ZETApress

Ma reggel óta mindenki számára hozzáférhető a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló kormányrendelet. A jogszabály mellékletében megtalálható a gázár- és távhő-támogatás igényléséhez kitöltendő űrlap, s egy tájékoztató arról is, hogy milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az igénylésnél. A részletes tudnivalókról a Magyar Államkincstár külön, levélben fog értesíteni minden háztartást, és az igénylőlapot is kipostázza december 11-ig, adta hírül a Kormányszóvivői Iroda.

A tájékoztató a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján érhető el (www.szmm.hu), és pontosan meghatározza, hogy mi számít jövedelemnek. Nem minősül jövedelemnek ? így az űrlap kitöltésekor sem kell beszámítani ? a tizenharmadik havi nyugdíjat, a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt és az anyasági támogatást. Nem kell beszámítani továbbá a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, valamint a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást.

Jövedelemként a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagos jövedelmét kell majd feltüntetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni, ezért a kérelembe a személyi jövedelemadóval, a társadalombiztosítási járulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal és a munkavállalói járulékkal csökkentett nettó jövedelmi adatokat kell beírni. A lakásban együtt élő személyek jövedelmét külön-külön kell feltüntetni.

Jövedelemnek számít a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel), függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Lényeges, hogy ennek a szabálynak az értelmében a tizenharmadik havi bérrel is számolni kell a jogosultság megállapítása során, ellentétben a tizenharmadik havi nyugdíjjal.

Az igénylés kitöltésekor figyelembe kell tehát venni a keresőtevékenységből származó jövedelmeket ? ennek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik, például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem.

Be kell számítani a gyermekgondozási támogatásokat: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermek-tartásdíj.

Figyelembe kell venni a nyugellátást és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat: öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját.

A szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, nemzeti gondozási díj, nemzeti helytállásért pótlék, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, hadigondozotti pénzellátások szintén beszámítanak.

Jövedelemnek számítanak az önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. Egyéb jövedelemnek minősül például a táppénz, az ösztöndíj, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés, tőkejövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző kategóriákban nem került feltüntetésre.

Változnak a földhivatali illetékek

A kormány döntése értelmében változnak a földhivatalok eljárási szolgáltatási díjai. Emelkedik az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díj, azonban továbbra sem kell fizetni többek között a fiatalok otthonteremtési támogatását igénybevevőknek az első lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséért, illetve törléséért.

A földhivatalok működési bevételi hiányának csökkentése és a kötelező állami feladatként előírt ingatlan-nyilvántartási tevékenység ellátása érdekében döntött a kormány a földhivatali díjak emeléséről. Ezzel párhuzamosan 2007-től megszűnik a földhivatalok állami támogatása, így kiadásaikat tisztán saját forrásból kell fedezniük.

A díjak a következőképpen módosulnak: az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljárásért 6000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A jelzálog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása ingatlanonként 12 000 forint lesz. A vagyoni értékű jog ? tehát nem jelzálog ? törlésének díja, változással érintett ingatlanonként 2 000 forint marad. A társasház-alapítás bejegyzése társasházi tulajdoni különlaponként 6 000 forintba kerül, de összesen legfeljebb százezer forint lehet.

Továbbra is díjmentes lesz a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt, a fiatalok otthonteremtési támogatását és a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálog. Ezzel összefüggően díjmentes marad továbbá a Magyar Állam ? mint a jelzálog jogosultja ? javára a jelzálog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és törlése. A díjtörvény tervezett módosítása éves szinten várhatóan 3,33 milliárd forint bevételt eredményez a földügyi szakigazgatás számára. Az új szabályok a parlamenti elfogadás után, a kihirdetést követő 45-ik napon lépnek hatályba.