultúra, Egészség, Szociális háló, Regenerálódás) és az Öko Indexen (Természeti erőforrás-felhasználás, Ökotudatosság) belül. A jó életminőség megtartó erő a képzett munkaerő számára is, így az üzlet (pl fogyasztás, befektetés generálása stb.), és a városban tanuló hallgatók, turisták számára is. Az élhetőbb városok vonzóbbak a befektetők és a turisták számára is. Sikertényező a helyi politikacsinálók számára. Egyfajta monitoring a fejlődéshez, a jövőhöz.

Szóljon hozzá!