Újra járnak a vonatok
Júliusban újraindul a vasúti személyszállítás öt mellékvonalon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium július 4-én, vasárnap öt vasúti mellékvonalon indítja újra a személyforgalmat ? tudatta az NFM Kommunikációs Főosztály.
A szaktárca döntése alapján első körben a korábban szüneteltetésre ítélt Székesfehérvár?Komárom, Zirc?Veszprém, Pápa?Csorna, Karcag?Tiszafüred és Lajosmizse?Kecskemét szakaszokon, összesen mintegy 210 kilométeren közlekedhetnek ismét vonatok. Az intézkedéssel a kormány a vidék lakosságmegtartó képességét kívánja erősíteni, az érintett térségeket, településeket a gazdaság vérkeringésében tartani.
A változás 53 állomást vagy megállóhelyet érint közvetlenül. A nagyvárosoktól a Kecskemét környéki tanyavilágig 32 település összesen mintegy 350 ezer lakosa választhatja ismét a vasutat úti-célja eléréséhez. Az induló menetrendet a tárca a hivatásforgalmi igényekhez (iskolába és munkába járáshoz) igazítja. Kezdetben jellemzően napi négy járatot használhatnak majd az utasok. Ez a szám a decemberi menetrendváltással, az addig lefolytatandó kistérségi egyeztetések nyomán változhat.
A szakminisztérium a forgalom-szüneteltetett vonalak lépcsőzetes újranyitását tervezi. Reményeink szerint az idei év végéig további 4-6 viszonylaton lehet ismét vasúti személyszállítás. Az ütemezés a műszaki és személyi lehetőségek (pályaállapot, járművek és vasutasok rendelkezésre állása) függvénye. A rendkívüli esőzések és árvíz okozta károk különösen Észak-Magyarországon nehezítik meg a vonalak újbóli átadását. A Szilvásvárad?Putnok és az Abaújszántó?Hidasnémeti szakaszokon elsőként a szükséges helyreállítási munkákat kell elvégezni.
A MÁV Zrt. feladata, hogy az újraindítás pályavasúti feltételeit és a szükséges járműkapacitást jelentős ráfordítás nélkül, legkésőbb június 30-ig biztosítsa. A minisztérium számít az érintett önkormányzatok közreműködésére és szerepvállalására az állomásépületek és környezetük rendbetételében és karbantartásában.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szárnyvonalak ügyét a korábbi kormányzati megközelítéssel szemben döntően nem hatékonysági kérdésként kezeli. A takarékossági törekvések nem írhatják felül a társadalmi igényeket. A kormánynak tekintettel kell lennie a vállalati gazdálkodásban figyelembe nem vehető körülményekre is. A vidék lakosságmegtartó képessége nem csökkenhet rövid távú szempontok miatt. Az államnak évente 300-350 milliárd forintjába kerülő közösségi közlekedésben a vasúti szárnyvonalak szüneteltetésétől remélt megtakarítás alig néhány milliárd forint.
