ZETApress

hírportál

Segítőkész a VOSZ

Magyarországon tanácskozott a Munkaadói Nemzetközi Szövetségének egyik csoportja. A MGYOSZ és a VOSZ meghívására két napon keresztül Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének (IOE – International Organization of Employers) Európai és Közép-Ázsiai Csoportja – tudatták sajtósaik.

A tanácskozás házigazdája a nemzetközi szövetség két magyar tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége volt. A két magyar szövetség vezetője megnyitójában ismertette a magyar munkaadók helyzetét és működési modelljét.

Az esemény a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, energia válság, vágtató infláció, növekvő szakemberhiány, különös aktualitással bírt. A bevezető előadást Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta a magyar gazdaság helyzetéről. Őszinte, mély elemzést adva a külső és belső lehetőségekről, a vállalkozói támogatások rendszeréről.

A több mint 30 országból érkező résztvevő olyan égető kérdésekre kereste a választ, mint a gazdasági változások, fenntarthatóság, száguldó energia árak, szakember hiány, nemzetközi támogatások rendszere. Kiemelt téma volt a munkaadókra háruló kötelezettségek, feladatok elemzése. A bemutatott jó gyakorlatok stabil építőkövei lesznek a résztvevő szövetségek, jövőbeli fejlődésének. Külön téma volt a fiatal közép-ázsiai szövetségek munkájának támogatása és az együttműködés erősítése.

A VOSZ javaslatai az energia-válság pusztító hatásainak enyhítésére

A VOSZ vállalkozói közössége üdvözli a napokban bejelentett kormányzati energia támogatási csomagot, amellyel az energiaintenzív feldolgozóipari cégek kapnak hathatós segítséget, tevékenységük fenntartásához, folytatásához és az energetikai modernizációhoz. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy a kialakult válság az egész magyar gazdaságot érinti és a koronavírus-válságnál is erősebben rázza meg, amely gyors, határozott és átfogó állami beavatkozás nélkül tömeges cégbezárásokhoz és munkahelyek százezreinek megszűnéséhez vezethet.

A vállalkozók értik a helyzet komolyságát, felelősen gondolkodnak és ezúttal is készek elmenni teherbíró- és működőképességük határáig, de efelett tehetetlenek és segítség nélkül védtelenek a közelgő veszedelemmel szemben, amely elsöpörheti vállalkozásukat. A vállalkozói egyeztetések alapján összeállítottunk egy javaslatcsomagot az energia-válság hatásainak enyhítésére, a magyarországi cégek megsegítésére.

Szektorsemleges vállalati rezsitámogatásra van szükség: a cégek energiaár-terhelése ne haladja meg 2021. évi energiaköltségük 3-szorosát! Számos vállalkozói visszajelzés alapján ez az a maximális szint, amely még kigazdálkodható a legtöbb, megfelelő termelékenységgel és túlélési/fejlődési potenciállal rendelkező cég számára, legyen szó akár vendéglátó, akár szolgáltató cégről. Ezen szint felett rohamosan megnő az ellehetetlenülő vállalkozások száma.

Minden energiaintenzív cég kapja meg a rezsitámogatást! Az energiaintenzív feldolgozóipari cégek számára bejelentett – a VOSZ által maximálisan támogatott – program kerüljön kiterjesztésre minden magyar vállalkozásra!

Energiaár-plafon kerüljön bevezetése, amely összhangban áll a régiós energiaár-szintekkel, hogy ne kerüljenek a magyar cégek versenyhátrányba szerb, román és egyéb versenytárs országgal szemben!

Megújuló energia beruházások engedélyezési eljárásainak azonnali gyorsítása indokolt, hiszen egy ilyen válságban nem engedhető meg, hogy hónapokig álljanak azok a kapacitások (pl. napelem-kiépítés, bővítés), amelyek már működhetnének!

Áram-átvételi korlát (50 kW) eltörlése a napelemes (céges) kis-erőműveknél, ezzel a közepes cégek (sok esetben már megvalósult, vagy megvalósulás alatt álló) napelempark-bővítéseinek, energiaberuházásainak és energiafüggetlenségének megvalósulása előtt álló legnagyobb akadály elhárulna.

Energiarendszer (hálózati infrastruktúra) modernizálása: a néhány nagy erőműre kialakított rendszert alkalmassá kell tenni a sok-sok kis (nap)erőmű által visszatáplált energia fogadására Mindez komoly állami beruházást jelent, de prioritásként kell ezeket kezelni, akár más beruházások halasztásával is. A transzformátor-körzetek fejlesztése, akkumulátor telepek és egyéb tárolókapacitások létrehozása fontos elemei az energia-infrastruktúra fejlesztésének és lökést adna a napelemes beruházások megvalósulásának.

Energiaközösségek és a gazdasági szereplők közös energia-beruházásainak támogatása, visszatérítendő és vissza nem térítendő források biztosításával egész kistérségek gazdasági működéséhez járulhatna hozzá. Ipari parkok, mint energiaközösségek működési feltételei hosszabb távra is biztosíthatók, ha lehetővé válik az ott működő vállalkozások közös, támogatott beruházásainak megvalósítása, a megtermelt energia közös felhasználása (akár helyi tárolókapacitások segítségével).

Közösségi napelemparkok létrehozását is előre mutató és megfontolandó javaslatnak tartjuk: ezekbe a befektetésekbe bármely személy (cég, vagy akár magánszemély is) bekapcsolódhatna, megvéve egy bizonyos mennyiségű napelemet (vagyis termelő kapacitást) a teljes napelemparkban. Az így termelt áram bárhol az országban felhasználható (az energiahálózati forgalmi díjat mindenki kifizeti). A tagnak egy ún. ?energia-folyószámlájára? jóváírásra kerülhetne a megtermelt energia (amelyet azután az energiaszámlájából levonhat); Ezzel olyanok is részt vehetnek napelem-beruházásban (zöld átállásban), akiknek nincs lehetősége önálló beruházás megvalósítására (pl. bérelt ingatlanban működő cégek, vagy lakótelepen élő magánemberek).

Cégek szektorsemleges támogatása visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokkal, az energiaköltség-robbanás azonnali és hosszabb távú kezelésének alapvető fontosságú elemei. Ezekkel az egymással is kombinálható eszközökkel mind a gyors válságkezelés (energiaköltség-támogatással), mind a hosszú távú átállás (kedvezményes energiahatékonysági beruházási hitel és ilyen célú pályázati források) hatékonyan segíthető. Ahogy a COVID járvány felgyorsította a cégek digitalizációját, úgy a mai energiaválság felgyorsíthatja az átállást egy modernebb energiagazdálkodásra, amely egyben a fenntarthatóság és zöld gazdaság irányába is komoly lépéseket jelenthet. Ezek egy része már döntésre került, sőt, a Széchenyi Kártya Programban már el is indult. A lehetőségeket minél nagyobb körre ki kell terjeszteni, hogy a gazdaság egésze ? minden erre nyitott vállalkozás – esélyt kapjon a válság túlélésére és a megújulásra. Minden lehetséges eszközzel támogatni kell ezeket a fejlesztéseket, hogy a jövő generációi már egy jobban működő világban élhessenek!

Munkaerő megtartás támogatása minden rászoruló cég számára fontos kiegészítője az intézkedés-csomagnak, ahogyan a COVID-válságban is tapasztaltuk. Ilyen javaslat, hogy dolgozói cafetériába épüljön be egy Energia-zseb, vagy Rezsi-zseb, amellyel a munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállalóját! A munkabértámogatás, adó- és járulékkönnyítés a COVID-válságban is erősen érintett ágazatokban (turizmus, vendéglátás, szolgáltatások) most is munkahelyek százezreit menthetik meg azokban a vállalkozásokban, amelyek a téli hónapokban leállásra kényszerülnek. Minél több munkavállaló őrzi meg a munkahelyét, annál gyorsabban és rugalmasabban indulhat újra a munka tavasszal!

Az energiaár-képzési folyamat és a díjrendszer adekvát módosítása: javasoljuk a teljeskörű felülvizsgálatot, az energia szállítótól történő megvásárlásától a magyar felhasználónak történő átadásig annak érdekében, hogy az elhagyható költségelemek meghatározásra kerüljenek és megszüntetésükkel a magyar vállalkozások terhelése csökkenhessen. Ezen belül kérjük a rendszerhasználati díjak (visszajelzések szerint akár 3,5-szeres) áremelésének mérséklését. Minden vállalkozás takarékoskodni próbál az energiával, viszont tagjaink azt jelezték, hogy a szerződött, de el nem fogyasztott (megtakarított) energiamennyiség után kötbérfizetési kötelezettségük támad. Ez ebben a válságos energia-helyzetben nyilván kontraproduktív, de erkölcsileg is elfogadhatatlan! Koordinált energiaár-előrejelzés és szabályozott energiakereskedelem növelné a költségalakulás kiszámíthatóságát és átláthatóbbá tenné a piaci energiaár-képzést is.

Rendszeres, intézményesített párbeszéd a kormányzat és a versenygazdaság szereplői között: a koronavírus-válság elejétől működött egy állandó érdekegyeztetési fórum, amely példás gyorsasággal tudott információkat szolgáltatni a piaci viszonyok változásáról és gyorsan reagált a kedvezőtlen folyamatokra, hogy a kormányzat hatékonyan avatkozhasson be a szabályozásba. A mostani helyzetben is indokoltnak tartjuk ennek az operatív testületnek az újraindítását, amely segítheti a gazdasági döntéshozókat, hogy gyors és a lehető legjobb döntéseket hozzák meg, hiszen minden nap számít!

Rengeteg vállalkozás – a feldolgozóiparon kívül pl. a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltatások számos terülte is – súlyosan érintett az energiaköltség-robbanásban. Ezek a szektorok adják a GDP és a foglalkoztatás jelentős részét és hatékony segítség nélkül tömeges leállások várhatóak, amely súlyos nemzetgazdasági visszaesést okozhat. Ebben a helyzetben a lehető leghatékonyabb intézkedéseket kell minél hamarabb meghozni, amelyben a VOSZ vállalkozói közössége a korábbiakhoz hasonlóan, konstruktív partner lesz.

Szóljon hozzá!