ZETApress

hírportál

A tudomány ereje

WSF BudapestIsmét Budapesten tanácskozik a World Science Fórum. Illusztris meghívottakkal indult ma az MTA Székházban a WSF, a Tudományos Világfórum. A rendezvény a világ egyetlen olyan fóruma, amelyen a tudomány képviselői összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a társadalommal és a döntéshozókkal.

Több mint 900 kutató és tudománypolitikus hívja fel a figyelmet arra, hogy a globális problémák megoldására igenis használjuk a tudomány eszközeit. A WSF létrehozását az a megfontolás indokolta a 2000-es évek elején, hogy egy-egy szűkebb vagy tágabb tudományterület legfontosabb eredményeinek bemutatására és megvitatására a kutatók számára számos konferenciát szerveznek világszerte, a másik oldalon pedig politikusok, döntéshozók, szakértők részére szintén sok szakpolitikai tanácskozás és fórum érhető el (gondoljunk például az ENSZ környezetvédelmi, fenntartható fejlődéssel foglalkozó, klímapolitikai és -védelmi konferenciasorozataira!), ám a két típusú tanácskozás találkozására alig van példa.

A 2003 óta kétévente megrendezett WSF különleges tanácskozási alkalom, hiszen nem egyeden tudományos-szakpolitikai téma köré szerveződik. Résztvevői számára így biztosít lehetőséget a tudomány szerepének, a kutatási eredmények gazdasági, társadalmi, környezeti, szociális, kulturális és etikai vonatkozásainak megvitatására. A 2015-ös World Science Forumot november 4-től 7-ig, mától szombatig tartják Budapesten. A WSF több mint 900 tudósnak, politikai döntéshozónak és tudományos újságírónak teremt lehetőséget a kapcsolatteremtésre, ezáltal is elősegítve a tudomány, a gazdaság és a politika közötti aktív kommunikációt és vitát. A résztvevők száznál is több országból érkeznek.

A Tudományos Világfórum résztvevőit házigazdaként Lovász László, a WSF és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszönti a ma esti megnyitó ceremónián. Az ünnepi eseményen üzenetben üdvözli a fórumot Bán Ki-moon, az ENSZ főtitkára. Beszédet mond Orbán Viktor kormányfő, Navracsics Tibor, az EB kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSLT) elnöke, Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgató-helyettese, valamint Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) elnöke. A fórumot videoüzenetben köszöntik az Antarktiszról az Amundsen?Scott Déli-sarki Kutatóállomás munkatársai is.

Ösztönző erő

Idén a fórum hivatalos mottója: The Enabling Power of Science ? A tudomány ösztönző ereje. A mottó tágabb kontextusban arra vonatkozik, hogy a tudomány új lehetőségeket, utakat nyit a társadalom, az ipar és a politika előtt egyaránt. A WSF tematikája is nagyban erre az üzenetre épül: a résztvevők hat plenáris és kilenc tematikus szekció keretében több mint 70 előadást hallgathatnak meg.

A Tudományos Világfórum 2015-ben kiemelten foglalkozik a fenntartható fejlődés kérdésével. A téma különösen aktuális az ENSZ új, az úgynevezett millenniumi célokat meghaladó fejlesztési céljainak kijelölése miatt, másrészt azért, mert alig egy hónappal a WSF után, november 30-án kezdődik Párizsban az ENSZ sorrendben 21. klímakonferenciája, amelynek célja, hogy elérje, a klímavédelem érdekében a világ minden országa tegyen vállalást az üvegházgázok csökkentésére. A Tudományos Világfórum másik fontos vitatémája az, hogy miként lehet optimalizálni a tudományos élet és a társadalom kapcsolatát, erősíteni a döntéshozók és a kutatók közti kommunikációt és bizalmat. Ez utóbbi témával foglalkozik a WSF záró plenáris ülése a Parlament felsőházi üléstermében, ahol a résztvevők elfogadják a fórum zárónyilatkozatát.

Téma lett a migráció is

A fórumhoz számos további tanácskozás is kapcsolódik, ilyen például az UNESCO Campus Africa programja és a fiatal kutatók nemzetközi konzorciumának ülése, de ez alkalommal Budapesten tanácskozik az Európai Unió Tudományos Újságíróinak Egyesülete (EUSJA) és a nemrég megalakult Kormányzati Tudományos Tanácsadók Nemzetközi Hálózata (INGSA). A WSF a kísérőrendezvények között ? még az ünnepi megnyitó előtt ? foglalkozott azzal, hogy a tudománynak milyen szerepe lehet a migráció okozta kihívások kezelésében. A ma délutáni eseményt Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg. Előadást tartott Török Adám, az MTA főtitkára, bemutatva az Akadémia nemrég elkészült migrációs kutatási jelentését, valamint Sumaya bint El Hassan hercegnő, a jordán Királyi Tudományos Tanács vezetője és Vlagyimir Rahmanyin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európáért és a közép-ázsiai régióért felelős főigazgató-helyettese.

Élénk viták

A Tudományos Világfórum multidiszciplináris és soknemzetiségű jellegét jól jellemzi néhány név az előadók közül. Itt lesz Budapesten Hiroshi Amano, a kék LED felfedezéséért 2014-ben megosztott fizikai Nobel-díjjal kitüntetett japán fizikus, Pásztor János, az ENSZ klímaügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese, Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója, Geoffrey Bououlton geofizikus, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, Vladimír Sucha, az Európai Bizottság Közös kutatóközpontjának (EC-JRC) főigazgatója, Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója.

Az idei WSF újdonsága, hogy a plenáris üléseket neves újságírók moderálják, többek között Philip Campbell, a nemzetközi tekintélyű Natúré magazin főszerkesztője, Clive Cookson, a Financial Times tudományos szerkesztője és Matt McGrath, a BBC News környezetvédelemmel foglalkozó tudósítója. A kétévente megrendezett WSF a Magyar Tudományos Akadémia és öt nemzetközi partnerintézmény közös szervezésében jön létre. E szervezetek a következők: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU), az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), valamint az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS).

Szóljon hozzá!