ZETApress

A koronavírus következményei jelentősen megváltoztatták a globális növekedés feltételeit. A piaci várakozások szempontjából a legnagyobb probléma, hogy a jelenlegi helyzetnek, a pandémia terjedésének nem látszik a vége – derült ki a mai online sajtótájékoztatón.

Az IMF és az OECD várakozásai szerint akár 4,5-4,9%-os globális visszaesés is bekövetkezhet az idén, s a kilábalás is lassúbb lehet a tavasszal feltételezettnél. A járvány komoly veszteségeket okozott: a globális GDP szintje még évekig nem éri el a 2019. évi szintet. A világkereskedelem a 2020 tavaszán, elsősorban a kínai beszállítások leállása miatt, szinte teljesen összeomlott. Az év első hat hónapjában a fejlett országok áruimportja összesen 11%-kal csökkent, míg az áruexport 12,5%-kal zuhant vissza az első fél évben. A felzárkózó országok 5%-os visszaesése önmagában kevésbé drámai, azonban a növekedésükre gyakorolt hatás jelentős.

Ez év második negyedévében a nyersolajár jelentős mélypontokat produkált: a koronavírus járvány és a gazdasági leállás következtében tavasszal gyakorlatilag összeomlott az olajkereslet. A harmadik negyedévben a helyzet valamelyest javult, azonban a piaci egyensúly továbbra is törékeny, a járvány második hulláma könnyen újra bedöntheti a keresletet. A 2021-re vonatkozó keresleti előrejelzéseket az IEA kissé lejjebb vette, feltételezve, hogy a jövőre várható élénkülés mérsékeltebb lesz, mint ahogy nyár elején remélték, s az előrejelzés szerint a nyersolajkereslet egészen 2022-ig nyomott marad. Várakozásaink szerint a nyersolaj ára éves szinten 40-45 dollár/hordó körül mozoghat, ami jövőre – optimista feltételek közepette – 50 dollár/hordóra vagy kicsivel föléje emelkedhet.

A koronavírus kedvezőtlen konjunkturális hatásai következtében a monetáris politika tavaly megindult lazítása folytatódott. Mind a FED, mind az EKB 0%-on tartja az alapkamatot, szinte korlátlan eszközvásárlási programot folytat, és belátható ideig nem kíván a kamatokhoz nyúlni. A monetáris lazítás mellé a konjunkturális összeomlás megelőzése érdekében fiskális ösztönzők széles körét vetetették be különösen a fejlett országokban. Ennek következtében az államháztartás hiánya és az államadósság 2020-21-ben mindenütt nagyon megnő. Ez nem most, hanem később vezethet problémákhoz, amikor megindul a monetáris lazítás korlátozása. Különösen olyan gazdaságok kerülhetnek nehéz helyzetbe, ahol nagyon magas a GDP-hez viszonyított adósságállomány és jelentős szerkezeti, versenyképességi problémák vannak.

Az Európai Unió külső környezetében mindenütt a gazdasági visszaesés jellemző. Az USA-ban 8% körüli, Japánban 5,8%-os, Oroszországban 7% feletti, az Egyesült Királyságban akár 14%-os visszaesés várható. Egyedül Kínában jeleznek, szerény, de pozitív növekedést idénre. Az Európai Unió gazdasága az első félévi visszaesés súlyos következményeit nehezen dolgozza fel. Az előrejelzéseket tekintve továbbra is nagy a bizonytalanság: az idei évre az EU-27 esetében a GDP mintegy 8-9%-os visszaesése várható, s jövőre – optimista szcenárió esetén – 5% körüli bővülés, de itt még nagyon nagyok a lefelé mutató kockázatok. Az euróövezet esetében az idén a GDP 9-10%-kal csökkenhet, s jövőre 5-6%-kal emelkedhet. Az egyes országok között nagyok a különbségek. A járvány a második negyedévben legalább átlagosan 2 évvel vetette vissza az új EU tagállamok nominális GDP-jét. Az idei év 6% körüli recessziót hozhat az új tagállamoknak, míg jövőre nagyjából 4%-os lehet a növekedés.

A magyar gazdaság 13,6%-os második negyedéves zsugorodása majdnem teljes mértékben egybeesik a Kopint-Tárki 2020. április elejei előrejelzésével. A 2020/1 Konjunktúrajelentésben a Kopint-Tárki 12,2%-os visszaesést jelzett előre a második negyedévre. Ez a lefutás tartozott az áprilisban az egész évre várt 5,5%-os GDP- zsugorodáshoz. Júliusban – mindenekelőtt a járvány enyhülése miatt – a Kopint-Tárki mínusz 5%-ra módosította az idei GDP-előrejelzését. A járvány visszatérése következtében október elején a magyar gazdaság 5,8%-os zsugorodását várjuk.

Ami a második félévi kilátásokat illeti, a harmadik negyedévi gazdasági teljesítmény a járvány nyári enyhülése miatt most valamivel jobbnak tűnik, mint amit áprilisban vártunk, a negyedik negyedév viszont rosszabbnak. Most úgy látjuk, hogy a harmadik negyedévi visszaesés 5-6% között, a negyedik negyedévi pedig 5% körül lehet.

Az ipari termelés az első nyolc hónap átlagában 11%-kal csökkent: az április-májusi mintegy 34%-os visszaesést június-júliusban 8% körüli, ám augusztusban már csak durván 2%-os zsugorodás követte. Az idei év egészét tekintve 7-8%-os ipari visszaesést várunk. Az első hét hónapban 9,8%-kal zsugorodó építőipar éves visszaesését 8% körülire várjuk.

A felhasználási komponensek között, a háztartások magánfogyasztása a második negyedévben látványosan, 8,6 százalékkal visszaesett, nagyobb méretékben, mint amit a regisztrált reálbér-, vagy a foglalkoztatási adatok alapján várni lehetett volna. Mivel a részmunkaidőssé átminősülők vagy a tartósan fizetés nélküli szabadságra küldöttek kikerülnek a bérstatisztikából, a számok a tényleges bérhelyzetnél kedvezőbb képet sugallnak. A Kopint-Tárki előrejelzése szerint 2020-ban a háztartások fogyasztása terén pedig durván 3%-os visszaesésre számítunk.

Az első félévben 6,3%-kal csökkenő nemzetgazdasági beruházások terén durván 6 százalékos visszaesést jelzünk előre 2020-ban. Ez a második félévben némi enyhülést feltételez, a második negyedévi 9,9%-os visszaesés után.

A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan, rég nem látott mértékben romlik idén az ország fiskális pozíciója. 2020. augusztus végéig az előirányzatokhoz képest 700-800 milliárd forinttal csökkent az állam adóbevétele, és nagyjából ugyanennyivel rontották az egyenleget a kormányzati intézkedések és állami vásárlások. Számításaink szerint, az eddig bejelentett intézkedések 6%-os idei hiányprognózist indokolnak, ám azt várjuk, hogy az utolsó negyedévben további kormányzati programok születnek, ezért 7%-os költségvetés hiányt jelzünk előre. A GDP-arányos államadósság a 2019. évi 66,3%-ról idén év végére 75,3%-ra emelkedhet.

Az első 8 hónapban a magyar gazdaságot az Európai Unió legmagasabb inflációs rátája jellemezte. Ebben elsősorban az élelmiszerek és az élvezeti cikkek rendkívüli áremelkedése játszott szerepet. Várakozásunk szerint az élelmiszerek áremelkedése továbbra is felfelé tolja az árindexet. Ugyanakkor a belföldi keresleti kilátások az alacsonyabb áremelkedés mellett szólnának. 2020-ra 3,7%-os inflációt jelzünk előre. Amennyiben azonban a fogyasztás szerkezetében bekövetkezett eltolódást is figyelembe vesszük, akkor az átlag-háztartások tényleges fogyasztási szerkezetével átsúlyozott fogyasztói árindex jócskán 4% felett lehet.