ZETApress

Az Europrosperitas 2010 Alapítvány és szakmai partnerei egy nemzetközi konferenciát rendeztek annak céljából, hogy neves előadók, és szakértők társaságában, áttekintsék a fenntartható fejlődés mérhetőségének kihívásait.

A konferencia elnöke, Göllner András, aki a montreáli Concordia Egyetem professzor emeritusa, a következőket mondta megnyitójában: ? Elérkezett az ideje annak, hogy ne csak a szép ígéretekről, hanem a számon kérhetőségről beszéljünk, nem arról, hogy mit jelent a fenntartható fejlődés, a vállalatok társadalmi szerepvállalása, hanem arról, hogyan mérjük a teljesítést.

A rendezvényt, melynek a Budapesti Gazdasági Főiskola adott otthont, Katona Béla, az Országgyűlés és a Nemzeti Fenntartható Tanács elnöke nyitotta meg. Az előadások fő célja, hogy gyakorlatias, hatékonyan alkalmazható ismereteket, know-how-t nyújtson mindazoknak ? nemzetgazdasági, települési, vagy vállalati vezetőknek ?, akik a fenntartható fejlődés követelményihez mérhető módon óhajtanak felzárkózni, kezdeményezéseiket, erőfeszítéseiket e téren, akár külső akár belső célcsoportjaik számára, eredményesebbé, követhetőbbé, kommunikálhatóbbá szeretnék tenni.

1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben Közös jövőnk címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben.

Hogyan mérik a teljesítést e téren a nemzetközi és hazai vállalatok? A világ legnagyobb cégeinek 55 százaléka egyáltalán nem integrálja az éves jelentéseibe a fenntarthatósági információkat, beleértve olyan témákat is, mint például a klímaváltozás, felelős vállalatvezetés (corporate governance) és a szállítói lánc (supply chain) menedzsment. Magyarországon a vállalatok társadalmi felelősségvállalása az elmúlt években gyors fejlődésnek indult, de a a vállalatok éves jelentéseiben a fenntarthatósággal kapcsolatos információk továbbra is elenyészőek, az adatok mélysége, minősége jelenleg nagymértékben különbözik egymástól, a jelentésekben közölt adatok és információk hitelességét, megbízhatóságát tanúsító külső független fél alkalmazása még nem elterjedt gyakorlat.

Az Europrosperitas 2010 által szervezett konferencia a fenti kérdésekben próbált gyakorlatias útmutatást adni hazai és nemzetközi előadók segítségével. A KÖVET két előadóval, Tóth Gergely, illetve Besenyei Mónika személyében járta körül a témát, és tett javaslatokat. A résztvevők megismerhették a Gazdasági és Szociális Tanács előterjesztését a magyar kormány számára. Betekintést kaptunk Urbán Katalintól a GRI alkalmazásáról, illetve Göllner Andrástól, aki bemutatta azt a menedzsment modellt, amely alkalmas egy vállalat társadalmi szerepvállalásának integrált kezelésére.

Több magán és állami nagyvállalat is megosztotta tapasztalatit, az általuk alkalmazott mérési rendszerekről. A MARS Magyarország, a Magyar Telekom, a Holcim illetve a Regionális fejlesztési holding képviselői a rendezvény ?best practice? részében tartottak előadást, melyeket nagy érdeklődéssel figyeltek a résztvevők.

A konferencia fő támogatója az E-ON Hungária Zrt volt. A MARS, a Holcim, a Magyar Telekom, a Regionális Fejlesztési Holding, illetve a Göllner és Társai Tanácsadó Kft is jelentős támogatást nyújtott a szervezőknek. A szervezésben a konferencia szakmai partnerei voltak a Magyar Public Relations Szövetség, a Braun and Partners, a Hill and Knowlton, illetve a Budapesti Gazdasági Főiskola.

Az Europrosperitas 2010 Alapítvány egy politikai pártoktól független civil kezdeményezés. 2005 végén indították útjára Budapesten azzal a céllal, hogy széles társadalmi összefogás és párbeszéd eszközeivel felgyorsítsa a lisszaboni célok megvalósítását a magyar határ menti övezetben. Az Alapítvány olyan közszféra-magánszféra partnerség mintát követ, mely átszeli a határokat, erősíti a nemzetközi együttműködést, a népek közötti bizalmat, az egymásrautaltság szellemiségének megértését. A határokon átnyúló fejlesztési együttműködések intézményesítése révén a köz- és magánérdekek minden eddiginél erősebb összefogásával, az Europrosperitas 2010 Alapítvány stabil alapokat óhajt biztosítani az EU által megfogalmazott lisszaboni stratégiai célok megvalósításához.