ZETApress

hírportál

Vészhelyzeti távmunkavégzés

Új rendelet szabályozza a veszélyhelyzet alatti táv-munkavégzést. Az előzetes kockázatértékelés nem szükséges, viszont a munkáltatónak meg kell fizetnie az indokolt költségeket – tudatta Simon Katalin, a PwC marketing menedzsere.

Új kormányrendelet szabályozza a táv-munkavégzést, melynek elsődleges célja, hogy a távmunkavégzés olyan feltételek mentén történjen, amelyben a munkáltató és munkavállaló kölcsönösen megállapodnak. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint a megállapodásnak írásos formában kell történnie. A kormányrendelet azt is előírja, hogy a munkavédelmi törvény táv-munkavégzésre vonatkozó speciális szabályait nem kell alkalmazni a veszélyhelyzet tartama alatt. Ennek alapján nem kötelező a munkavállaló által biztosított eszközök előzetes kockázatértékelése. Elegendő tehát, ha a munkáltató tájékoztatást ad a biztonságos otthoni munkavégzés szabályairól, ilyenek például az asztalra, székre, megfelelő világításra vonatkozó előírások ismertetése.

A koronavírus-járvány első hullámában a veszélyhelyzeti távmunka szabályozás célja az volt, hogy a munkáltató a táv-munkavégzést, illetőleg az otthoni munkavégzést egyoldalúan, lényegében azonnali hatállyal elrendelhesse. A 2020. november 12-től hatályos 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet ismét szabályozta a táv-munkavégzést. A mostani normaszöveg célja egyértelműen az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók számára biztosítsa a táv-munkavégzés lehetőségét olyan feltételek figyelembevételével, amelyet a felek kölcsönösen kialkudnak és amelyben megállapodnak.

A jogszabály ugyan külön nem nevesíti, azonban álláspontunk szerint a megállapodásnak írásban kell történnie. Ez a gyakorlatban munkaszerződést, vagy munkaszerződés-módosítást, illetőleg egyedi megállapodást jelent. A megállapodás egyes rendelkezéseit a felek a munkáltató által kiadott írásbeli szabályzatban, illetve munkáltatói utasításban egészíthetik ki, illetve részletezhetik – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munka törvénykönyve jelenlegi szabályai szerint a táv-munkavégzés esetén a munkavállaló munkafeladatait rendszeresen távolról, tehát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyről végzi, és számítástechnikai eszköz útján továbbítja munkája eredményét a munkáltató részére. Ettől a szabálytól azonban a kormányrendelet szabályozása szerint a felek szabadon eltérhetnek és a rendeltetésszerűség alapkövetelményén belül szabadon meghatározhatják a távmunkavégzés feltételeit, lényeges fogalmi ismérveit.

Így például a felek minden olyan munkavégzést is távmunkának tekinthetnek, amelyet a munkavállaló a munkáltató utasításának figyelembevételével otthon, vagy egyéb tartózkodási helyén végez, függetlenül attól, hogy annak eredményét számítástechnikai eszköz útján továbbítja, vagy sem, illetve, attól függetlenül, hogy az otthon végzett tevékenység mennyire rendszeres (részleges vagy eseti jellegű, meghatározott napokon történő táv-munkavégzés). A lényeg, hogy a felek az adott munkavégzést és munkafolyamat lényeges feltételeit megállapodás keretében rögzítsék.

A kormányrendelet előírja, hogy a munkavédelmi törvény táv-munkavégzésre vonatkozó speciális munkavédelmi szabályait nem kell alkalmazni a veszélyhelyzet tartama alatt. Ennek alapján például nem kötelező a munkaeszközök előzetes kockázatértékelése. Elegendő tehát, ha a táv-munkavégzés megkezdését megelőzően a munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos otthoni munkavégzés legfontosabb szabályairól – ilyenek például az asztalra, székre, megfelelő világításra vonatkozó előírások, ajánlások, tiltott tevékenységek, stb. Ennek alapján már a munkavállaló felelős azért, hogy amennyiben a táv-munkavégzésre vonatkozó megállapodást aláírja, úgy a munkáltató által meghatározott munkakörülményeket kialakítsa és a munkavégzése során betartsa.

A táv-munkavégzési megállapodás legfőbb elemei tehát a táv-munkavégzés keretében történő foglalkoztatás tényének rögzítése, a felek által biztosított munkaeszközök köre, a költségtérítés mértéke, valamint a munkarend meghatározása. Egyéb háttérszabályokat – például ellenőrzési jog gyakorlása, adatkezelési, titoktartási kötelezettségek teljesítése, munkavédelmi szabályok – a munkáltató továbbra is jogosult egyoldalú szabályzatban, utasításban közzétenni.

A kormányrendelet értelmében táv-munkavégzés esetén lehetőség van a ténylegesen távmunkával töltött napok arányában adómentes költségtérítést nyújtani a munkavállalók számára az év elején érvényes minimálbér 10%-a erejéig, amennyiben a munkavállaló nem érvényesít tételes költségelszámolást. Az adómentesen biztosítható költségtérítésnek tehát előfeltétele, hogy a munkavállalóval táv-munkavégzési megállapodás szülessen, továbbá részleges távmunka esetén a munkáltatónak a munkaidő-nyilvántartási adatokat ki kell egészíteni arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló mely munkanapokon teljesített távmunkát – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC Legal szakértői kiemelik, hogy a kormányrendelet továbbra sem írja elő, hogy a költségtérítést a munkáltatónak kötelezően adnia kell-e vagy sem. Erre a munka törvénykönyve ad választ, amely előírja, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos indokolt költségeket a munkáltatónak meg kell fizetnie. Ezért, ha igazolható, hogy a táv-munkavégzéssel összefüggésben keletkezik többletköltsége a munkavállalónak, akkor két lehetőség mutatkozik: tételes költségelszámolás keretében a munkáltató megfizeti a költségeket vagy igazolás nélkül fizet költségtérítést a munkavállaló részére, amely azonban a kormányrendelet előírása szerint csak korlátozott mértékben – tehát a minimálbér 10%-ig – adható adómentesen, és csak a táv-munkavégzés igazolt napjaira. A kormányrendelet szerint a fenti tartalmú megállapodásokat a veszélyhelyzet idejére, tehát egyelőre 2021. február 8-ig terjedő tartamra lehet megkötni, és ugyanezen ideig van lehetőség a táv-munkavégzéssel kapcsolatos és igazolás nélkül adható adómentes költségtérítés megfizetésére is.

Dr. Szűcs László tapasztalatai szerint számos cég már jelenleg is rendelkezik távmunka szabályzattal, illetve egyes társaságoknál már egyedi szerződések is születtek az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan. Az általánosan elterjedt vállalati gyakorlatok ismeretében ezek a szabályzatok – a kormányrendelet normáinak figyelembevételével – felülvizsgálandók. – Álláspontunk szerint különösen a fentiekben hivatkozott munkavédelmi normák, illetve költségtérítési szabályok miatt célszerű a meglévő szabályok kiegészítése, módosítása, illetve az egyedi szerződések megkötése. Ha a munkavállalók már most is otthon végzik munkájukat, úgy lehetőség van az elektronikus úton történő szerződéskötésre is – teszi hozzá a szakértő.

Szóljon hozzá!