Minden a régi
Visszaállt minden a régi kerékvágásba, sőt! 2021 januárjára – a vendéglátás és idegenforgalmon kivételével – minden iparágban visszatért a koronavírus-járvány kezdeti időszakában mért adatokhoz a munkaerő-kölcsönözöttek létszáma – tudatta Holub Katalin, MMOSZ.
Bizonyos szektorokban intenzív növekedés is tapasztalható. A kereskedelemben harminc százalékkal, a logisztika és raktározás területén pedig ötödével dolgoznak ma többen – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége szervezésében a tíz legnagyobb munkaerő-kölcsönző cég – Delego Consulting Kft., euJOBS, Humán Centrum, Humánia HRS Group Zrt., Man at Work, Pannon-Work Zrt., Prohuman, Viapan Dologidő, WHC, Work Force- körében végzett év eleji felmérésből.
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke 30 éve dolgozik a HR-szolgáltatásban. Meglátása szerint a COVID-19 vírus okozta átmeneti visszaesés nem hasonlítható a korábbi évek gazdasági válságához. Az atipikus szektor az elmúlt évtizedekben meg kellett tanulja, hogy a túlélés záloga a folyamatos változáshoz történő alkalmazkodás. – Megrendelőink projektszemlélete az életünk részévé vált. A válság indulását követő harmadik hónapban már érzékelhető volt a fordulópont. Júliustól fokozatosan, iparági szinten is mérhető arányban emelkedett a kölcsönzött munkavállalók létszáma, s félév kellett hozzá, hogy visszaálljon a válság előtti szintre – mondta Dénes Rajmund Roland. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évben a különböző iparágak legtöbb munkakörében kiaknázták az atipikus foglalkoztatási formák közül a távmunka és home office lehetőségét. – A foglalkoztatási arányok a standard munkavégzési, vagyis tipikus foglalkoztatási formák helyett, egyre inkább az atipikus irányba tolódnak el, így lesz a tipikusból atipikus, s az atipikusból tipikus. Ez az új szemléletmód abban is segít, hogy a XXI. század munkaerő-piaci elvárásai találkozzanak a munkáltatói igényekkel – mondta el az MMOSZ elnöke.
A szövetség tagszervezeteként nyilatkozó WHC ügyvezetője úgy fogalmazott: a COVID-járvány okozta tavaszi leállások miatt a munkaerő-kölcsönzötti létszámunk csaknem 40%-kal esett vissza, ami leginkább az autóipar, elektronika és egyéb termelői szektort, azon belül is a kékgalléros munkaerőt érintette. Berta Péter szavai szerint a fehérgalléros munkavállalók esetén a leépítések 10% alatt voltak, a legtöbb esetben inkább a további létszám-felvételeket állították meg a cégek. Június közepétől fokozatosan elindult az építkezés, a vállalatok alkalmazkodtak a vírus okozta helyzethez: kialakították a megfelelő munkafeltételeket és járványügyi folyamatokat vezettek be. Elkezdték növelni a termelési volumeneket, majd emiatt a leépített humánerőforrás kapacitásokat lassan visszaépítették és a folyamatos volumennövelés miatt szeptemberre már a korábban is tapasztalt munkaerő-hiányos helyzettel találták szembe magukat. – Szeptember hónapban már elértük a COVID-helyzet előtt kölcsönzött munkavállalói létszám 90%-át, ami az év végére a folyamatos megrendeléseknek köszönhetően a járványhelyzet előtti szintre emelkedett. A fehérgalléros munkakörök esetében is megnyíltak a pozíciók, újraindultak az interjúztatások és a felvételek. Összességében úgy látjuk, hogy a vendéglátás, turizmus kivételével minden iparágban megtörtént a visszarendeződés. A COVID által leginkább érintett szektorokból egyes munkavállalók átmenetileg átmozdultak más iparágakba, de amint a helyzet javul, várhatóan nagy igény mutatkozik majd ezeken a területeken is a munkaerőre, amely kiszolgálására a munkaerő-kölcsönzés kiváló megoldást nyújt – állapította meg a szakember.
Az elmúlt 10 évben megduplázódott a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma, de a COVID-19 okozta gazdasági válságban még inkább előtérbe került ez a szolgáltatási forma, a gazdasági élet kiszámíthatatlansága, tervezhetetlensége miatt. További sikerek garanciája, hogy a kormányzat a kölcsönzött munkaerőre is kiterjesztette a munkahely-megtartó intézkedéseket. 2020 áprilisa óta folyamatos az együttműködés az Innovációs és Technológiai Minisztériummal a legnagyobb foglalkoztatók szektor szintű kölcsönzött létszám-alakulásának monitorozására. Az időszakos visszaesést követő növekedésből látszik, hogy a munkaerő-kölcsönzés a rugalmasságával maximálisan ki tudja szolgálni a munkaerőpiac optimális létszám-gazdálkodásának az igényeit, a folyamatos változások figyelembevételével. Az év elején mintegy 180 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott Magyarországon, számuk áprilisban a koronavírus-járvány miatt 120 ezer fő alá csökkent, júliustól azonban ismét megnőtt az igény a kölcsönzött munkaerőre, így abban bíznak, hogy a 2021. évben a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásának volumene a korábbi évek dinamikája szerint tovább növekszik.
