ZETApress

A kormány intézkedései miatt 8 százalékkal kisebb mértékben emelkedik a gázár. A Magyar Energia Hivatal közlése szerint áprilistól az előző hónaphoz képest átlagosan 10,1 százalékkal emelkedik a gáz ára, ami fele a világpiaci trendek alapján készült előrejelzéseknek ? tudtuk meg Szollár Domokos kormányszóvivőtől.

A kormány intézkedett, hogy szolgáltatók egyetlen indokolatlan forinttal se emelhessék a gáz árát és az emelkedés ne jelentsen elviselhetetlen terhet a legrászorultabbak számára. A kormány megváltoztatta a gázár megállapításának szabályait, és legszegényebbek számára meghosszabbította a gázár-támogatási rendszert 2010. június 30-ig. A korábbi gázár-csökkentések és a mostani, a vártnál kisebb mértékű emelkedés révén április elseje után a gáz nettó ára így átlagosan 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint 2009. áprilisban.

A világpiaci trendek alapján az előrejelzések 17?20 százalékos gázáremelést jósoltak. A földgáz világpiaci ára az elmúlt időszakban ugyanis megemelkedett és a dollár is megerősödött a forinttal szemben, döntően amiatt, hogy a görög válság jelentősen gyengítette az eurót és közvetve a forintot is. A földgáz árát ugyanis 2009. július elseje óta nem a kormányzat állapítja meg. Az egyetemes szolgáltatók negyedévente egy előzetesen meghatározott képlet szerint alakítják ki földgáz árára vonatkozó javaslatukat, amelyet jóváhagyásra elküldenek a Magyar Energia Hivatal (MEH) részére.

A kormány álláspontja azonban világos volt: a szolgáltatók egyetlen indokolatlan forinttal sem emelhetik a gáz árát. A kormány arra kérte a MEH-et, hogy ezt az elvet maradéktalanul és szigorúan érvényesítse a szolgáltatókkal. Egyúttal a kormány miniszteri rendeletben megváltoztatta az egyetemes szolgáltatói árszámítási módszertanát. A változtatások célja az volt, hogy a fogyasztók érdekeit jobban szem előtt tartó, valós és aktuális tényezők szerint alakuljon ki a fogyasztói ár Magyarországon.

A miniszteri rendelettel megváltoztak például a földgáz betárolásának pénzügyi feltételei is, így a korábbi éves helyett a mindenkori negyedéves kamatszintet kell figyelembe venni. Emlékeztetőül: 2009 márciusában a jegybanki alapkamat 9,50 százalék, míg idén 5,75 százalék volt. A rendszer újraszabályozásával és a kormányzat szigorú eljárásával sikerült elérni, hogy az előzetes 17?20%-os becslésekkel szemben átlagosan 10 százalékkal emelkedik a gáz ára az előző hónaphoz képest. A fővárosban ennél kisebb mértékben, átlagosan 8,7 százalékkal drágul a gáz. Egyedül a TIGÁZ emel 10 százaléknál nagyobbat, 12,2 százalékot.

Éves összehasonlításban azonban a gázár emelkedése meg sem közelíti az infláció mértékét. Sőt, a tavalyi év azonos időszakához, 2009. áprilisához képest átlagosan 2,4 százalékkal kevesebb a nettó gázár. Ez persze a különböző fogyasztási kategóriákban mást és mást jelent. Tavalyhoz képest a lakossági fogyasztóknak 1,6 százalékkal magasabb a gáz áfa nélküli ára, de például az iskoláknak, óvodáknak, társasházaknak 7,4 százalékkal olcsóbb a gáz nettó ára és 12,3 százalékkal csökkent a kisvállalkozásoknak is. A távfűtésre használt gáz nettó ára pedig 5 százalékkal marad el a tavaly áprilisi szinttől.

A kormány ugyanakkor mindent megtesz, hogy a világpiaci okokból elkerülhetetlen gázáremelés ne a legrászorultabbakat sújtsa. A kormány döntött, hogy az eredetileg 2010. április 30-ig tervezett gáz- és táv-hőtámogatást a leginkább rászorultak számára 2010. június 30-ig meghosszabbítja. A döntéssel a legszegényebbek, azaz a gázár-támogatási rendszer legnagyobb mértékben támogatott fogyasztói (ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét) számára ezt a lehetőséget egészen június 30-ig fenntartja. Az egy kategóriával feljebb lévők (ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj két és félszeresét) pedig a korábbi gázár-támogatás 50 százalékával élhetnek a kitolt határidőig.

A gázár változás érintheti a táv-hő árát is. Ennek mértéke azonban a táv-hőszolgáltatókban tulajdonos önkormányzatoktól függ. A Főtáv például már korábban bejelentette, hogy a budapesti táv-hő ára nem változik. Január 1-jétől a kedvezményes 5 százalékos kulcsba került a táv-hő áfája, melynek nyomán mintegy 650 ezer háztartás, kétmillió ember számára lett olcsóbb az energia, évi átlagosan 40 ezer forinttal.

A kormány által létrehozott Krízisalap is segítséget nyújt azok számára, akiknek gondot okoz a havi energiaszámla kifizetése vagy az óra visszakapcsoltatása. A Krízisalap működését a kormány április 30-ig meghosszabbította, az alapból indulása óta már 100 ezer ember részesült támogatásban. Ugyanilyen fontos, hogy a fogyasztók nagyobb védelmet élvezzenek a közüzemi szolgáltatókkal szemben. Ezért kezdte meg a kormány a közüzemi szolgáltatások fogyasztóinak védelmét erősítő javaslatcsomag kidolgozását, amely új alapra helyezi a fogyasztó és a szolgáltató viszonyát. A tervezett intézkedéscsomag szigorúbb szolidaritási szabályokat ír elő a szolgáltatók számára és nagyobb védelmet jelent a fogyasztóknak.

A gázár képletének megváltoztatása: A KHEM minisztere március 15-én változtatta meg a gázár kiszámításának módszertanát. Megváltoztak például a földgáz betárolásának pénzügyi feltételei is. A szolgáltatók a téli hónapokban a fogyasztók ellátásához a vezetéken keresztül érkező földgáz mellett a tavaszi és nyári hónapokban vásárolt és a földgáztárolókba sajtolt gázt használják fel. A nyáron megvett, de télen felhasznált gáz finanszírozási költségei beépülnek a gáz árába.

Az eddigi szabályozás szerint a finanszírozási költségként elismert kamat egy éven keresztül változatlan volt, vagyis most is a tavaly kora nyári szinten ismerte volna el azt az árszabályozás, holott azóta lényegesen csökkentek a kamatok. Emlékeztetőül: 2009. márciusában a jegybanki alapkamat 9,50 % volt, míg idén 5,75%. A rendeletmódosítás szerint minden negyedévben az arra a negyedévre irányadó bankközi kamatlábból kiindulva kell a finanszírozási költséget elismerni.

Szintén változott a tárolt földgáz ütemezésének és az ezzel kapcsolatos díjak elszámolása is. Az eddigi szabályozás mind a betárolás, mind a tárolóból való felhasználás ütemezésében a sokéves átlagból indult ki. A 2009. évben viszont ? miután 2009. júliusában a földgáz importára jelentősen csökkent ? később történt a betárolás, és a gazdasági válság miatti csökkenő fogyasztás miatt kevesebb gázt vettek ki a tél folyamán a szolgáltatók a tárolókból. Az ebből származó, költségekkel alá nem támasztott árbevételt az idei második, harmadik és negyedik negyedévben a rendeletmódosítás szerint a gázárban vissza kell téríteni a fogyasztóknak.