ZETApress

A franciaországi La Baule-ban megrendezésre került 5. Befektetési Világkonferencia alkalmából az Ernst & Young közzétette Európa Versenyképességi Tanulmányát, amely a földrész vonzerejéről szóló, immáron negyedik felmérés éves eredményeit ismerteti. A tanulmányt mi is megkaptuk a mai sajtóreggelin, a cég központjában. Ebben a befektetési szokásokat két szempontból elemzik: ezek egyike a külföldi befektetők tavalyi európai befektetéseire és terjeszkedésére vonatkozó adatok elemzése (a European Investment Monitor (EIM) adatbázisának felhasználásával), míg a másik 809 külföldi befektető Európa jelenlegi és jövőbeni vonzerejére, erős és gyenge pontjaira vonatkozó véleményének vizsgálata.

Európai kitekintés

Európa tavaly is az elsődleges célpontot jelentette a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) számának tükrében. A kontinensnek a 2006-os év rekordnak tekinthető, ám arányaiban vonzereje jelentősen csökkent a feltörekvő Ázsiához képest. Az előző évet nézve mind Nyugat-, mind Közép- és Kelet-Európa tőkevonzó képességét tekintve 13 százalékkal esett vissza. Ez a csökkenés Kína (48%) és India (26%) jelentős térnyerésének köszönhető, amely országok mára bekerültek a legvonzóbb régiók vezető 5-ös listájába.

Európán belül az első számú célországok az Egyesült Királyság és Franciaország voltak. Mind a projektek száma (15%-os növekedés), mind az új munkahelyteremtés (8%-os növekedés) tekintetében jelentős növekedés mutatkozik. Az elmúlt évekhez hasonlóan a szolgáltató szektor 2006-ban tovább erősödött, amely a nemzetközi befektetések 60 százalékát vonzotta. A legtöbb projekt a szofter (472) és az üzleti szolgáltatások (446) területén keletkezett.

Magyarország, valamint Közép- és Kelet-Európa

Az elemzés szerint Közép- és Kelet-Európa a külföldi befektetők számára a harmadik legvonzóbb régió 2006-ban, az első helyen álló Nyugat-Európát és a második helyre felzárkózott Kínát követve. Ám ez a helyezés az előző évhez képest a régiónk országainak visszaesést jelent. Magyarországgal együtt Lengyelország (6. hely, 4,3%, 152 projekt), Csehország (9. hely, 3,23%, 114 projekt) és Oroszország (13. hely, 2,5%, 87 projekt) is csökkenő számokat mutat a 2005-ös eredményekhez képest, valamint Szlovákia kiesett a vezető 15 európai ország listájáról. Kizárólag Románia (7. hely, 3,96%, 140 projekt) tudott javítani tavalyi, 12. helyezésén. Így Magyarország az FDI projektek száma alapján az európai rangsor tizenegyedik helyén áll 3,06 százalékos részesedéssel (3,8% 2005-ben) és 108 projekttel (115 darab 2005-ben), a 2005-ös évi nyolcadik helyhez képest.

Az Ernst & Young Európa Versenyképességi Tanulmánya

A rangsorban elfoglalt helyünket elsősorban Németországnak (30 projekt), hazánk első számú befektetőjének, és az USA-nak (28 projekt) köszönhetjük. A beruházások kiindulási országát tekintve, jelentősen lemaradva, a 3. és 4. helyen áll Japán és Ausztria (7-7 projekt), valamint FDI térképünket színesíti még az Egyesült Királyság és Franciaország (4-4 projekt).

Iparágakat tekintve, az európai és a közép- és kelet-európai tendenciákhoz igazodóan, hazánkban is az egyik legnagyobb számú az üzleti szolgáltatások ágazat (17 projekt). Ugyanakkor a régió húzóágazata továbbra is az autóipar, amely Magyarországon az összes projekt számának 16 százalékát adja. A tevékenység típusát nézve itthon 2006-ban is az ipari tevékenységet végző beruházások vannak 55 százalékos többségben, de arányuk az előző évhez képest csökkent (2005-ben 66%). Ezzel párhuzamosan az értékesítés és marketing tevékenység súlya megnőtt 11 százalékról 19 százalékra.

A kedvező munkaerő költségeknek köszönhető előző évi érdeklődési szintet sem Európa, sem Közép- és Kelet-Európa nem tudta megtartani. Míg 2006-ban a megkérdezettek 27 százaléka sorolta első helyre Közép- és Kelet-Európát ebből a szempontból, 2007-re ez az arány csupán 20 százalék lett.

Bár az FDI projektek mindössze 26 százaléka irányult Közép- és Kelet-Európába, a beruházások által létrehozott új munkahelyek 51 százaléka ebben a régióban történt. Ez projektenként átlagosan 217 munkahelyet jelent, ugyanez az érték Nyugat-Európában 64 volt. Európa szerte Lengyelországban teremtették a legtöbb, az összes újonnan létrehozott munkahelyek 15 százalékát. Hazánkban 2006-ban 10,906 új állást hoztak létre a külföldi tőkeberuházások, amely eredmény 9,7 százalékos növekedést mutat a 2005-ös évhez képest. E tekintetben Magyarország az előkelő 7-ik helyet foglalja el Európában.

Jövőbeni kilátások

Az Európába áramló befektetések jövőbeni kilátásairól a megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka vélekedik pozitívan. Ez a magas szám egyértelműen azt mutatja, hogy a befektetők vállalkozásaik helyszínét illetően továbbra is elkötelezettek a kontinens iránt. A válaszadók közel háromnegyede (71%) vélekedik úgy, hogy Közép-Európa vonzereje a következő időszakban nőni fog.

Azon válaszadóknak, akik terveznek további befektetéseket Európában, a 2007-es évre vonatkozó várakozásai szerint Németország lesz a külföldi befektetések egyik legkeresettebb célpontja (20%). Magyarország 12 százalékkal holtversenyben a lista előkelő negyedik helyét foglalja el, kismértékben javítva tavalyi évi helyezését (5. hely, 6%-al 2005-ben). A második helyen 18 százalékkal idén is Lengyelország (12% 2005-ben) áll, míg a harmadik helyre zárkózott fel Csehország 13 százalékkal (8. hely, 3% 2005-ben).

Tekintsünk előre

Európa és hazánk vonzerejének fenntartásához és jövőbeni növeléséhez elengedhetetlenek a minőségi reformok. Ez az esélyünk arra, hogy versenyben maradjunk az alacsony költségű munkaerőt kínáló ázsiai országokkal szemben, hangsúlyozta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója. A felmérésben résztvevő vállalatvezetők szerint ahhoz, hogy Európa továbbra is vonzó célpont legyen a befektetések számára, a munkaerőpiac nagyobb rugalmasságát biztosító reformokra (47%), az egyszerűbb adminisztratív eljárások kialakítására (44%) és az innováció nagyobb mértékű támogatására (35%) lenne szükség.

A megkérdezettek 67 százalékánál fontos döntési szempont, hogy az adott ország milyen eredményeket mutat fel a fenntartható fejlődés tekintetében. Emellett 56 százalékuk gondolja úgy, hogy új környezetvédelmi szabályozás bevezetésével az európai országok vonzóbb befektetési célpontokká válhatnának. Megosztottak azonban abban a tekintetben, hogy az Európai Unió elégséges támogatást biztosít-e a környezetvédelem céljára.

Módszertan

Az Ernst & Young Európa vonzerejéről készített felmérése két fő adatforrást használt föl: a régióban megvalósult befektetési projektek és terjeszkedési tevékenység adatbázisát (Ernst & Young által 1997-ben létrehozott European Investment Monitor (EIM)), valamint a nemzetközi vállalati vezetők meglátásainak és várakozásainak elemzését. A felmérés vezetőkhöz kapcsolódó részét a CSA, egy független nemzetközi piackutató cég által 2007. február és márciusában, 809 nemzetközi döntéshozó bevonásával készített telefonos interjú alapján készítettek. A mintavételkor fontos szempont volt, hogy a megkérdezett cégek összetétele megfeleljen az EIM által 1997 óta meghatározott európai befektetői profilnak.

A minta 53 százalékát európai vállalkozások, 35 százalékát észak-amerikai vállalatok, míg 12 százalékát ázsiai cégek adták. A minta reprezentatív jellegének biztosítása érdekében a kiválasztott vállalkozások sora a kis- és középvállalkozásoktól a multinacionális cégekig terjedt, amelyek az alábbi gazdasági szektorban tevékenykednek: ipar, gépjárműipar, energiaipar (43%); fogyasztási javak (22%); üzleti szolgáltatások (19%); távközlési és informatikai vállalkozások (11%); egyéb (5%). A magyarországi Ernst & Young-ról további információkat a weboldalukon olvashat. A magyar Ernst & Young a globális Ernst & Young szervezetének tagja.