Pótjegy a bécsi gyorson
Kedves Kollégák! Egy pótdíjazási ügyben szeretném a segítségüket kérni. Délután 2 óra tájban Győrből utaztam vissza Budapestre, s az interneten is és a menetrendben is a vonatnál az R jel szerepelt, mely nem volt bekeretezve. A megjegyzések között azt is megírták, hogy a nemzetközi forgalomban helyjegy váltható ? írta egy olvasónk a MÁV Sajtóosztályának.
Mivel a feleségem MÁV-nyugdíjas ? korábban sok éven át a vasutasokat gyógyította ?, így évek óta szabadjeggyel utazom. Most is ezt adtam át a kalauznak, aki legnagyobb megdöbbenésemre IC-pótjegyet is kért. Hiába mondtam, hogy a menetrend szerint ez csak külföldi forgalomban váltható, azt mondta, hogy a belföldieknek viszont meg kell váltani azt. 900 forintot kért a pótlásra, de mivel nálam csak egy ötszázas volt, elkérte a személyimet és lakcímkártyámat. Akkor döbbentem meg csak igazán, amikor a számla már 6400 forintról szólt, amit 15 napon belül kell befizetnem a MÁV-pénztárban, miközben az IC pótjegyre mindössze 400 forintot tüntetett fel a 25%-os áfával együtt.
Az ügyben több dolgot nem értek: Hogyan lett a kilencszázból egyszerre hatezer-négyszáz? Miért egy szabadjegyessel ? tehát félig-meddig kollégával (!) ? kellett keménykedni? Mi van, ha azt mondom, hogy inkább leszállok, és önként kizárom magam az utazásból? (A vonat egyébként is csak Kelenföldön állt meg, így előbb le sem tehetett volna, s akkor viszont nem is intézkedhetett volna.) Vagy talán arra gondolt, hogy épp a kollegalitás miatt nem kezdek el vitatkozni?
Nemrég valaki a rendőri brutalitás kapcsán arról beszélt, hogy könnyebb egy nyugdíjast megverni, mint egy erőtől duzzadó kopasz urat, akinél ráadásul baseballütő is van. Én is rég elmúltam húszéves, hajam is ősz már, s nem vagyok egy balhés típus, így velem is könnyű volt elbánni.
A nemzetközi vonat egyébként több mint félórát késett, 13:20 helyett csak 13:55-kor ért Győrbe, így a 13:33-kor induló gyorsat előtte menesztették. A késés hírére sokan elindultak azzal Budapestre ahelyett, hogy ezt megvárták volna. Én is megtettem volna, ha tudom, hogy itt majd fizetnem kell. A vonat Kelenföldig sem hozta be a kését ? ide is 35 perces késéssel érkezett ?, s tudomásom szerint 15 perc után az IC-pótdíj visszajár.
Nem hiszem, hogy a gyorssal útra kelőknek megvolt a pótjegyük, hiszen akkor nem hagyták volna elveszni azt. Bizonyára ők is pótjegy nélkül akartak rá felszállni, mivel a tájékoztatóban csak a külföldi szakaszra volt feltüntetve a pótjegyváltási lehetőség. Ha ők ezt törzs-utasként nem tudták, nekem miért kéne mindezt ismernem? Vagy azt gondolta a kalauz, hogy épp nekem kellene példát mutatnom, s bizonyára annyit mentem már ingyen, hogy végre illene már fizetnem is!?
Természetesen, ha jogos a pótjegy, szívesem megváltom, de nem hiszem, hogy ehhez meg kellene fizetnem a hatezer forintos tandíjat! Várom szíves válaszukat, s hogy az ügyből mások is okuljanak, jó lenne sajtóközleményt is kiadni a pótjegyváltási kötelezettségekről a hazai és nemzetközi expresszvonatokon. Az is érdekelne, hogy a szabadjegyeket miért nem lehet kiterjeszteni mindegyik vonatra, hogy a kalauz se nevelgethessen bennünket, és mi se kerülhessünk akaratlanul ilyen kínos helyzetbe! ? fejeződik be olvasónk levele, melyet a MÁV Sajtóosztályának már aznap elküldött.
