ZETApress

A kormány következetesen jár el a takarékosabb állam megteremtésében, amelynek egyik legfontosabb része a magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtó és takarékosabb közigazgatás megvalósítása. A közigazgatási reform keretében kerül sor a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (Központi Hivatal) átszervezésére a hatékonyabb működés elérésének érdekében.

A kormányváltás után a miniszterek száma több mint harmadával, a felsővezetőké csaknem a felével, az apparátusé ötödével csökkent. A kormány tehát magán kezdte a takarékoskodást, azonban a közigazgatási reform célja nem csupán a takarékosság, hanem egy kevésbé bürokratikus, kisebb apparátussal, hatékonyabban működő államigazgatás megteremtése. Ennek jegyében döntött a kormány 2118/2006. (VI. 30.) számú határozatában ? többek között ? a költségvetési szervek létszámának csökkentéséről.

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének egyik alapszervezete a Központi Hivatal Számítóközpont Üzemeltetési Osztályán dolgozó 19 operátor érdekeinek védelmére 2006 novemberének elején sztrájkbizottságot hozott létre. A sztrájkbizottság célja, hogy a Központi Hivatalban a fenti kormányhatározat létszámcsökkentésre vonatkozó végrehajtása egyáltalán ne, vagy csak minimális mértékben érintse az operátori munkaterületet.

Az egyeztetés céljából folytatott tárgyalások a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt kormánybiztos és a hivatalvezető, valamint a sztrájkbizottság és a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára között nem vezettek eredményre.

A sztrájkbizottság közölte, hogy megkezdi a sztrájkra való előkészületeket, és a törvényes feltételeknek megfelelően annak időpontját bejelenti. Ezt a bejelentést a sztrájkbizottság 2006. november 16-án megtette, a sztrájkot november 23-ára meghirdette. A Hivatalban működő négy ? a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó ?, alapszervezetből kettő elhatárolódott a sztrájkbizottságot létrehozó alapszervezet kezdeményezésétől.

A hivatal vezetője jelenleg vizsgálja a sztrájkfelhívás jogalapját, és szándékában áll megállapodni a minimális és elégséges szolgáltatások ellátásáról, hogy az esetleges sztrájk a legminimálisabb hatással se legyen sem a lakossági, sem a közigazgatási szolgáltatásokra.

Puskás Ferenc halálára

Ritka és kivételes pillanat, amikor egy nemzet, egy közösség egy emberként gyászol, egy emberként emlékezik. A mai nap ilyen pillanat, hiszen túlzás nélkül kijelenthető: nincs olyan tagja a magyarságnak, akit érintetlenül hagyna Puskás Ferenc ? vagy ahogyan mi ismertük és szerettük: Puskás Öcsi ? halála, írta a gyász óráiban kormányfőnk.

Elment a 20. század legismertebb magyarja. A sportember, akiről még ma ? emberöltőnyivel az aktív pályafutása befejezése után is ? beazonosítottak, megismertek minket a világban. És mi tudtuk életében, és sosem felejtjük el halála után sem, milyen szerencsésnek érezheti magát az a nemzet, amelyet róla emleget és ismer a világ. Puskás Öcsi egyike volt a nagyoknak, akik naggyá tették ezt az országot ? és ezért mindig hálásak leszünk neki.

Puskás Ferenc egy személyben testesítette meg nemcsak az Aranycsapatot, de a magyar futball aranykorát is, így most, a halálával vele búcsúztatjuk a magyar futball-történelem legdicsőségesebb korszakát is. Tudtuk, hogy Öcsi bácsi nagyon beteg, mégsem tudtunk felkészülni a halálára, mert egy legenda elvesztése mindig felfoghatatlan, elképzelhetetlen. Ma mégis megtörtént az, amiről a szívünk mélyén azt hittük: nem történhet meg. A nemzet csatára elment.

És az e fölött érzett fájdalmunkban ma, a gyászhír napján még az sem nyújt elég vigaszt, hogy tudjuk, velünk gyászol az egész sportszerető világ. És, hogy tudjuk: bár Puskás Ferenc, az ember itt hagyott minket, Puskás Öcsi, a legenda mindig itt marad velünk. Őszinte nagyrabecsüléssel hajtok fejet az emléke előtt, fejeződik be Gyurcsány Ferenc levele.