ZETApress

Egy korszak lezárult. Szeptember 26-tól teljesen és végérvényesen betiltják a kéményes készülékeket Magyarországon. A kérdés azonban az, hogy mi lesz ezután? Tilos nyílt égésterű kazánokat üzembe helyezni?

Eddig még lehetett hivatalosan felszerelni és üzembe helyezni olyan nyílt égésterű gázkazánt, melynek égéstermék-elvezetője gyűjtőkéménybe csatlakozott. A ma bemutatott Hévízi úti Jazz Loft Aquincum Apartmans 2. lépcsőházában arról beszélgettünk, mi jöhet ezután. Fotóink Lantai József felvételei.

Szigorú a szabályozás. A 813/2013/EU és a 814/2014/EU kazáncsere-rendelet értelmében 2016. július elsejétől kizárólag ErP minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel, türelmi időt csak a gravitációs gyűjtőkéménnyel rendelkező társasházak kaptak, 2018. szeptember 26-ig. Hazánkban igen szigorú a szabályozás, ugyanis több európai uniós tagállamban megengedett, hogy az idáig legyártott, azonban üzembe nem helyezett nyílt égésterű készülékek még felszerelhetők, ezzel a régi, elavult, elromlott kéményes gázkazánok még kiválthatók. Nálunk a mai naptól, aki kéményes készüléket szereltet fel, jogszabályellenesen jár el! A felelősség nem a szerelőt, hanem a tulajdonost terheli.

A jogszabályi előírás nem mondja ki egyértelműen, hogy nyílt égésterű, vagy turbós kazánokat nem lehet üzembe helyezni, hanem a beüzemelés feltételét a készülék megfelelő szintű NOx kibocsátásához köti. Amelyik gázkészülék NOx kibocsájtása 56 mg/kWh alatt marad, az teljesíti a jogszabályi feltételeket. Szinte kizárható, hogy a határérték a hagyományos, atmoszferikus gázégővel rendelkező gázfogyasztó készülékkel teljesíthető. Viszont a turbó kondenzációs kazánok legújabb generációja képes lehet erre, így megoldást biztosíthat a gyűjtőkéménnyel rendelkező turbós gázkazán-tulajdonosok számára, ha régi készüléküket cserélni kell.

Gyűjtőkémények…

A fő problémát az okozza, hogy a gyűjtőkéményekbe csak azonos típusú készülékek köthetők az egész társasházban, így, ha egy lakásban meghibásodik a gázkazán, akkor az összes lakónak vállalnia kellene a kémény átalakítás és a kazáncserék költségét. Ha ezeket a költségeket kivetítjük egy 40 lakásos társasházra, akkor a kéményfelújítás bekerülése 150-250 ezer forintra rúg háztartásonként. Ha a tulajdonos úgy dönt, hogy önálló kéményt létesít az új készülékhez, akkor 250-300 ezer forint. Ehhez jönnek hozzá az engedélyeztetés költségei, a munkadíjak, melyek egymillió forint feletti összeget is kiadhatnak.

A VGF szaklap véleménye szerint a korszerűsítésre ösztönzés rendkívül üdvös, azonban a szigorú szabályozás aggodalomra is okot adhat. A hazai társasházak 95 százaléka nem rendelkezik megfelelő gyűjtőkéménnyel, azaz 90 ezer műszakilag problémás kéményt kellene azonnal lecserélni. Ez ötszázezer háztartást érint! Ehhez a számhoz jönnek hozzá még az elavult 25-30 éves gázkészülékek, melyeknek a száma milliós nagyságrendű. A szakemberhiány, és az életbe lépő rendelet melegágya lesz a ?fekete szerelők? felvirágzásának. Elszaporodhatnak az illegális készülékcserék. Az egyik helyen leszerelt nyílt égésterű kazánok, eladhatók lesznek majd akár egy gyűjtőkéményes társasház egyik lakásában feketén, papírok nélkül. Mivel az illegális szerelőnek felelőssége nincs, a kazán eredete, működési körülményei ismeretlenek, ezért az ilyen tevékenység élet- és balesetveszélyes. Ezzel párhuzamosan a régi, elavult kazánok életben tartása is felértékelődik. A szerelési, karbantartási árak elszabadulhatnak, a szerelők akár a dupláját is elkérhetik egy-egy javításért a jelenlegi összegnek.

Mától nehezebben eladhatóak a nyílt égésterű kazános lakások. Szilágyi László, a VGF kiadóvezetője szerint azok a társas-házi lakások, ahol nyílt égésterű gázkazán csatlakozik gyűjtőkéményekbe, nehezebben lesznek eladhatók. A leendő tulajdonosoknak ugyanis számolni kell a jövőben várható jelentős kiadással, amelyet az elöregedett gázkészülék cseréje jelent majd. A megoldás a jelentős állami segítség lehet, mert önerőből ezt a terhet nem tudja vállalni a magyar családok jelentős része.