ZETApress

hírportál

Tesztelték a pályákat

Fonódó tesztüzemSikeres műszaki teszt és próbajáratok a Budai fonódó villamoshálózat vonalain. Tegnap a BKK sikeres műszaki teszteket végzett a frissen elkészült Budai fonódó villamoshálózat vonalain. A villamosok bejárták úgy a Széll Kálmán téri ág, mint a Bem rakparti ág vonalát ? tudatta a BKK Kommunikáció.

A Bem rakparti szakaszon a HÉV födémen és a HÉV alagútban teherbírás méréseket végeztek, amelyek alapján a HÉV födém teherbírása az előzetesen feltételezetteknek megfelel. A sikeres tesztek után ma 10 órától próbajárat indul a fenti vonalakon. A próbajárat célja az infrastruktúra megfelelőségének ellenőrzése, valamint a tapasztalatok alapján az esetleges hiányosságok feltárása és kezelése. A sikeres próbajárat után megkezdődik a beruházás műszaki átadás-átvétele, valamint folytatódik a befejező beruházási elemek elvégzése, mint a járda- és peronburkolások, utcabútorok elhelyezése, a területrendezés, illetve a végleges forgalomtechnikai rend kialakítása.

Ettől a naptól változnak a Budai fonódó építési munkái miatti közúti közlekedést érintő korlátozások is. A Török utcát teljes szélességben megnyitják, így ? kisebb korlátozások mellett ? a Bécsi út (a Zsigmond tér- Nagyszombat utca között), valamint a Frankel Leó út is (a Zsigmond tér ? Harcsa utca között) ? szintén kisebb korlátozások mellett ? ismét mindkét irányban járható lesz. Azonban a Frankel Leó út, a Harcsa és a Vidra utca között továbbra is egyirányú marad a közúti közlekedés. A BKK kéri az autósokat, hogy a villamosvágányokon és azok egy méteres körzetében ne parkoljanak, mert a villamosközlekedés, illetve próbajáratok a nap bármelyik szakaszában lehetnek!

A projekt műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárása és a kivitelezési munkák befejezése december 23-ára várható. Utána már csak kisebb járulékos munkálatokat végeznek a vágányzónán kívül, amelyek nem befolyásolják a rendeltetésszerű használatot. A villamosközlekedés előreláthatóan 2016. január közepén indulhat meg, addig a villamosvezetők képzése folyik.

A KÖZOP-5.5.0-09-11-2011-0016 azonosítószámú A budai fonódó villamosközlekedés megteremtése Széll Kálmán téri ág és a KÖZOP-5.5.0-09-11-2011-0015 azonosítószámú A budai fonódó villamosközlekedés megteremtése Bem rakparti ág mint a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ kiemelt közlekedésfejlesztési beruházásai az Új Széchenyi Terv Közlekedési Operatív Programjának segítségével európai uniós és hazai forrásból 90,40 százalékos (Széll Kálmán téri ág), illetve 68,30 százalékos (Bem rakparti ág) uniós támogatási ráta mellett valósulnak meg. A budai fonódó összköltsége: 15,9 milliárd forint, a Széll Kálmán téri ág költsége közel 10,8 milliárd forint, a Bem rakparti ág költsége pedig 5,1 milliárd forint.

Újra forgalomba állhattak a rövid CAF villamosok

Újra jár az utasokértA CAF szakemberei a BKV-val és a BKK-val együttműködve elvégezték a szükséges szakértői vizsgálatokat a próbafutás közben koccanásos balesetet szenvedő hosszú CAF villamoson. Az összes körülmény elemzésének eredményeként megállapítható, hogy az esemény alapvetően emberi mulasztás miatt következett be. A vizsgálat eredménye szerint a baleset nem vezethető vissza a fékrendszerben, vagy a járművezérlő rendszerben megjelenő meghibásodásra. A biztonság fokozása és a hasonló emberi mulasztások elkerülése céljából továbbfejlesztették a jármű szoftverét, így a rövid CAF villamosok november 21-én, szombaton újra forgalomba állhattak. A hosszú, 56 méteres villamosok esetén a tesztek az NKH írásos döntésének kiadását követően folytatódhatnak.

November 9-én hétfő délután egy próbafutást végző CAF villamos nekihaladt egy menetrend szerint közlekedő TATRA villamosnak. A baleset az 1-es villamos vonalán, a Hengermalom útnál következett be. Személyi sérülés nem történt. A baleset okait és körülményeit a CAF szakemberei a BKV-val és a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködve haladéktalanul kivizsgálták. Az ellenőrzés kiterjedt a sínfék-rendszerre és vezérlésének rendeltetésszerű működésére is.

A menetregisztrálóból kiolvasott adatok alapján megállapítható volt az is, hogy a nedves, csúszós pálya alacsony súrlódási képessége miatt a járművezető az üzemi féket használva nem tudta megfelelő módon lassítani a villamost. Annak ellenére sem, hogy a járművön a csúszásvédelem megfelelően működött. A villamosvezetőnek a vészféket kellett használnia, azonban a sínfék nem működött a járművön. Ennek az volt az oka, hogy a próbafutást megelőzően akkumulátortöltést végeztek a járművön, azonban a töltés után a sínfék-áramkört védő kismegszakítót elmulasztották visszakapcsolni, továbbá a sínfék üzemképességéről a próbafutás előtt és alatt nem győződtek meg. További elemzést igényel még, hogy a járművezető kellő körültekintéssel, az időjárási viszonyoknak megfelelő módon közelítette-e meg a másik járművet, amivel a sínfék használata indokolatlan lett volna.

Az összes körülmény elemzése után kijelenthető, hogy az esemény alapvetően emberi mulasztás miatt következett be. A vizsgálat eredménye szerint a baleset nem vezethető vissza a fékrendszerben, vagy a járművezérlő rendszerben megjelenő meghibásodásra. Megállapítható, hogy a jármű fékrendszerei a korábbi, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által ellenőrzött fékvizsgálatoknak megfelelően rendelkezésre álltak, működtetésükre az előzetes emberi mulasztás miatt nem kerülhetett sor. Az esemény tapasztalatait felhasználva a villamosgyártó CAF, a BKV-val és a BKK-val együttműködve, a Nemzeti Közlekedési Hatóság előírásait is figyelembe véve olyan fejlesztést hajtott, illetve hajt végre az URBOS típuscsaládba tartozó, Magyarországon közlekedő villamosokon, amelyek az automatizálás további növelésével az ilyen típusú emberi tévedés kockázatát kizárják, illetve minimálisra csökkentik.

Szóljon hozzá!