ZETApress

hírportál

Nem siránkozni, alkalmazni!

Meggyengült az ellenőrzés rendszere az autópályákon, írta a Népszabadság. A Nemzeti Közlekedési Hatóság azon kesereg, hogy kevés az ellenőre, s emiatt lényegesen kevesebb autót tudnak megállítani. Panaszkodás helyett inkább a létszámot kéne emelni, és meg kellene végre hallgatni a jelentkezőket! ? dohogott egy olvasónk.

Már december elsején jelentkeztem az álláshirdetésre ? kezdődik a levél. ? Közúti ellenőri pályázatomat személyesen vittem be a terézvárosi Jókai utca 34. III. épület III. emeletére, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal Humánpolitikai Főosztályára. (Előtte természetesen bejelentkeztem telefonon.) Elmondták, hogy a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságra, a zuglói Komócsy utca 17-19-be továbbítják anyagomat, s ők hívnak majd beszélőre.

December végéig ígérték meghallgatásomat, s január elsejétől kellett munkába állni a kiválasztottaknak. Reméltem a legjobbakat, mert a pályázati feltételeknek megfeleltem. Gépésztechnikus vagyok, értek a számítógéphez, jogosítványom több kategóriára is érvényes. Fényképész és videófelvétel-készítő szakmunkás-bizonyítványom van, így a fotókat is könnyen el tudom készíteni. A közlekedési terület és az ellenőrzés sem idegen számomra: diszpécser voltam a BKV-nál és forgalmi ellenőr a Volánnál.

Sajnos az elbeszélgetésre hiába vártam Szilveszterig. Helyette egy levelet kaptam kéthét után. Sajnálták benne, hogy egyelőre nem tudnak alkalmazni, de ne csüggedjek, később még számítanak rám! Egyúttal tájékoztattak, hogy a Hatóság egyre komplexebb ellenőrzési feladatainak ellátására a közeljövőben várhatóan ismételten pályázatot írnak ki. Ha nem kérem vissza nyolc napon belül az anyagomat, úgy elteszik azt, s ha olyan pozíció betöltésére nyílik lehetőség, amelyben a szakmai hátteremre lesz szükség, értesíteni fognak. Jelentkezésem óta épp három hónap telt el, de eddig még nem gondoltak rám.

Az ügyben több dolgot nem értek. Miért nem tudtak decemberben időt szakítani rám? Hogyan dönthettek rólam anélkül, hogy meghallgattak volna? Ha valóban olyan sok jelentkező volt, miért nem tudnak kellő létszámú ellenőrt az utakra küldeni? Ha megtartják az adatainkat, miért kell újabb pályázatot kiírniuk? Ha tényleg létszámhiány van, miért nem töltötték fel velünk a keretet az eltelt negyedévben? Talán a siránkodás helyett végre cselekedni kellene! ? fejeződik be olvasónk levele.

Mit tehet ehhez a főszerkesztő? ? Sajnos nem egyedi jelenségről van szó. A munkaadók nem merik a pályázók szemébe mondani, ha nem akarják felvenni őket. Telefonban sem közlékenyebbek. Majd értesítjük! ? mondják akkor is, ha már rég elküldték a levelet. Diplomatikusan, udvariasan történik az elutasítás, hiszen mást sem tehetnek. Azt mégsem mondhatják, hogy rég kiválasztották a nyerteseket, s csak formalitásként írták ki a pályázatot! Humánpolitikusainknak el kellett sajátítaniuk a mellébeszélés tudományát. Lehet, hogy a nagypolitika volt a tanítómesterük?

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. ZETApress » Esélyegyenlőség Zuglóban?

Szóljon hozzá!