ZETApress

hírportál

Tanulmány a vízi-közműről

MaVíz logóA Magyar Vízi-közmű ágazatot bemutató átfogó tanulmány készült. Az idén 25 éves Magyar Vízi-közmű Szövetség legújabb kiadványában a közműves ivóvízellátást és szennyvízszolgáltatást nyújtó társaságok működési környezetét és tevékenységeit, valamint a szektor gazdasági helyzetét és kihívásait mutatja be ? tudtuk meg Schalbert Dórától.

A tanulmány célja, hogy szakmailag megalapozottan és közérthetően áttekintést nyújtson a vízi-közmű ágazat legfontosabb információiról és 2015. áprilisi helyzetképéről. A Magyar Vízi-közmű Szövetség (MaVíz) megbízásából a KPMG Tanácsadó Kft. által készített tanulmány a vízi-közmű ágazat legfontosabb tevékenységeit, szabályozási, működési és gazdasági jellemzőit, valamint az azokhoz kapcsolódó legfontosabb összefüggéseket ismerteti.

Magyarországon 2015-re már minden településre bevezették az ivóvizet és a háztartások 95%-ának van hozzáférése a hálózathoz. így az éves mintegy 440 millió köbméter vízfogyasztás háromnegyede lakossági felhasználáshoz köthető, és az egy főre eső napi átlagos lakossági vízfelhasználás 90-100 liter. 2013-ra a háztartások 75%-a kapcsolódott a csatornahálózatra csökkentve ezzel a környezetterhelést.

A mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztató vízi-közmű szolgáltatók száma az integrációs folyamat során 2015 januárjára közel négyszázról 42-re csökkent. Ezen szolgáltatók a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) kapott működési engedély birtokában végezhetnek vízi-közmű szolgáltatást az üzemeltetési szerződéseik érvényességi ideje alatt. A fogyasztók által ismert tarifákat a szektor felügyeletét ellátó miniszter, a MEKH által javasolt hatósági díj figyelembe vételével rendeletben állapítja meg.

A vízi-közmű-szolgáltatók összesített árbevétele több tényező együttes eredőjeként 2012 óta csökken, ebben szerepet játszik a 2013. július 1-jétől hatályos, lakossági felhasználókat érintő rezsicsökkentés, a vezetékes ivóvízfogyasztás mennyiségének csökkenése, amely hatásokat csak részben ellensúlyozza az új szennyvízberuházásokhoz köthető forgalomnövekedés. A rendkívül magas fix költség hányaddal működő iparág üzemi szintű eredményességében a közműrendszerek hossza után fizetendő, a szolgáltatók által nem befolyásolható és nem továbbhárítható közműadó évi 12,5 milliárd forintos kiesést jelent. A tanulmány szerint a csökkenő bevételek és növekvő ráfordítások mellett a vízi-közmű ágazatban tavaly már ágazati szintű veszteség prognosztizálható.

Az ágazati helyzetképről szóló tanulmány időtáv alapján megoldási javaslatokat is megfogalmaz a szektort érintő legfontosabb témakörökkel kapcsolatban, így például a pótlási és felújítási fedezet hiányára, a zöldmezős beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokra és egyéb, a mindennapi működést érintő kérdésekre. A legfontosabb következtetéseket és megállapításokat a szerzők keretes írásokban foglalják össze, ahogy a szektorral kapcsolatos leggyakoribb tévhitek rövid cáfolatait is.

A MaVíz a tanulmányt tagszervezeteivel több fórumon is megvitatta, majd a Duna Palotában a mai eseményen a fő érintettek és döntéshozók részvételével a szélesebb közvélemény is eszmét cserélhetett az ágazati helyzetképről. A MaVíz jövőbeli célja, hogy publikusan elérhető szakmai kiadványai révén objektív ágazati információkkal segítse a döntéshozók munkáját, és megbízható, könnyen érthető információforrást biztosítson az ágazat iránt érdeklődőknek.

Szóljon hozzá!