ZETApress

Kétezer látogató ismerkedhetett meg az egyik legegészségesebb marhahússal a 30 éves Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete standjánál a hódmezővásárhelyi gazdanapokon – tudatta Salamon Márk, SalaComm. Fotóink Konkoly Merse felvételei.

Sikerrel mutatta be az idén 30 éves Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete az állattenyésztésnek azt az ágát, amely mintegy 2000 fő megélhetését biztosítja Magyarországon. A látogatók megismerhették a charolais szarvasmarhák jellemzőit, és megkóstolhatták ezt a nem csak jóízű, de egészséges marhahúst.

Méltó módon ünnepelte a 30. jubileumát az MCTE a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon. A szervezet szakmai és családi programokkal várta a sátrukba betérő mintegy kétezer érdeklődőt, és mutatta meg nekik az emberöltőnyi munka eredményét a hódmezővásárhelyi gazdanapokon május 5-7-e között.

Az Egyesület sátránál érlelt charolais marhahúsból készült steaket lehetett kóstolni a hagyományos fajtabemutatón és a show-bírálaton túl, a családbarát műsorfolyam házigazdája pedig Rákóczi Feri volt. A népszerű műsorvezető kvízzel készült, a játékban pedig kiderültek érdekességek a charolais marháról:

Egy 200 grammos steak fedezi a napi vasszükséglet 30%-át.

Az érlelt marhahús 55-60 napos, 4 Celsius fokon történő száraz érlelés következtében lesz olyan puha és ízletes.

A charolais fajta produkálja az egyik legtöbb húst egy egyedre vetítve a húsmarhafajták között.

A húsmarhák környezettudatosok: az ember számára fogyaszthatatlan takarmányokat nagy biológiai értékű marhahússá képesek konvertálni, és még a feltétlen gyepeket is karbantartják közben.

A charolais szarvasmarhatartás 2000 fő közvetlen megélhetését biztosítja Magyarországon.

Rákóczi Feri nyilvános beszélgetésen kérdezte dr. Török Mártont, az MCTE ügyvezetőjét. A 30. jubileum alkalmából 30 kérdést tett fel az Egyesület történetéről és munkájáról, illetve a charolais szarvasmarháról, majd egy séf mesélt a charolais marhahús gasztronómiai értékéről. A programsorozatot a péntek esti Charolais Bál zárta, amelyet a hódmezővásárhelyi Fekete Sas Rendezvényházban tartottak, csaknem 150 hazai és külföldi résztvevőnek. Az ünneplésre okot ad az a tény is, hogy a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete elnyerte a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSzZ Tenyésztőszervezeti Nagydíját május 6-án pénteken.

A charolais azért is érdekes, mert a legmagasabb színhús arányt mutató fajták között található, ráadásul húsa csak kismértékben faggyús, emiatt a minőséget igénylő fogyasztók körében is népszerű. Ízletes, puha húsa miatt a világ legjobb séfjei is szívesen dolgoznak vele. A puhaságáért és kiváló ízéért az izomrostok közé beépült, intramuszkuláris faggyú (márványozottság) a felelős. A charolais megfelelő hizlalást követően kimagasló márványozottságú húst produkál, amelyet az MCTE külön mér és értékel.

A charolais-t apácák kezdték tenyészteni Franciaországban, és az első forrás már 878-ban említi, kelta nyelven fehér marhaként hivatkoznak rá. 4 kontinensen, a világ több mint 100 országában tenyésztik jelenleg. 1971-ben kezdődött magyarországi honosítása, amikor tenyésztési céllal az akkori Jugoszláviából, a mai Szlovénia területéről 67 üszőt importáltak a Szikszói Állami Gazdaságba.

Ez a nagytestű húsmarha kiváló legelőkészségű és takarmány-hasznosítású, kitűnő gyarapodású, tűri a gyenge csapadékviszonyokat, a magas hőmérsékletet és a hegyi terepet is. Könnyen kezelhető, nyugodt fajta, és a leginkább alkalmas a kézhez szoktatáshoz.

A charolais marhák gyomra akár 270 literes is lehet, az eddigi legnagyobb charolais bika pedig 1836 kilogrammot nyomott. A magyarországi viszonyok között a charolais tehenek átlagsúlya 650-750, a bikáké pedig 1000-1200 kilogramm körül van. A franciaországi tehenek jellemzően 50-100 kilogrammal nagyobbak.

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) 1992-ben alakult meg a charolais húsmarhafajta törzskönyvezésére és teljesítményvizsgálatára. A 19 alapító tag közül 5 rendelkezett húsmarhával, mintegy 1700 anyatehénnel. Az MCTE-nek jelenleg csaknem 250 állattal rendelkező tagja van az ország 18 megyéjéből, a tehénlétszám pedig meghaladja a 13 ezret. A fajta szerepe azonban ennél is nagyobb az ágazatban, évente 50-70 ezer tehenet fedeztetnek charolais bikákkal hazánkban. Az Egyesület nagyjából 1500 állatot minősít évente, amely során 19 küllemi tulajdonságot vizsgál meg egyenként.

Az Egyesület 2000-ben végezte el az első BREEDPLAN tenyészértékbecslést, és ugyanabban az évben vezették be – a húsmarhafajták között elsőként – a show-bírálatot is. Két évvel később megerősítették együttműködésüket a Charolais Világszövetségben, 2003-ban pedig szakkönyvet adtak ki A charolais fajta és magyarországi tenyésztése címmel. 2004-ben megkezdték az aubrac fajta törzskönyvezését.

Az Egyesület 1996 óta rendelkezik a Kiváló Minőségű hús – Charolais ábrás védjeggyel. Csak azoknak az egyedeknek a húsa értékesíthető a rendszeren belül, amelyek eredetét garantálni tudják, és charolais fajtajelleget mutatnak.