ZETApress

hírportál

Teknős-nap a Naplás-tónál

A WWF Magyarország egyetlen őshonos teknősfajunk védelme érdekében Mocsári Teknős-napot tartott ma a Naplás-tónál. Az alapítvány 2002-ben indította el mocsári teknős védelmi programját, és intenzív környezeti nevelő programmal igyekszik azóta is felhívni a figyelmet a fajt veszélyeztető tényezőkre.

A program egyik mintaterülete, a Naplás-tó a neves nap alkalmából egy új ismeretterjesztő táblával is gazdagodott, melyet diákok részvételével avattak fel. A mocsári teknősről szóló ismeretterjesztő tábla a jövőben elősegíti a területre kirándulók szemléletformálását, ezáltal a faj védelmét is. A Főváros Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával elkészült új információs táblát Dr. György István, Budapest főpolgármester-helyettese és Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója avatta fel. Az eseményen a XVI. kerületi Jókai Mór Általános Iskola diákjai is részt vettek egy alternatív környezetvédelmi óra keretében.

A WWF 2002-ben indult mocsári teknős védelmi programja több részből tevődik össze. A szervezet önkéntesek bevonásával országszerte foglalkozott adatgyűjtéssel, a terepi munkák egyik mintaterülete pedig a Naplás-tó volt. Állományfelmérést végeztek, rádiotelemetriás eszközökkel nyomon követték az állatok mozgását, valamint fészkelő helyek kiépítésére és napozóhelyek kialakítására is sor került.

A Naplás-tó értékes vizes élőhely, Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, ahol még megtalálható Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja. A tó mocsári teknőseit csak akkor tudjuk megőrizni, ha a tó látogatói ismerik és megbecsülik a természet értékeit ? mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe, amely a tavon kívül a cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt összesen mintegy 150 hektárt fed le. 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a budai után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten.

Ma még élnek Magyarországon mocsári teknősök a lassú folyású vizekben és az állóvizekben, de számos veszély fenyegeti őket. Élőhelyeiket és tojásrakó területeiket gyakran beépítik, a szaporodási időszakban vándorló példányokra pedig a növekvő autóforgalom jelent veszélyt. Emellett fontos megemlíteni a hazai vizekben megjelenő idegenhonos teknősfajt, a vörös-fülű ékszerteknőst, amely szintén veszélyt jelenthet rájuk nézve.

A városokhoz, falvakhoz közeli tavakban azért jelenik meg ez a távoli tájakról származó faj, mert egyes hobbiállattartók szabadon engedik a megunt állatokat. Az ékszerteknős a mocsári teknőshöz hasonlóan főként rovarokkal, csigákkal, férgekkel, halakkal és algákkal táplálkozik. Ugyanakkor nagyobb termetű és gyorsan szaporodik, ezért kiszoríthatja őshonos teknősfajunkat a csökkenő területű élőhelyekről.

Szóljon hozzá!