ZETApress

hírportál

Értékelés a Marriottban

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ismertette Magyarország soros EU-elnökségének legjelentősebb sikereit és részletesen beszámolt az NFM vezetői által elnökölt tanácsi formációk munkájában elért eredményekről az energetika, a klímapolitika, a közlekedés, a kohéziós politika és az infókommunikáció területén.

A Marriott Hotelben délelőtt tartott sajtótájékoztatón részt vett Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, aki az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács Közlekedési formációjának elnöke volt, Nyitrai Zsolt infókommunikációért felelős államtitkár, aki a Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács Távközlési formációját elnökölte, valamint Kovács Tamás Iván Európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is.

Energetika

Kiemelkedő siker, hogy a hazai és nemzetközi ellátásbiztonság szempontjából meghatározó egységes piac megteremtése érdekében döntő jelentőségű lépéseket tettünk. A magyar elnökség alatt először vitatták meg állam- és kormányfői szinten egy ágazati politika, a hazánk számára is kiemelkedő fontosságú energia témakörét.

A magyar elnökség kiemelkedő eredménye, hogy a februári Energia Tanácson a rövid-, közép- és hosszú távú prioritásokat meghatározó következtetéseket fogadtak el a közös energiastratégiában a 2020-ig tartó időszakra. A tagállamok 2014-es határidőt szabtak maguknak az egységes belső piac létrehozására, és elkötelezték magukat amellett, hogy a rákövetkező évre teljesen felszámolják az energiaszigeteket.

A magyar elnökség hathatós hozzájárulásával haladtak előre olyan jelentős együttműködések, mint az Észak-dél Energiafolyosó, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program.

Szintén komoly fegyvertény, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség ügyvezető főigazgatója idén szeptembertől a közös európai jelölt lehet, akinek személyében az elnökség hathatós közreműködésével jutottak megállapodásra a tagállamok.

De nemcsak az ütemezett feladatokban teljesítettünk jól: a magyar elnökség gyorsan és hatékonyan reagált a fukusimai atomerőmű balesete és az észak-afrikai politikai bizonytalanság nyomán előállt válsághelyzetekre is. A márciusban összehívott rendkívüli tanácsülésen a résztvevők megvitatták az energiaágazat helyzetét és az események energiapiaci következményeit. Kifejezték támogatásukat az európai atomerőművek átfogó biztonsági értékeléseinek elkészítéséhez és transzparens lefolytatásához. Az önkéntes stressz teszteket az Unió tagállamai 2011. június elsejétől el is indították.

Közlekedés

A közlekedés terén az egyik legsikeresebb soros európai uniós elnökségnek minősítette az elmúlt félévben lezajlott magyart az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottsága. A közlekedéspolitika területén két stratégiai jelentőségű témát kell mindenképpen kiemelni: a 2010-2020. évi közlekedéspolitikát meghatározó Fehér Könyvet és a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatát. A tárgyalt dokumentumok adják az alapját az Európai Unió jövőbeni gazdaságirányítási rendszerét meghatározó elképzeléseknek.

A közlekedési Fehér Könyvről lezajlott élénk és érdemi vita résztvevői a legfontosabb és legsürgősebb feladatok között említették egyebek mellett az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, az Egységes Európai Közlekedési Térség befejezését, új finanszírozási keretek kifejlesztését a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, további helyi és nemzeti szintű akciók indítását a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, és az intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.

A társadalmi és gazdasági kohézió nem érhető el a teljes TEN-T hálózat még hiányzó elemeinek kiépítése, a meglevő, leromlott állapotú infrastruktúra európai szintűre hozása nélkül. Az elégtelen hozzáférhetőség a teljes Európai Unió gazdasági fejlődését lelassíthatja. A magyar elnökség munkájának köszönhetően számos elem bekerült a Bizottság javaslatába.

Hatalmas sikernek tekintjük, hogy elnökségünk alatt egy több mint 2 éven keresztül húzódó tárgyalássorozatot tudtunk eredményesen lezárni a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló (Eurovignette) irányelv módosításáról. Az irányelv-módosítás a közlekedés területének egyik legfontosabb szabályozása.

A Budapest Nyilatkozat elfogadásával megteremtődött a funkcionális légtérblokkok létrehozásának lehetősége. Ezek révén a légi járművek a lehető legrövidebb útvonalon közlekedhetnek majd, üzemeltetési költségeik így csökkennek. A légtérblokkokba szerveződés összehangoltabb koordinációt tesz majd lehetővé.

Gyorsan, mindössze három ülést követően sikerült megállapodást elérni a külső költségek szempontjából igen kedvező belvízi hajózásról. Többek között egy 12 éves tárgyalási folyamat sikeres lezárásával az elnökség hatékonyan járult hozzá az egységes vasúti belső piac megteremtéséhez és ezáltal a vasúti személy- és áruszállítást versenyképesebbé válásához, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat.

Kohéziós politika

A tárca arra törekedett, hogy az elnökségi időszak végére érdemi álláspontok, vélemények szülessenek a kohéziós politika jövőbeni irányáról, hiszen az egyik legjelentősebb és legnagyobb potenciált magában hordozó uniós politika. A magyar elnökség számára a kohéziós politika erősítése kiemelt cél volt, mert Európa nem lehet egységes és versenyképes a kohézió további fenntartása nélkül. Európai Unió jövője szempontjából meghatározó az is, milyen szerepet kap a kohéziós politika, és hogyan működik majd a következő, 2014-ben induló programozási periódusban.

A kohéziós politikával kapcsolatban a magyar elnökség elősegítette, hogy továbbra is fennmaradjon a szolidaritás elve a kohéziós források elosztásában, a kohézióra szánt pénzek a felzárkóztatást szolgálják, a források pedig ne szűküljenek. A magyar elnökségnek első ízben sikerült tető alá hozni egy a kohéziós politika (jelen esetben a 2013. utáni) jövőjére vonatkozó, a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodást.

A Területi Agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntés született, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredmény-orientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.

Infókommunikáció

A távközlési szakterületen az információbiztonság és -védelem, a digitális bizalom helyreállítása és a digitális bűnözés megelőzése állt az elnökségi program középpontjában. A Digitális Menetrend és a spektrumpolitika terén is sikerült elérni a kitűzött célokat, s így hozzájárulni ahhoz, hogy Európa számára rendelkezésre álljanak azok a nélkülözhetetlen eszközök, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren.

A magyar elnökség elősegítette az információs rendszerek biztonságát fenyegető események könnyebb értelmezését és kivizsgálását, az európai és nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelését, és a kritikus információs infrastruktúrák védelmét. Ösztönöztük az első rádióspektrum-politikai program (RSPP) elfogadását, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli széles sáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez.

Sikerült elérni az ENISA mandátumának átmeneti, 18 hónapra szóló, változatlan tartalmú meghosszabbítását. Jelentős előrelépést történt a 2011-2015 közötti időszakra szóló e-Kormányzati Cselekvési Terv terén is, amely olyan célokat és feladatokat határoz meg, mint az állampolgárok és az üzleti élet számára a lehető legjobb e-kormányzati szolgáltatások támogatása, a belső piacon való működést javító mobilitás és működés elősegítése, a kormányzatok működésének hatékonyabbá tétele, a megfelelő jogi környezet kialakítása és az e-kormányzati szolgáltatások kialakításának gazdaságosabbá tétele.

Klímapolitika

Magyarország az uniós klímapolitikai célkitűzésekhez szorosan illeszkedő soros elnökségi program kialakítására törekedett. Sikerült megfelelő irányba befolyásolni a nemzetközi tárgyalási folyamatokat és meghatározni a Cancuni Megállapodás által kijelölt feladatokat, majd ütemezni azok végrehajtását ? mindvégig érvényesítve az Európai Unió érdekeit. Elnökségünk alatt sikerült előmozdítani a Dekarbonizációs Útitervvel kapcsolatos tárgyalásokat, és a júniusi bonni ENSZ-ülésszakon a soros magyar elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tett a kiotói kvótavagyon megőrzéséért.

Szóljon hozzá!