ZETApress

hírportál

Agrárkarok integrációja

Mérföldkő a hazai agrár-felsőoktatásban: megszületett a régió legnagyobb agráregyeteme. Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus elsején szombaton. Felszólaltak az érintett városok – Szarvas, Gödöllő, Gyöngyös és Kaposvár – polgármesterei is. Fotóink a SZIE Médiaközpont felvételei.

Az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik – hangzott el az intézmény alapítása alkalmából szervezett eseményen. Az új Szent István Egyetem egyik célja, hogy a több tudományterületet felölelő intézmény mezőgazdasági képzése a hazai és nemzetközi agrár-felsőoktatás megújításának zászlóshajója legyen.

Augusztus elsejével a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem, amely mintegy 15 ezer hallgatójával Közép-Európa egyik legnagyobb egyeteme lesz. A hamarosan létrejövő intézmény célja, hogy tíz éven belül Kelet-Közép-Európa legjobb agrárképzését nyújtsa és megújítsa a hazai agrár-felsőoktatást. Ennek érdekében többek között egy újfajta, modern, a világ legjobb egyetemeinél is alkalmazott szervezeti felépítés jött létre, amely egyfelől felszámolja a mostani rendszerre jellemző párhuzamosságokat, valamint egy versenyképes, hallgató- és oktatóbarát működést tesz lehetővé. A szervezeti felépítés mellett az új intézménycsoportban megújul az oktatási tartalom is, a piaci igények és a külföldi trendek figyelembevételével folyamatosan frissülő gyakorlati területekkel erősödik majd az oktatott tárgyak listája.

Gyuricza Csaba megbízott rektor kiemelte: Megfigyelhető, hogy az utóbbi években szinte valamennyi régiós agráregyetem javítani tudott nemzetközi besorolásán, az egyik legsikeresebb intézet ezen a téren a Varsói egyetem volt, amit ma már a világ legjobb agráregyetemei között tartanak számon. A hazai integrációval létrejövő új Szent István Egyetem megteremti a lehetőséget a magyarországi agrár-felsőoktatás jelentős fejlesztésére és modernizálására, amelynél kulcsfontosságú szempontnak kell lennie a piaci igényekhez történő teljes körű alkalmazkodásnak. Szakértői szemmel, a nemzetközi trendeket is figyelembe véve ez egy nagyon időszerű és szükséges lépés, hiszen erős, folyamatosan fejlődő hazai agrárium nélkül nem képzelhető el Magyarország jövője. Most létrejöhet egy olyan európai, sőt globális szinten is versenyképes, modern hazai agrár-felsőoktatási központ, amely méltó a magyar mezőgazdaság múltjához és lehetőségeihez egyaránt. Egy sikeres agrár-tudásközpont és felsőoktatási intézmény – karöltve a legmodernebb gyakorlati képzőhelyekkel – kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság közel 10 éves fejődési pályája új erőforrásokra támaszkodva tudjon tovább erősödni. Az új Szent István egyetem küldetése, hogy az agrárképzéseken keresztül évente több ezer diplomásnak tudjon időtálló, biztos megélhetést jelentő, jól fizető karriert biztosítani a modern mezőgazdaság szolgálatában – mondta el az új Szent István Egyetem küldetése kapcsán.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a mostani egyetemi átalakulás része a már korábban megkezdett modellváltásnak, amelynek úttörője a Corvinus Egyetem volt. Hozzátette, hogy a mostani modellváltás és a Corvinus Egyetem modellváltása között van egy lényegi különbség: a Corvinus Egyetem teljesen magánegyetemi irányba indult el, míg a Szent István Egyetemnél, amely szintén magánegyetemi irányba indult, megmaradt egy állami köldökzsinór a finanszírozással.

Nagy István agrárminiszter szerint az agrár-felsőoktatás integrációjával a XXI. század kihívásaira keresi a válaszokat a megújuló Szent István Egyetem. Tudás nélkül nem lehetünk sikeresek! – mondta hozzátéve, az agrárium sikere azon múlik, hogyan sikerül új struktúrában ötvözni a hagyományokat. Arra hívta fel a figyelmet: a tudományterületek integrálása szükséges ahhoz, hogy sikerüljön megoldásokat találni a kihívásokra. Nagy István közölte: az átalakítással azt szeretnék elérni, hogy egyre több fiatal akarjon agrármérnök lenni, elhivatott szolgája a magyar mezőgazdaságnak. A miniszter szólt arról, hogy az integrációba nemcsak egyetemeket, hanem agrár-kutatóintézeteket is bevontak, így késztetve az oktatókat és kutatókat a gyakorlatban felvetődő problémák közös megoldására.

Az integrációt bemutató sajtótájékoztatón kiemelték, hogy az új intézménycsoportban is megmaradnak a mai képzési helyek, sőt ezeket jelentős beruházásokkal kívánják tovább fejleszteni. Így az új intézmény központjának számító Gödöllőhöz hasonlóan Kaposvár, Keszthely, Gyöngyös és Szarvas is specifikus szerepet kap majd az oktatásban, illetve a kutatások területén is.

A sajtóesemény végén a megbízott rektor, valamint Nyitrainé Sárdi Diána, az új Szent István Egyetem Budai Campus főigazgatója, Dublecz Károly, az új Szent István Egyetem Georgikon Campus főigazgatója, Urbányi Béla, az új Szent István Egyetem Gödöllői Campus főigazgatója, Bujdosó Zoltán, az új Szent István Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus főigazgatója, Kovács Melinda, az új Szent István Egyetem Kaposvári Campus főigazgatója az új Szent István Egyetem vezetői közös szándéknyilatkozatot írtak alá, majd Campusokat jelképező emléktárgyakat és egy-egy marék földet tartalmazó időkapszulát is elhelyeztek a Gödöllői Campus Díszudvarán. Velük volt a miniszter, az államtitkár és Vécsey László, Gödöllő és térsége fideszes országgyűlési képviselője is.

Az integráció következő lépéseként a tervek szerint a Szent István Egyetem intézménycsoportja 2021. január elsejétől alapítványi fenntartásúvá válik. Ez a lépés az eddigieknél nagyobb stabilitást biztosít majd a gazdálkodásban és segít abban, hogy az intézmény a mainál versenyképesebb keretek között működhessen a jövőben.

Szóljon hozzá!