ZETApress

Egységes eljárásban, a régiók bevonásával készülnek a vasúti és autóbuszos menetrendek. Megjelent a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek elkészítésében alkalmazandó egységes egyeztetési eljárásról szóló közlekedési miniszteri rendelet ? tudatta Sajtóosztályuk.

A jogszabály rögzíti a Regionális Közlekedési Szakbizottságok (RKSZ) szervezetének és működésének alapvető szabályait is. Megalkotására a vasúti és autóbuszos törvények tavaly decemberi módosítása adott felhatalmazást. A menetrendi előkészítés néhány éve már működő gyakorlata a továbbiakban a rendeletben foglalt alapelvek szerint és ütemezésben történik. A folyamatban javaslataikkal a helyi érdekeket képviselő új egyeztető testületek is részt vesznek.

A rendelet előírásai regionális szemléletű, kétszintű, egymással szorosan összefüggő eljárást tesznek lehetővé a helyközi közszolgáltatási menetrendek előkészítésében. A tervezésben megkerülhetetlen szerepet biztosítanak a Regionális Közlekedési Szakbizottságok számára. A közlekedési módok közötti csatlakozások fejlesztését támogatva hozzájárulnak a helyi igények egyre hatékonyabb kielégítéséhez. Országos szinten a megfelelő infrastrukturális feltételek megléte esetén a vasúti személyszállítást helyezik előtérbe a közúti alternatívával szemben. Az országos jelentőségű hálózat vasúti menetrendi vázára összehangoltan épülhetnek rá a regionális közlekedés vasúti és autóbuszos menetrendjei. A buszjáratoknak elsődleges szerepe az lehet, hogy az utasokat a vasútig vagy onnan elszállítsák (ún. rá-, vagy elhordó funkció).

A hét statisztikai régióban működő Regionális Közlekedési Szakbizottságok javaslatot tehetnek az állami finanszírozási kereteken belül az adott régió helyközi menetrendjeire, a közlekedési infrastruktúra- és hálózatfejlesztésekre, a közösségi közlekedési rendszer korszerűsítésére. Véleményezhetik az országos közszolgáltatási menetrendek régiót érintő elemeit. Az RKSZ-ek részt vesznek a menetrendnek az egységes egyeztetési eljárás során az érintett kistérségekkel, a fejlesztési tanácsokkal, önkormányzatokkal, szakmai érdekképviseletekkel és egyéb társadalmi szervezetekkel történő egyeztetésében. A szomszédos régiók hasonló eljárásaiban képviselik régiójukat.

Az RKSZ elnökét a KTI Közlekedéstudományi Intézet helyi Regionális Közlekedésszervezési Irodája (KTI-RKI) javaslatának figyelembe vételével a miniszter bízza meg. Alelnöke a KTI-RKI vezetője. A testületben a megyei jogú városok főjegyzői, a megyei önkormányzatok közgyűlése, a közlekedési célú kistérségi társulások, a regionális munkaügyi központok főigazgatói, a regionális fejlesztési tanács és a kistérségi fejlesztési tanácsok, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői kapnak helyet. A Közép-Magyarországi RKSZ tagja lehet a BKSZ Budapesti Közlekedés-Szervező Közhasznú Nonprofit Kft. delegáltja is.

Az egységes egyeztetési eljárás országos és regionális elemekből áll. Az országos rész a nemzetközi, a budapesti indulási vagy végpontú, a nem szomszédos régiók közötti (távolsági) és a budapesti elővárosi viszonylatokra vonatkozó, a regionális pedig az egyes régiókon belüli és a szomszédos régiók közötti viszonylatokra vonatkozó menetrend tervezetének kidolgozására és egyeztetésére irányul. A regionális menetrendeket a jobb ráhordás és kedvezőbb csatlakozások érdekében az országos menetrendhez igazodva kell kialakítani.

Az országos egyeztetési eljárásban először a vasúti, majd ezzel összehangoltan a közúti menetrenddel kapcsolatos egyeztetéseket folytatják le. Autóbuszos közszolgáltatás megrendelése országos viszonylatra csak akkor javasolható, ha a rögzített elvárások mellett az ellátás vasúton nem biztosítható vagy az előírt feladatok közúton hatékonyabban és jobban teljesíthetők. Az egységes egyeztetési eljárást a KTI-RKI koordinálja. A miniszteri rendelet tételesen rögzíti a menetrendek tervezésében betartandó határidőket.

Az RKSZ jelenleg még csupán konzultatív módon, javaslattevő szerepben vehet részt a menetrendek előkészítésében. A teljes értékű regionális szint megvalósításához az Alkotmány és több kapcsolódó alaptörvény (pl. az Önkormányzati törvény) módosítására van szükség. Második lépcsőben, a szükséges jogszabályi változtatásokat követően az RKSZ saját hatáskörben dönthet majd a menetrendekről. Önállóan használhatja fel a régióra eső költségvetési forrást a helyi igényeknek leginkább megfelelő közlekedési szolgáltatások megrendelésére. A Szakbizottságok létrehozásával, a menetrendi tervezés jogszabályi hátterének megteremtésével elindított folyamatok a közlekedési közszolgáltatások hatékonyabb megszervezését szolgálják és a valódi szubszidiaritás irányába tett újabb lépést jelentenek.