ZETApress

Az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programja keretében 2017. január elsején indult el Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével a harminc hónap futamidejű európai partnerségi projekt, melynek címe: A Duna-medence kora-vaskori monumentális tájai (röviden a Vaskor-Duna).

A projekt kezdeményezője és vezetője a grazi Universalmuseum Joanneum. Magyar projektpartner az Archaeolingua Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum. Külföldi projektpartner a bécsi, a grazi, a ljubljanai, a maribori egyetem, a zágrábi régészeti intézet, a szlovén kulturális örökségvédelmi intézet, a zágrábi régészeti múzeum. Mellettük az öt országból kilenc intézmény társult partnerként vesz részt az együttműködésben.

A kutatástól a bemutatásig ? Régészeti Tábor Magyarország szeptember 13-tól október 6-ig ? tudtuk meg a ma déli múzeumi sajtótájékoztatón. Előadók: dr. Jerem Erzsébet projektvezető, Archaeolingua Alapítvány, MTA BTK Régészeti Intézet; dr. Czajlik Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Archeometria, Régészeti Örökség és Módszertan Tanszék, Czifra Szabolcs, Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság.

A vaskor

A vaskor a vas használatáról kapta nevét. Időrendileg két nagyobb periódusát jegyzi a tudomány. A korai vaskor, a Hallstatt-kor Kr. e. 800-tól a Kr. e.450-es évekig tartott, a késői vaskor, azaz LaTéne-kor pedig a Kr. e. V. szá zad közepén kezdődött és Pannónia római meghódításával ért véget. A vaskort a virágzó kézműipar jellemezte. A szerteágazó kereskedelmet segítette a gyorsabb közlekedés a vasból készült zablákkal felszerszámozott lovakkal és a vasalt kerekű kocsikkal. Erre az időszakra a Kárpát-medence egész területén fejlett gazdálkodással, vas- és kerámiaművességgel rendelkező településhálózat alakult ki.

A Vaskor-Duna projekt a korai vaskor monumentális régészeti tájaival foglalkozik. E területek jellegzetes képét a magaslati települések és a halomsírok (tumulusok) által alkotott temetők formálták a Kr. e. IX-V. század közötti időszakban. Ekkortájt terjedt el a hamvasztott sírok fölé emelt halmok gyakorlata, nem egyszer a 100-150 évig használt temetők halomsírmezővé váltak. Utóbb a temetkezési szokás változásával, a fa-, illetve kőszerkezetű sírkamrákkal egyre nagyobb méretű sírhalmok keletkeztek. A Duna-régió egy összefüggő közös kultúrához, az úgynevezett keleti Hallstatt-körhöz tartozott. Az elnevezés (amely a felső-ausztriai városnévből ered, ahol sok szász halomsírt tártak föl) a törzsterületen ? a mai Dél-Németországban, Ausztriában, Csehországban ? megmutatkozó hatás nyomán egész Európában azonos. Ennek az időszaknak tájképi maradványa nálunk elsősorban a Dunántúlon, a Duna és mellékfolyóinak környezetében lelhető föl.

Vaskor?Duna-projekt

A transznacionális projekt fő célja olyan közös stratégiák kidolgozása és megvalósítása, amelyek nemcsak a tudományos, hanem a kulturális turisztikai érdeklődést is fölkeltik a kulturális és a természeti örökséget egyesítő, kétségtelenül sérülékeny, ugyanakkor izgalmas és impozáns őskori tájak iránt. Felhívják a figyelmet az északnyugati Duna-medence kulturális és természeti környezetének szerves részét alkotó kora-vaskori területek jelentőségére.

A projekt különleges módszere, hogy nem az egyes régészeti lelőhelyekkel, hanem együttesen az őskori tájakkal foglalkozik a résztvevő öt ország kilenc mikro régiójában. Célja és feladata: kutatás, adatgyűjtés, kulturális-, természeti örökségvédelem, közös örökségi adatbázis létrehozása, a régészeti helyszínek és emlékek bemutatása, ismeretterjesztés, a régészeti területek turisztikai megismertetése. A kutatástól a bemutatásig eszmény jegyében rendezik meg a projektpartnerek a magyarországi Régészeti tábort, amelyben a kutatási program megvalósítása, a zártkörű, tudományos projektesemények szorosan összekapcsolódnak a nagyközönség számára rendezett népszerű rendezvényekkel.

Régészeti Tábor: események, programok

Az eseménysorozat megnyitóján, ma 18 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum II. emeleti Dísztermében Fekete Péter kulturális államtitkár és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszönti a Régészeti tábort, ezt követően Szabó Miklós régész, akadémikus Kelta vándorlások az európai térségben címmel tartja meg dísz-előadását.

A közönségprogramok közt bizonyára érdeklődésre tart számot a süttői ásatás megtekintése. A Magyar Nemzeti Múzeumban előadások keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők Magyarország vaskorával. Jerem Erzsébet előadásában kora vaskori elit hatalmi helyzetével a Dunántúlon és a só kereskedelem jelentőségével (szeptember 20.) foglalkozik, B. Szöllősi Györgyi a Kárpát-medencében élő keltákról szól (szeptember 27.). A háborúkról, a harcosokról, a fegyverekről V.Szabó Gábor (október 4.), a vaskori öltözködésről és az ékszerekről Sáró Csilla, Pásztókai-Szeőke Judit (októberi 1.)beszél. A Csodaszarvas népe, a szkíta emlékek a témája Czifra Szabolcs előadásának (október 18.). Tankó Károly a vaskori erődítményekről(októbev 25.), Czajlik Zoltán a vaskori fémművességről (november 8.), Zsombéki Blanka a vaskori szakralitásról (november 29.) informálja hallgatóit. Az öt folyó vidékétől a buddhizmus szent földjéig címmel a vaskori Indiáról Renner Zsuzsanna tart előadást (november 15.).

A Nemzeti Múzeum családi programjainak keretében a gyermekek a sámán kunyhójában a totemkészítéssel ismerkedhetnek. A Kulturális Örökség Napjaihoz csatlakozva vaskori időutazásra invitálnak a Tátika környékén, kalandozásra a göcseji múzeumban, ősi ösvényeken visz az út Sopron-Várhelyen, a soproni múzeum régészeti gyűjteményében, valamint Százhalombattán a Régészeti Parkban vezetés várja a látogatókat.

A Kutatók Éjszakájához is kapcsolódnak a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE vaskori, régészeti ismeretekből táplálkozó programjai a Nemzeti Múzeumban, illetve az ELTE Régészettudományi Intézetében. Szó kerül a múlt fölfedezésre váró emlékeiről, a kérdés társadalmi elfogadottságáról az élményrégiók vonatkozásában, illetve arról, a ma emberének mit mesél az agyagállat.

A Vaskor-Duna-projekt zárórendezvényének a színhelye Sopron (október 4-7-e). Az Archaeolingua Alapítvány a fő rendezője a monumentális régészeti tájak kutatásáról, felderítéséről, megőrzéséről és bemutatásáról szóló tudományos tanácskozásnak. A konferencia keretében kerül sor a régészeti helyszínek bemutatásának turisztikai szempontjait tárgyaló kerekasztal konferenciára.

A nagyközönség körében érdeklődésre tarthat számot az erdészeti kirándulás a Károly- magaslaton és a séta az idén júliusban avatott Sopron-Várhely régészeti örökségi tanösvényen, ahol hét részletes, magyar, angol és német nyelvű, tudományos igényű, ugyanakkor népszerűsítő felirattal ellátott és képekkel, rajzokkal illusztrált tábla ismerteti meg az érdeklődőket a Soproni-hegység vaskori régészeti tájaival. A Vaskor?Duna-projekt a Duna Transznacionális Program keretében, az Európai Regionális Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg.