Titkos írás Alexandrától
Az Alexandra Kiadócsoportjába tartozó Noran Könyvesház gondozásában, a napokban 2248 oldalas írás jelent meg Szőnyei Tamás tollából, Titkos írás ? Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990 címmel. A kétkötetes mű bemutatója tegnap este a Nyugati téri Alexandra Könyvesház Pódiumán volt.
A szerzővel Murányi Gábor történész, újságíró beszélgetett. Megtudtuk, hogy Szőnyei Tamás újságíróként és kutatóként korábban főként a populáris zene és a kommunista titkosszolgálat viszonyával foglalkozott cikkeiben és Nyilván tartottak ? titkos szolgák a magyar rock körül 1960-1990 című könyvében.
A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő kétkötetes, monumentális munkájában a rendszerváltás előtti magyar irodalom és a belbiztonsági szolgálatok viszonyát tárgyalja. A több mint kétezer oldalnyi izgalmas anyag nem csupán ügynöki jelentkezéseket tartalmaz, de azok szakszerű feldolgozásával, szerkesztésével és szerzői kommentálásával sajátos korrajzot fest a kádári korszakról. A kötetben olvasható jelentésekből kirajzolódó történetek torz tükrében hol sivár, hol elszomorító, nem ritkán azonban vidám színekben tűnik fel a magyar szellemi élet.
Történelmünk jellegzetessége az irodalom önmagán túlmutató, politikai, társadalmi szerepvállalása. 1956 is kérdések, bírálatok megfogalmazásával, nyilvános kimondásával, kinyomtatásával kezdődött. Az Irodalmi Újság publikációival, a Petőfi Kör vitaestjeivel ? olvasható a hátsó könyvborítón.
?56 után a hatalom nem engedhette, hogy ez megismétlődjék, ezért igyekezett a legmesszebb menő ellenőrzést gyakorolni az irodalmi élet fölött. Intézményes szinten (az írószövetségben, újságok, folyóiratok, könyvkiadók szerkesztőségeiben, kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken, rádióban, televízióban) és a magánszférában (baráti körökben, kávéházi asztaltársaságokban) egyaránt, sőt az emigránsok között is. Meg kellett akadályozni a tabukra fittyet hányó szavak, mondatok és művek publikálását, és megtorolni, ha netán mégis átcsúsztak az ellenőrzésen.
Le kellett szerelni a lapalapítási kezdeményezéseket, és odasózni, ha egyes folyóiratok, irodalmi, művészeti csoportosulások merészeltek autonóm módon működni. Semlegesíteni kellett a Nyugat fellazító hatását. Az állambiztonsági szolgálat évtizedeken át nagy erőkkel dolgozott az intézkedéseket megalapozó információk megszerzésén. A hivatásos állomány és az ügynöki hálózat által termelt dossziék sok ezer oldala tanúskodik erről. Szőnyei Tamásnak a dokumentumokat feltáró kutatása eredményeként most megnyílnak az 1956 utáni magyar irodalomtörténet eddig jószerivel olvasatlan lapjai.
