ZETApress

hírportál

Közgazdászok a bálteremben

Fenntartható versenyképesség ? A Magyar Európai Üzlet Tanács tizenkettedik éves jelentése volt a címe az HEBC tegnapi sajtótájékoztatójának a Hotel Royal Corinthia Báltermében.

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Az ERT 47 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Európai értékesítésük meghaladja az ezermilliárd eurót, ezzel hat és félmillió munkahelyet teremtve a régióban.

Az HEBC tagjai az alábbi ERT vállalatok magyarországi leányvállalatainak legfelső vezetői: ABB, AkzoNobel, British Telecom, Electrolux, Ericsson, GDF SUEZ, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és SUEZ Environnement. Az HEBC-tagvállalatok a magyar gazdaság jelentős befektetői, munkahelyteremtői, amelyet az adatok jól érzékeltetnek. Az HEBC-tagvállalatok összesített nettó árbevétele közel 1700 milliárd forint, alkalmazotti létszámuk 17 ezer 748 fő.

Az HEBC jelentései

Az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása. A jelentést továbbra is az HEBC tagjai írják és annak minden mondata konszenzuson alapul. Az HEBC alapszabálya, hogy nem folytat lobbi-tevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért, kizárólag Magyarország egészének fejlődését, versenyképességét kívánja elősegíteni.

A jelentés több ezer példányban készül, és célja, hogy az HEBC tagok saját befektetői tapasztalatain alapuló, politikamentes véleményével hozzájáruljon a stabilabb, hosszútávon kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtéséhez. Az HEBC javaslatait elsősorban a mindenkori magyar kormánynak ajánlja, akinek módjában áll a fejlődést eredményező változásokat megtenni az ország érdekében.

Az HEBC 12. jelentése

Az HEBC 2010. évi jelentésének címe Fenntartható versenyképesség. Ahhoz, hogy ne csak a vállalatok, hanem az ország szintjén is megvalósítható legyen a fenntartható versenyképesség, az egyetlen út a fejlődés. Az HEBC tagok tíz pontban foglalták össze ajánlásaikat az ország számára, amelyek véleményük szerint a fejlődés, a növekedés és a versenyképesebbé válás legfontosabb feltételei az alábbiak:

Ország-stratégia megalkotása, a hosszú távú kiszámíthatóság és tervezhetőség érdekében. Az ország erősségeire fókuszálva, azoknak a területeknek a kijelölése, ahol Magyarország vezető szerepet tölthet be, akár természeti, földrajzi adottságaiból eredően, akár ágazat specifikusan. Küzdelem a korrupció ellen, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása.

Az oktatási rendszer átalakítása a hosszú távú gondolkodás jegyében, a versenyképes emberi erőforrás biztosítása érdekében. A maastrichti kritériumok-teljesítése, hogy mihamarabb elérhető legyen az a fejlettségi szint, amely lehetővé teszi az euró bevezetését. Az adórendszer egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele, az adózók körének bővítése.

Az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja a demográfiai tendenciák figyelembe vételével. Az államigazgatás, a közigazgatás és az önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása, létszám- és költségcsökkentés. Az egészséges gazdaság gerincét adó KKV-szektor erősítése. Magyarország legyen vonzó hely, ahol jó élni és dolgozni.

Befektetői szemmel továbbra is a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb szempont. Megvalósulása összhangban állna azokkal a törekvésekkel, amelyek Magyarország fenntartható versenyképességét célozzák. Amikor a befektetők egy-egy nagy, ipari beruházásról döntenek, több szempontot mérlegelnek.

Közülük a legfontosabbak: Legyen kedvező az ország-földrajzi elhelyezkedése. Rendelkezzen kiépült infrastruktúrával, autópálya, út- és vasúthálózattal, telekommunikációs hálózattal, megfelelő energiaellátással és a vízügyi gazdálkodás lehetőségével, valamint fejlett és versenyképes beszállítói háttérrel.

Fontos a jól képzett, aránylag alacsony költségű és változásokra nyitott, versenyképes munkaerő megléte, továbbá olyan oktatási rendszer (elsősorban középfokú és felsőfokú) amelyik képes az utánpótlást biztosítani. Legyen tiszta piaci versenyt teremtő, a korrupciót és protekcionizmust visszaszorító, a bürokráciát egyszerűsítő jogi környezet és szabályozás, valamint a versenyképességet elősegítő és erősítő, átlátható, hosszútávon kiszámítható és megbízható fiskális és monetáris politika.

Magyarország számos adottsággal rendelkezik a felsoroltak közül. Ám fontos lenne, hogy amikor versenyhelyzetbe kerül más országokkal szemben, akkor pozitívabban álljon saját erősségeihez, jobban higgyen azokban és építsen rájuk. Az erősségek lehetőségeket teremtenek.

Nem szabad lemondani arról a célról sem, hogy amikor 2011-ben Magyarország szerepet vállal az EU soros trióelnökségében, olyan ország képét mutassa, amelyik képes konszenzust teremteni mind az országon belül, mind a 27 tagország között. Semmi sem szolgálhatja jobban, hogy pozitív kép alakuljon ki az országról, mint az, ha jó döntéseket hozva képes megoldani belső problémáit. Az HEBC összes jelentése elérhető az Interneten az ERT weboldalán.

Szóljon hozzá!