ZETApress

hírportál

Szaniszló feladta

Balog_es_SzaniszloSzaniszló Ferenc, az Echo TV szerkesztője lemondott Táncsics-díjáról. Nem sokáig birtokolta ? még egy hétig sem ? örülni meg egy napig sem örülhetett. Miután március 14-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kitüntette, 14 korábbi díjazott mondott le tiltakozásul saját kitüntetéséről.

A 14-ek ? Benda László, Bolgár György, Hardy Mihály, Horváth Zoltán, Márványi Péter, Nej György, Németh Péter, Rangos Katalin, Rédei Ferenc, Révész Sándor, Pünkösti Árpád, Tamás Ervin, Vince Mátyás és Zalai István ? közül többen úgy döntöttek, a díjjal járó összeget, négyszázezer forintot a MÚOSZ Szolidaritás Alapítványának számlájára fizetik be. Az alapítvány a nehéz helyzetben lévő újságírókat támogatja.

A tiltakozások hatására döntött úgy a miniszter, hogy egyéb lehetősége nem lévén visszakéri a díjat a kitüntetettől. Nem csak a korábbi díjazottak, de az amerikai és az izraeli nagykövet is tiltakozott, sőt Dr. Deutsch Tamás Fideszes EP-képviselő is a díjazott ellen szólt. Szaniszló a sorozatos tiltakozások és a miniszteri kérés miatt döntött úgy tegnap, hogy visszaküldi a miniszternek Táncsics-díját. Most azok jártak pórul, akik szintén visszaküldték, mert így újra Szaniszlóval kerültek egy szintre, holott éppen ezt akarlák elkerülni. Persze őket se kell féltenünk! Biztos nem az utolsó fillérjeiket utalták át, ezután is telik majd nekik kenyérre. Nem kell a fogadásokon a kenyérről ezután sem leszedni és elcsomagolni a téliszalámit, az üzletből sem kell egy egész rudat ellopni, mert így is marad még nekik mit a tejbe aprítani!

A miniszter azzal érvelt, hogy nem ismerte teljes mértékben Szaniszló Ferenc életpályáját. Ez lehet talán igaz is, de nem elfogadható. Milyen ott a kitüntetési gyakorlat, ahol ilyen felületesen figyelnek a díjazottra? ? kérdezi az ellenzék, pedig ők sem makulátlanok. Az ’56-os forradalom 40. évfordulóján, 1996. október 23-án a Horn-Kuncze kormány is magyarázkodott, de ezt már elfelejtették. Igaz, most már sem Horn, sem Kuncze nem tagja a Parlamentnek.

A szociál-liberális kormány regnálásakor magas állami kitüntetést kapott Porubszky István festőművész. Akkoriban az Új Magyarország és a nyíregyházi Új Kelet tudósítójaként rendszeresen jártam a kormányszóvivői tájékoztatókra, s itt kaptuk meg a felterjesztettek névsorát. Porubszky nevét látva egyből tudtuk, hogy ő a híres Potyka bácsi, de egyikünk sem kérdezett rá Kiss Elemér kormányszóvivőnél. Pár nappal később aztán Göncz Árpád államfő ?döbbent meg? a legjobban, amikor az Országházban a kitüntetés átadásakor kezet kellett fognia azzal az emberrel, aki korábban őt gyakran támadta. Árpi bácsi és Potyka bácsi kezet fogott egymással, mert csak később vált szokássá, hogy az államfő nem hajlandó kezet fogni a kitüntetettel, vagy a kitüntetett a miniszterelnökkel!

A kitüntetést követően akkor Kuncze Gábor belügyminiszter magyarázkodott: Nem tudtam, hogy a kitüntetésre javasolt festőművész kicsoda! ? mondta, ami igaz is lehet, de ez pláne nem hízelgő a miniszterre. Ha belügyérként nem is, de diplomás emberként, értelmiségiként illett volna ismernie a kortárs képzőművészeket, pláne ha még ki is tünteti őket! S ha névről nem is, de fényképről könnyen beazonosíthatta volna, de ezt nyilván nem mellékeltek az életrajzhoz. Az már csak hab a tortán, hogy a kitüntetést sem a festményeiért, hanem az 1956-os tevékenységéért adták a művész úrnak!

A politikusok egyébként is sokszor mást mondanak, mint gondolnak, mert diplomatikusan kell fogalmazniuk! 1999 márciusában, NATO tagságunk kezdetén Kovács Lászlót, az MSZP elnökét ?elfelejtették? meghívni a parlamenti fogadásra. Akkor már Orbán Viktor volt a miniszterelnök, de Kovács az előző kormány külügyminisztereként sokat tett a csatlakozásért. Mégsem hívták meg, ezért el sem ment, hanem ugyanabban az időpontban sajtótájékoztatót tartott, s panaszkodott a tévéseknek. A kormány ezután úgy védekezett, hogy több szabadnap előzte meg az ünnepet, s nem tudták a meghívót időben elküldeni.

Az ügy szépséghibája, hogy egy-két nappal azelőtt Orbán és Kovács együtt volt egy parlamenti rendezvényen ? néhány sorral ültek előttem, ha nem is egymás mellett a Kupolacsarnokban ? így Kovács kérhetett volna Orbántól egy meghívót. Mint képviselő, meghívó nélkül, parlamenti belépőjével is bemehetett volna a NATO-fogadásra ? ahonnan biztos nem küldték volna ki! ? de ő inkább a sajtó előtt duzzogott. Talán még örült is neki, mert így ellenzéki politikusként megint szidhatta a hálátlan és pökhendi kormányt!

Szóljon hozzá!