ZETApress

hírportál

Munkaszolgálatosok emlékműve

Méltó helyen állítottak emléket a munkaszolgálatosoknak a józsefvárosi Teleki László téren ? mondta Fónagy János ma délelőtt. Az NFM parlamenti államtitkára arra utalt, hogy a tér a zsidó kiskereskedelem és kisipar ismert helyszíne volt egykor, míg a közeli józsefvárosi pályaudvarról vonatok indultak a deportáltakkal.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartották a megemlékezést. A munkaszolgálatosok ott elhelyezett új emlékművét Dan Reisinger magyar származású, Izraelben élő grafikus- és képzőművész tervezte. Fónagy János a munkaszolgálatosok történetét ismertetve felidézte, hogy a munkaszolgálat fogalmát 1939-ben vezették be törvényben, ez a lépés a zsidók megalázását, majd elpusztítását célozta. ? Eleinte Magyarország területén voltak a táborok, majd az ország határain túl is. A zsidó értelmiségiek, polgári foglalkozást űzők tízezreit vitték el, és a nyilas hatalomátvétel még kilátástalanabbá tette a munkaszolgálatosok helyzetét, akkor már lányokat, asszonyokat is munkára vittek ? fűzte hozzá az államtitkár.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt, hogy az emlékmű hűen tükrözi a történelmet, és történelmi igazságot szolgáltat az áldozatoknak. ? Az emlékmű segíti, hogy ismét azzal a témával foglalkozzanak, amely hosszú éveken át a történelem margójára szorult ? mutatott rá a nagykövet és köszönetet mondott kormányunknak, amiért támogatta az emlékmű felállítását, újabb tanúbizonyságát adva elkötelezettségének.

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke kifejtette: a budapesti zsidóság emlékeiben a Teleki tér minden esetben jelen van, ezen a helyen ezerszámra haladtak át a zsidóság tagjai a kilátástalan jövő felé. Korábban pedig ez volt a budapesti zsidóság egyik fő központja ? idézte fel. Mint mondta, itt ártatlan emberek rohantak vesztükbe, életüket hátrahagyva mentek a bizonytalanságba. ? Az emlékmű űrt tölt be, hiszen nemcsak a munkaszolgálatosokról emlékezik meg, hanem örök emléket állít azoknak, akik ezen az útvonalon vonultak a halálba, a bizonytalan jövőbe ? fogalmazott az elnök.

Sára Botond (Fidesz-KDNP), Budapest-Józsefváros alpolgármestere azt mondta, hogy az egyik legsötétebb korszak szimbolikus helyszíne a tér. ? A zsidó élet egyik központja volt Józsefváros, így különösen mélyen érintette ez a fájdalmas időszak ? emlékeztetett az alpolgármester.

Zsinagógától a Bazilikáig

16 órától megy Az Élet Menete Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező menet a Dohány utcai Zsinagóga elől indul, és a Károly körút ? Deák tér ? József Attila utca ? Széchenyi tér ? Zrínyi utca útvonalon keresztül a Szent István Bazilika előtti térre érkezik meg, ahol először szólnak közösen az emlékezőkhöz a történelmi egyházak képviselői: Székely János katolikus püspök, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Frölich Róbert országos főrabbi.

Idén Az Élet Menete ? a szervezők közlése szerint ? halottainkról és gyermekeinkről szól, és azt üzeni, hogy minden körülmények között embernek lehet maradni, ez saját választás. A Dohány utcai Zsinagóga előtt gyülekező résztvevőket a program szerint Bandi László, Az Élet Menete Alapítvány Kuratóriumának tagja és Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színész köszönti. A rendezvény fő szónoka az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Röhrig Géza színész, költő, a Saul fia című film főszereplője lesz. A Bazilika előtt az egyházak képviselői mellett beszédet mond Aharon Tamir, a Nemzetközi Élet Menete Szervezet európai igazgatója és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete is.

Szóljon hozzá!