Szárny és teher Budavárban
A budavári Sándor-palota termében lezajlott január 29-i könyvbemutató egy mini konferenciának is beillett tartalmas volta és mintegy kétórás időtartama miatt. Az államfő bemutatta az általa felkért Bölcsek Tanácsa közreműködésével készült Szárny és teher című tanulmánykötetet.
A Bölcsek Tanácsa több száz konkrét intézkedést tartalmazó javaslatcsomaggal állt elő. ? Magyarországon a köztársasági elnöknek eleve kevés lehetősége van arra, hogy az ország alapvető problémáiba operatív módón beleszólhasson. A törvények megvétózása legfeljebb utólagos korrekcióra alkalmas. A jövőt illetően az államfő beszédekre és legfeljebb szimbolikus aktusokra van utalva ? mondta el bevezetőjében többek között az államfő.
A későbbiekben így folytatta: ? Ha tehát a köztársasági elnök szükségét érzi, hogy az ország és a magyar nemzet fontos ügyiben a fentieken túl részletesen kifejtve is állást foglaljon, sőt ezt sok helyről, nyilvánosan és nem nyilvánosan elvárják tőle, akkor független személyek vagy testületek igénybevétele a kézenfekvő, s távolságtartásával az elnöki jogkörnek leginkább megfelelő megoldás.
Az államfő megbízásából dolgozó szakemberek az oktatás és a korrupció területén szükséges intézkedéseket gyűjtötték össze. Sólyom állítása szerint a két területet azért választotta, mert míg az oktatás szárnyakat adhat, a korrupció súlyos teher.
Először Eva Joly, a Bölcsek Tanácsa elnöke szólt. A korrupció ellenes küzdelemben régóta aktív norvég-francia európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a probléma mindenhol komoly, még Norvégiában is. A korrupció egy átlagos európai országban 15-20 százalékos adóbevétel kiesést okoz, fejlődő országokban pedig ez az arány 30 százalék körüli. Számításai szerint utóbbi országok tízszer annyi bevételtől esnek el a korrupció miatt, mint amennyit segélyként kapnak. A maffia szerepéről beszélve megemlítette, hogy a legtöbb országnak megvan a saját bűnszervezete, de vannak maffiák, amelyeknek saját országa van. Példaként hozta Bulgáriát, és óva intette Magyarországot, hogy hasonló útra tévedjen.
Joly-t követően Lámfalussy Sándor közgazdász professzor, az Európai Monetáris Intézet volt elnöke szólalt fel. Az oktatáspolitika átalakításáról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak ugyanolyan problémákkal kell megküzdenie, mint a nyugati államoknak, csak a helyzet súlyosabb. Három problémás területet határozott meg. Elsőként kiemelte a magyarországi értékzavart, amelynek gyökerei véleménye szerint a Kádár-rendszerből erednek. Az oktatáspolitika területét is érinti az egész társadalmat jellemző polarizálódás. A szakadék óriási a lemaradó és a jól teljesítő, elitképzést nyújtó oktatási intézmények között. Végül megemlítette, hogy a politikai intézmények kudarca sem hagyja érintetlenül ezt a területet.
Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra, hogy a konszenzusra épülő több cikluson átívelő stratégiára van szükség. Aláhúzta a felsőoktatásban megbukott a bolognai rendszer, a tanárképzésben az ötéves, egységes képzés szükséges. A magyar oktatás alapvető problémái között említette még annak kudarc központiságát. ? Nem azt mondjuk, hogy az egész rendszert kell azonnal automatikusan eltörölni, de azt igenis mondjuk, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy hol kell fenntartani ? jelentette ki.
Utolsóként Fodor István mérnök, az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója beszélt a most befejezett munkáról. Kiemelte, hogy amikor a javaslatokat dolgozták ki, mindenképp el akarták kerülni, hogy aktuálpolitikai események befolyásolják a munkát. Reális célként azt tűzték ki, hogy tíz év múlva Magyarország korrupció terén Szlovéniával legyen egy szinten. Véleménye szerint a korrupció elleni küzdelem nagyon gyorsan megtérül. Elmondta, hogy az ügyészség és bíróság vonatkozásában érdemes és célszerű lenne kimondottan a korrupcióra specializálódott csoportot létrehozni.
A bölcsek ismertetése után lehetőséget kapott a sajtó kérdések feltevésére. ? Eva Joly Képviselő Asszony! Mint Európai parlamenti képviselő milyen intézkedést javasol az EP-nek, hogy az EU országaiban csökkenjen a korrupció? Esetleg egy korrupciós uniós biztos kinevezését? ? kérdezte meg Szarvas István.
Elsőnek azt mondanám, hogy vegye komolyabban az EU a korrupció elleni küzdelmet. A lisszaboni szerződés megteremti annak a lehetőségét, hogy az Európai Unión belül létrejöjjön egy olyan Ügyészségi Hivatal, amely a gazdasági bűncselekményeket vizsgálná. Ez az EU gazdasági érdekét védené.
Lámfalussy Professzor Úr! Hat évvel ezelőtt, amikor Budapesten járt a Tudós Világfórumon azt kérdeztem, hogy mit kell tennünk? Különösen az érdekelne, hogy milyen inflációs érték kellene a gazdasági válság leküzdésére Magyarországon? ? hangzott következő kérdésünk.
Nézze, azt már nem tudom, hogy mit mondtam Önnek hat évvel ezelőtt. Magyarországon ciklikusság figyelhető meg. Már a Kádár időkben is megvolt és nem maradt abba. Amikor egy kicsit javulnak a paraméterek, elmaradnak a strukturális reformok, s ezt megsínyli a gazdaság. Ezen változtatni kell! Az infláció még magas, ezt 2,5-3% körülire kellene csökkenteni.
Zárszavában Sólyom László a normák betartásának fontosságáról szólt: ? Téma az, hogy a köztársasági elnök miért küldi vissza szakmányban a törvényeket a parlamentnek. Azért, mert nem rendes norma útján hozzák, hanem a képviselői lobbik alkotnak a kormány háta mögött törvényeket ? fogalmazott az elnök. ? Nagy szerepe van Önöknek ? fordult hozzánk, újságírókhoz ?, hogy ez az anyag minél több emberhez eljusson. Van kiút a problémákból ? zárta szavait az államfő.