ZETApress

Az Ernst & Young tanulmánya nemzetközi összehasonlításban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) láttatja Magyarország társadalmi és politikai környezetét, a vállalkozások versenyképességi mutatóit, innovációs tevékenységüket és társadalmi megítélésüket a vállalkozók szemszögéből.

A felmérés alapján a vizsgált országok közül felállított rangsor szerint Szlovákiában (49,5 pont) a legkedvezőbb a vállalkozók helyzete, ezt követi Csehország (43,2 pont), majd Lengyelország (41,6 pont) és a sort végül Magyarország (41,4 pont) zárja. A felmérés a vállalkozói környezetet az alábbi nyolc szempont alapján vizsgálta.

Társadalmi és politikai környezet

A felmérésből kiderül, hogy a vállalkozók véleménye meglehetősen negatív a magyarországi társadalmi és politikai környezetről. Szinte egyöntetűen állítják, hogy az állam túl erősen avatkozik be az ország gazdaságába. Mindössze hét százaléka gondolja úgy, hogy a magyar gazdaságról szóló döntések meghozatalakor a politikusok a vállalkozók érdekeit is szem előtt tartják. Legtöbbjük (76 %) szerint a magyarországi gazdaságpolitikai döntéshozatal során nem egyeztetnek a vállalkozókkal.

Az ilyen vélemények azt eredményezik, hogy a felmérésben résztvevők 83 %-a szerint a magyarországi társadalmi és politikai környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Ez a szám elmarad ugyan a szlovák adattól, de pozitívabb megítélést mutat, mint a cseh, vagy a lengyel válaszok. Ám a kritikus értékelés azért is nyugtalanító, mert a válaszadók többsége világosan látja, hogy a politikai és társadalmi környezet megfelelő támogatása nagyon fontos a vállalkozásfejlesztés szempontjából.

Adórendszer

Bár a felmérés résztvevői egyhangúan vallják, hogy egy átlátható adórendszer a vállalkozások fejlődését nagymértékben segíti, Magyarországon ez inkább akadályt jelent. Hazánkban a legfontosabb hiányossága az átláthatatlanság (90 %) és a rendszer gyakori változtatása, értelmezésük bizonytalansága (84 %). A válaszadók jelentős csoportja egyetért abban is, hogy a munkaerőköltségek magasak és negatívan befolyásolják az ország fejlődését. Érdekes adatnak bizonyult, hogy a magyar adórendszert a válaszadók 63 százaléka tartja teljes mértékben átláthatatlannak, amíg a szlovákoknál ezt csak 11 százalékuk gondolja így.

Közigazgatási környezet

A válaszadók szerint a magyarországi közigazgatási intézmények és környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Ez mindenképpen a magyar gazdaság egyik gyengeségének nevezhető, hiszen a megkérdezett vállalkozók többsége szerint ez fontos lenne a gazdaság és a vállalkozásfejlesztés szempontjából.

Kiutat nyújthatna ebből a helyzetből a vállalkozói szervezetek bevonása a központi gazdaságpolitika alakításába, amely befolyás jelenleg igen alacsony. Az eredmények alapján van rá igény, hogy a vállalkozói szervezetek, valamint a központi adminisztráció és intézmények közötti szorosabb együttműködés ?vállalkozóbarátabb? környezetet eredményezzen és egyben jobb feltételeket biztosítson a gazdaság fejlődéséhez Magyarországon.

Finanszírozás forrásai és módjai

A megkérdezettek igen kritikusan értékelik az általuk igénybe vehető különböző finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést. Csaknem mindegyikük (90 %) bankkölcsönöket és saját pénzügyi forrásokat vesz igénybe, egyebek használata kevésbé elterjedt. A banki kölcsönök igénybevétele Csehországban jóval alacsonyabb, 68 százalék.

Hazánkban saját bevallásuk szerint is csak 23 százalékuk használt ki minden lehetőséget arra, hogy valamiféle támogatásban részesüljön annak ellenére, hogy a legtöbben terveznek a jövőben olyan tőkeigényes beruházást, amely további finanszírozási források bevonását tenné szükségessé. A résztvevők több mint fele részesült már valamiféle központi támogatásban, míg Szlovákiában mindössze 21 százalék.

Magyar vállakozások versenyképessége

A felmérésben résztvevő vállalkozók egyetértenek abban, hogy az erős piaci verseny alapvető tényezője és igen fontos ösztönző ereje egy ország gazdasági fejlődésének. Aggasztó, hogy csupán 10 százalékuk véli úgy, hogy a magyar vállalkozások jól felkészültek a nemzetközi cégekkel való versenyre hazai piacon, és csak húszból egy gondolkodik így a nemzetközi piacokon való versenyképességet illetően. Ezen a téren hazánk jelentős lemaradást mutat a többi vizsgált országhoz, különösen Lengyelországhoz képest.

Fejlődés és inováció

A felmérésben résztvevők országhatároktól függetlenül egyértelműen úgy látják, hogy a gazdaságot mozgató két fő tényező a vállalkozó kedv és az innováció, melyeket magasra értékelnek a magyar szereplők körében. Meglátásuk szerint, ez a két tényező hosszú távon erős mozgatórugója lehet a gazdasági élet fejlődésének.

Emberi erőforrás elérhetősége

Nagyon kritikusan vélekednek az alkalmazotti viszony fenntartásának formai követelményeiről. A válaszadók fele gondolja úgy, hogy a vállalkozók számára túl nagy terhet jelentenek, míg ezen adminisztrációs követelmények a gazdaság és vállalkozásfejlesztés szempontjából fontos tényezők lehetnek. Csehországban és Szlovákiában (81%) még inkább borúsan látják az erre vonatkozó elvárásokat és követelményeket. E mellett itthon csupán 12 százalékuk tartja alkalmasnak a jelenlegi oktatási rendszert a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeihez való alkalmazkodásra. Ez az arány a többi országban sem sokkal kedvezőbb. Csehországban 25 %, míg Szlovákiában mindössze 10 %.

A vállalkozókról alkotott kép

Legtöbben egyetértenek abban, hogy a magyar vállalkozók szorgalmas, céltudatos emberek, akik személyesen is részt vesznek üzletmenetük irányításában és alakításában, amelyek szerintük egyértelműen fontos tényezői a gazdaság fejlődésének. E mellett szinte egybehangzóan állítják, hogy a közvélekedés igen negatív, kiemelten a vállalkozók üzleti etikájáról kapcsán, amely jelentős akadályt jelent üzletfejlesztésük és tevékenységük során. A hazai vállalkozók 21 százaléka szerint a média mindent megtesz annak érdekében, hogy felszínre hozza a vállalati visszaéléseket és a korrupciós ügyeket, ezzel szemben Szlovákiában ez 64 százalékra tehető.

A Hangulatjelentés alapján elmondható, hogy a vizsgált országok vállalkozói szinte azonos problémákkal küzdenek, hasonló nehézségekkel kell szembenézniük és környezetük megítélése is csak kis mértékben tér el. Összefoglalva, az alábbi pontokra helyezték a hangsúlyt: instabil és nem átlátható adórendszer (kivéve Szlovákiát, ahol valamivel pozitívabb a megítélés).

Az ország vállalkozásainak alacsony versenyképessége, gyenge felkészültsége a külföldi vállalatokkal való versenyre (ebben az összehasonlításban Lengyelország kapta a legjobb pontszámot). Az előnytelen társadalmi és politikai környezet, gyenge politikai támogatás a gazdasági tevékenységhez (Szlovákia érte el a legmagasabb pontszámot), és az emberi erőforrások nehéz elérhetősége, a munkaerő-felvétellel és az alkalmazottak státuszban tartásával kapcsolatos nagyszámú adminisztrációs követelmény (itt is Szlovákia érte el a legjobb eredményt).

A vállalkozói hangulatjelentés

Ez egy olyan komplex kutatási eszköz, amely lehetőséget nyújt a vállalkozások fejlődésének és körülményeinek egyszerű értékelésére az egyes országokban. Az indexszám alapjául szolgáló állítások különböző országok értékelésére is alkalmasak, figyelembe véve azok konkrét gazdasági helyzetét, fejlettségi fokát és más sajátosságait. Az indexértékek minden országban azonos számításokon alapulnak. A tavalyi magyarországi felmérés 61 kitöltött kérdőív alapján készült el.

Az Ernst & Young Entrepreneur Of The Year-díja

Az év üzletembere az egyetlen nemzetközi, védjegyoltalommal ellátott üzleti díj, amely az elismeréshez vezető erőfeszítésekről, kitartásról, hitről, valamint a kimagasló teljesítményt felmutató üzletemberekről szól. A kiemelkedő presztízsű kitüntetést minden évben olyan vezetőknek ítélik oda, akik sikeres üzleti eredményeik mellett kitűnnek egyedi és újító megoldásaikkal, valamint megbízható, kiegyensúlyozott vezetői vállalkozásaiknak. További információk honlapjukon olvashatók.